Pénteken elhunyt Simomura Oszamu Nobel-díjas japán kémikus, a zöld fluoreszkáló fehérje (GFP) felfedezője.
kémia
Három szakértő, Frances H. Arnold, George P. Smith és Sir Gregory P. Winter kapták idén a kémiai Nobel-díjat.
A fiziológiai és orvostudományi, illetve a fizikai Nobel-díj után a kémiai kategória nyerteseit is bemutatták.
Két tudós egymástól függetlenül ugyanakkor fedezte fel a héliumot, de az akadémia nem hitt nekik, csak 40 évvel később került bele a periódusos rendszerbe.
A magyar szakértők kínai és svéd kutatókkal dolgoztak együtt.
Kutatók egy csoportjának először sikerült elkülönítenie a két víztípust.
Egy újabb kutatás szerint a jég különleges molekulaszerkezete miatt olyan sikamlós.
Egy kiadós zápor jellegzetes illattal tölti meg a levegőt, még a kutatókat is régóta foglalkoztatja: mi okozza ezt.
Íme a válasz a technika- és rajzórák legnagyobb kérdésére.
A szakértők szerint a szemcse nem veszélyes.
A kifejlesztett hártyák ráadásul az ipar számára is hasznosak lehetnek.
Úgy tűnik, komoly probléma van a hagyományos elmélettel.
A hal már nem él, ez egy kémiai reakció eredménye.
A kutatók a kísérlet során szerves molekulákat figyeltek meg az űrszerzű környezetben.
A kutatók olyan anyagot azonosítottak, amely létrehozhatta az élet alapjait.
Az új technológia a biokémia példátlan fejlődését hozta magával.
A módszer sokat segített az élet kémiai alapjainak megértésében.
Az apró szerkezetek képesek lyukakat fúrni a sejthártyába.
Évek óta robbantgattak a faluszéli erdőben.
A Római Birodalom mérnökei feltehetőleg a természettől lesték el a technikát.
A dihidrogén-monoxid mindig is igen figyelemreméltó anyag volt.
A két gombafaj összeeresztésével olyan antibiotikum keletkezik, melyhez hasonlót még nem láttak a kutatók.
Nem lehetetlen, hogy egy nap a technikát a boltokban megtalálható akkumulátorok előállításánál is használják majd.
Az anyag felfedezése a korai Naprendszer vizsgálatát könnyítheti meg.
