Tudomány bbc history

Rejtélyes anyag – nem hitték, mégis létezik

BBC History
BBC History

2018. 08. 19. 18:00

Két tudós egymástól függetlenül ugyanakkor fedezte fel a rejtélyes új elemet, a héliumot. Az elsőség csak azért nem lett vita tárgya, mert az akadémia egyszerűen nem hitt nekik, a hélium csak 40 évvel később nyert helyet a periódusos rendszerben.

A legtöbb tudományos felfedezés vagy találmány nem a semmiből születik, hanem valamilyen módon a „korszellem” következménye, így hát általában egy időben többen is dolgoznak nagyon hasonló ötletek nyomán.

Siker esetén ez aztán gyakran vezet az elsőség kérdése körüli vitákhoz, az azonban még így is ritka, hogy két tudós valóban egyazon napon, de egymástól teljesen függetlenül jelentsen be egy felfedezést.

Lendületben a csillagvizsgálat

Miután a tudomány – hosszú évszázadok után – végleg leszámolt azzal a felfogással, hogy világunkat pusztán a négy ősi elem (föld, tűz, víz és levegő) alkotja, a tudósok a 17. századtól lázasan igyekeztek újabb és újabb elemeket elkülöníteni a természetben. A munka még bőven zajlott a 19. század második felében is, és mivel az atomokról még ekkor is csak legfeljebb homályos elképzelések léteztek, a kutatás még mindig elsősorban közvetlen megfigyelésen és kémiai kísérleteken alapult.

A kutatók kezébe fontos eszközt adott Gustav Kirchhoff német fizikus, aki az 1850-es években kidolgozta a színképelemzés alapjait. A spektroszkópia a felhevített anyagok által kibocsátott fény felbontásából von le következtetéseket azok kémiai összetételére vonatkozóan. Ugyan földi körülmények között is hasznos, a színképelemzés elsősorban a csillagászatot forradalmasította, hiszen

segítségével lehetőség nyílt arra, hogy megtudjunk valamit a távoli égitestek kémiai összetételéről is.

Új elemre bukkant?

Az első célpont természetesen a Nap volt. Vakító fénye persze megnehezítette a tanulmányozását, ám 1868-ban kiváló alkalom kínálkozott, hiszen teljes napfogyatkozás volt, amely lehetőséget biztosított a csillag légkörének elemzésére. Nem csoda, hogy Pierre Janssen francia csillagász egy kutatócsoport tagjaként egészen a távoli Indiáig utazott, hogy 150 éve, 1868. augusztus 18-án a jelenséget teljes pompájában vizsgálhassa meg.

Wikipedia

Mint sokan mások, Janssen is arra a következtetésre jutott, hogy a Nap megfigyelt részeit főként elképesztően magas hőmérsékletű hidrogéngáz alkotja, ám figyelmes lett a színképben egy a nátriuméhoz hasonló, feltűnő sárga vonalra is.

Janssen kollégáival ellentétben biztos volt abban, hogy valami fontosra bukkant, és dolgozni kezdett egy szerkezeten, aminek a segítségével napfogyatkozás nélkül is tanulmányozhatja a jelenséget. A spektrohelioszkóp megalkotása után , ősszel tovább folytatta a megfigyelést, és most már egyértelműen arra jutott, hogy

egy új elemre bukkant, méghozzá egy olyanra, amely a Földön nem, csak a Napon található meg.

Lesöpörték az asztalról

Eredményeit papírra vetette, majd elküldte a Francia Akadémiának, arról viszont nem tudhatott, hogy egy brit csillagász, Norman Lockyer is hasonló következtetésre jutott.

Lockyer ugyan nem tudta megfigyelni a napfogyatkozást, ám ő is készített egy Janssenéhez hasonló eszközt, és megfigyelései alapján a rejtélyes sárga vonalat ő is egy új elemként írta le. Mi több, ő is elküldte eredményeit a Francia Akadémiának. Az már szinte hihetetlen egybeesés, hogy mindkét tanulmány az Akadémia október 26-ai ülésére érkezett be.

Wikipedia

Ha azonban azon aggódtak volna, hogy osztozniuk kell az elismerésen, megkönnyebbülhettek:

a tudományos közvélemény ugyan nagyra értékelte a spektrohelioszkóp megalkotására tett erőfeszítéseiket, az új anyagra vonatkozó elméleteiket viszont ellenőrizhetetlen és valószínűtlen hipotézisként ítélte meg.

A hipotetikus elemet néhány évvel később a Nap görög elnevezéséből héliumra keresztelték, de Janssen és Lockyer igaza csak jóval később, az 1890-es években bizonyosodott be, amikor több próbálkozás után William Ramsay brit vegyész 1895-ben előállította a gázt földi körülmények között.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Szkopje, 2018. október 5.
Nikola Gruevszki volt  macedón miniszterelnök a macedón fellebbviteli bíróságra érkezik Szkopjéban 2018. október 5-én. A bíróság megerõsítette a Gruevszki ellen hivatali visszaélés miatt kiszabott kétéves börtönbüntetést. A politikust májusban ítélte el egy szkopjei bíróság amiatt, hogy miniszterelnökként befolyást gyakorolt egy páncélozott Mercedes beszerzésére kiírt pályázat kimenetelére, és a gyõztesnek kihirdetett autókereskedõ utólag jutalékot fizetett neki, illetve õ maga személyes használatra is igénybe vette a luxusautót. (MTI/EPA/Georgi Licovszki)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.