Tudomány

Emberek millióin segíthet egy új sótalanító módszer

Kutatók egy csoportja fém-szerves szerkezetek (MOF-ok) felhasználásával olyan hártyákat hozott létre, amelyek nemcsak a sótalanításban, de az iparban is hasznosak lehetnek.

A MOF-okkal az utóbbi időkben egyre több szakértő foglalkozik, a parányi, szivacsszerű szerkezetek belső felülete ugyanis kivételesen nagy. A struktúrák felhasználhatóak arra, hogy kiszűrjenek és tároljanak bizonyos molekulákat és ionokat. Megfelelő technikával ráadásul a kívánt méretre alakíthatóak a MOF-okban található apró lyukak.

Bár a struktúrákban rejlő lehetőségek egy ideje ismertek, a kívánt anyagok előállatása nem könnyű. A Science Advances folyóiratban ismertetett új tanulmány szerint azonban most sikerült áttörést elérni – számol be az IFLScience. A kutatócsoport két membránt is kifejlesztett, melyekből idővel szűrőberendezéseket lehet majd kialakítani.

A sótalanítás napjainkban többnyire fordított ozmózissal és lepárlással történik. A technikák hátránya, hogy viszonylag költségesek, és sok energiát fogyasztanak.

A szakértők bíznak benne, hogy az új membránok segítségével sokkal fenntarthatóbb módszereket dolgozhatnak ki.

Az új víztisztító eljárások létrehozása kifejezetten fontos napjainkban, a klímaváltozás korában – gondoljunk csak Fokváros esetére. A költséghatékonyabb technikák a jövőben emberek millióin, vagy éppen milliárdjain segíthetnek.

Fokváros: tengervizet inni só nélkül is rossz ötlet
A tengervíz sótalanítása csak időlegesen és helyben gyógyír az ivóvízhiányra, pedig az afrikai nagyváros csak az első a sorban, ahol kiszáradnak a csapok.

A tengervíz a nátrium mellett lítiumot, káliumot és rubídiumot is tartalmaz. Ahhoz, hogy a vizet fogyaszthatóvá alakíthassák, mindegyik elemet ki kell szűrni. A MOF-alapú módszerek a jövőben képesek lehetnek a legkisebb atomokat is befogni.

Anita Hill, a CSIRO (Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation) munkatársa és az új tanulmány társszerzője az IFLScience-nek azt mondta, a különböző anyagok kiszűréséhez más-más membránokra lesz szükség, a MOF-okból készített hártyák azonban együtt is olcsóbbak lesznek, mint a hagyományos eszközök.

A szakértő kiemelte, az általuk létrehozott membránok még mindig kevésbé hatékonyak, mint a természetben előforduló hártyák.

A sejtmembránok tökéletes elhelyezkedésű és méretű pórusokat tartalmaznak az ionok átengedésére és szétválasztására

– tette hozzá Hill.

A MOF-okból létrehozott víztisztító berendezések egyébként az ipar számára is előnyösek lehetnek. A hordozható elektromos készülékekben használt lítiumion-akkumulátorok előállítása például elég költséges, az új hártyákkal azonban könnyebbé válhat a lítium-ionok vízből történő kiválasztása.

Hill természetesen kiemelte, hogy a MOF-ok használata még a jövő zenéje. Akár 10-15 év is eltelhet, mire az újgenerációs membránok megjelenhetnek a piacon.

(Kiemelt kép: Thinkstock)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik