A magyar kutatók még több mint 10 évvel ezelőtt hoztak létre egy nagyszimmetriájú, különleges dinamikájú, fullerén-kubán vegyületcsaládot – áll az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont közleményében. A család a gömbszimmetrikus, csak szénből álló fullerének, illetve a kocka alakú szénhidrogén, a kubán összekristályosításával jött létre. A kialakult szerkezet nagyon speciális dinamikájú, mivel egy álló és egy forgó molekulákból felépülő alrácsból jön létre.
Az akkori eredményeket a Nature Materials folyóiratban is ismertették, sőt, a felfedezés még címlapra is került.
Most ennek az anyagcsaládnak az egyik tagját, a C60-kubánt vizsgálták ismét az MTA Wigner FK SZFI kutatói, ezúttal kínai és svéd szakértőkkel együttműködve.
A szakértők egy kísérlet során az anyagot extrém nagy, 36-45 gigapascal nyomásnak tették ki. Ennek hatására egy olyan amorf szénszármazék jött létre, amelyben a roncsolódott fullerénekből álló egységek megőrizték hosszú távú rendezettségüket.
Még nagyobb, 45 gigapascal nyomáson pedig a nagy energiájú kubán molekulák is reakcióba léptek a szomszédos szénklaszterekkel. A folyamat hatására egy olyan nagy keménységű háromdimenziós hálózat alakul ki, amely még a kísérletnél használt gyémánt nyomáscella felületét is behorpasztotta.
Az efféle amorf építőelemekből álló kristályos anyagok a szilárd testek új kategóriáját alkotják.
A kísérletek svéd és kínai kutatócsoportokkal együttműködve zajlottak, a mintákat az MTA Wigner FK SZFI-ből Kováts Éva és Pekker Sándor állították elő. A friss eredmények a neves Advanced Materials szaklapban jelentek meg.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
