A Jobbik és az MSZP támogatói is a DK listavezetőjét tartották a legaktívabbnak az EP-választási kampányban.
idea intézet
Szorossá vált a küzdelem, Karácsony Gergely feljött.
Az IDEA Intézet szerint a fővárosi előválasztás biztos szavazóinál Kálmán Olga támogatottsága 44, Karácsony Gergelyé 26, Kerpel-Fronius Gáboré 18 százalékos.
Böcskei Balázs szerint Karácsony Gergelynek is jót tehet az újabb kihívó.
Az IDEA Intézet kiadványt készített arról, mire kell odafigyelni a vasárnapi voksolásnál.
Az IDEA Intézet EP-választás előtti kiadványában a tipikus, szavazás közbeni, szavazókörben vagy szavazatszámláláskor előforduló csalási típusokat mutatja be.
A biztos szavazó pártválasztók fele a Fidesz–KDNP-re voksolna.
A megkérdezettek 70 százaléka szerint a kormánypárti nyilvánosság túl kedvezőtlenül mutatja be az Európai Uniót.
Változatlan erőviszonyok mellett kezdődött meg az EP-kampány.
Az IDEA Intézet Orbán Viktor családvédelmi akciótervének bejelentése után végzett kutatást az intézkedések megítéléséről.
A tudományos akadémia megítélése még a kormánypárti szavazók körében is magas.
Az IDEA Intézet felmérése szerint viszont a Fidesz-KDNP helye változatlan.
Elemzés arról, mely pártok profitálhatnak valójában a teljes ellenzéki együttműködésből.
Indul a tavaszi ülésszak, az ellenzéki pártoknak a decemberi botrányok után is részt kell venniük az Országgyűlés munkájában szimpatizánsaik szerint.
Az ellenzéki szavazók harmada pedig már használta az O1G rövidítést.
Az MSZP és a DK támogatottsága nem változott, az LMP és a Párbeszéd visszaesett.
Az IDEA Intézet elemzése arról, milyen tényezők hozták el a fordulatot a magyarhoz hasonló politikai rendszerekben.
Decemberben még nem érződött a rabszolgatörvény hatása, olvasható az IDEA Intézet kutatásában.
87 százalékuk látja így, és a pártnélküliek többsége is erre számít.
Javult is az ellenzék megítélése.
Pártok felett átívelő konszenzus látszik a kérdésben.
Erősödött az MSZP, a DK és a Momentum. A kutatás a rabszolgatörvény elfogadása előtt készült.
Az Idea Intézet kutatásából azonban az is kiderül, hogy a magyarok kevéssé hisznek a civilek politikai képességeiben.
A dolgozók negyede, ha látott vagy éppen tapasztalt a munkahelyén erőszakot, akkor sem jelentette azt.
