Belföld

IDEA Intézet: izgalmas lett a verseny a budapesti előválasztáson

Szoros lett a küzdelem: a részvételüket biztosra ígérők 41 százaléka támogatja Kálmán Olgát, 38 százalék Karácsony Gergelyt, 14 százalék Kerpel-Fronius Gábort az IDEA Intézet múlt héten végzett kutatása szerint.
Korábban a témában:

Az IDEA Intézet 2019. június 8-9. után június 17-18. között is végzett közvélemény-kutatást azon budapestiek körében, akik az adatfelvétel idején biztosra ígérték részvételüket a főpolgármesteri előválasztáson. Az első méréshez hasonlóan az eredmények hangsúlyozottan azon politikailag aktívak preferenciáit tükrözik, akik az említett időszakban biztosra jelezték részvételüket az előválasztáson. A felmérés tehát a legutóbbi jelölti viták előtt készült.

Már az első eredmények közlésekor is jeleztük, hogy a kibontakozó mozgósítási kampány hatására az aktivitások, így az erőviszonyok is változhatnak. Kutatásunk eredményei alátámasztják az IDEA Intézet erre vonatkozó várakozásait, a kampány előrehaladtával aktivizálódtak a szavazók, így két versengő jelölt, Kálmán Olga és Karácsony Gergely hibahatáron belüli, szoros versenye bontakozik ki.

A június 17-18. között

a részvételüket biztosra ígérők 41 százaléka támogatta ugyanis Kálmán Olgát, 38 százalékuk Karácsony Gergelyt, 14 százalékuk a Momentum jelöltjét, Kerpel-Fronius Gábort.

Hét százaléka a választásukat biztosra ígérőnek ekkorra még nem döntötte el, hogy melyik jelöltet támogatja.

Míg az IDEA Intézet első adatfelvétele a tulajdonképpeni előválasztási kampány nyitányakor készült, így kevésbé meglepő, hogy a választópolgárok magasabb fokú bevonásával párhuzamosan a verseny is élesedett. A hagyományait tekintve előzmény nélküli előválasztás intézménye minden bizonnyal így is a leginkább elkötelezett, involvált szavazókat fogja mozgósítani. Az előválasztási kampány Magyarországon elsősorban mozgósítási kampány, ennek kimenetelének megállapítására pedig az IDEA Intézet több mint egy héttel az előválasztás vége előtt készített kutatása nem vállalkozhat.

Az intézet adatfelvételi módszertanát elemzésünk végén ismertetjük, az alábbiakban az előválasztások és közvélemény-kutatások viszonya kapcsán teszünk pár, a nyilvánosságban még kevésbé tárgyalt megjegyzést.

Általános megjegyzések az előválasztások és a közvélemény-kutatások viszonyához

Általában is meg kell jegyezni, hogy az előválasztások eredményét alapvetően nehezebb közvélemény-kutatás segítségével előre jelezni, mint az országos választásokét. Ez olyan, az előválasztás intézményét hagyományosan alkalmazó országokban mint az Amerikai Egyesült Államok, sincs másként. Mint ismert, az előválasztásokon a részvételi arány általában jóval alacsonyabb, mint az országos választások alkalmával, és ha csak USA-beli példákra gondolunk, úgy ebben a tekintetben is jelentős szórás tapasztalható.

Az előválasztásnak Magyarországon viszont nincs hagyománya, és az eredményeket jelentős mértékben befolyásolja az adatfelvétel időpontjában az egyes jelöltek aktivitása, az egyes pártok aktuális mozgósítási ereje vagy az egyes adatfelvételek után bekövetkezett változások hatása. Például fennáll annak lehetősége, hogy egyes támogató csoportok alulreprezentáltak a választás előtti utolsó felmérésekben. A mérési eredményeket befolyásolhatja az is, hogy az egyes intézetek milyen adatokat, illetve válaszadókat zárnak ki az elemzésből. Az IDEA Intézet felméréseiben csak az adatfelvétel időpontjában részvételüket biztosra ígérők preferenciáira volt kíváncsi. Az egyesült államokbeli kutatások gyakorlatai azt mutatják, hogy a valószínűsíthető szavazói modellek eltérései részben magyarázatot adhatnak az egyedi felmérések becslési problémáira.

A Five Thirty Eight 2019. április 24-én megjelent összeállítása alapján az USA-ban – ahol nem pártok között zajlik a verseny – az 1972 és 2016 közötti adatok azt mutatják, hogy az előválasztást megelőző évben mért népszerűségi adatok és a későbbi tényleges előválasztáson elért számok között kimutatható az összefüggés. Azon jelöltek, akik 35 százalék feletti népszerűségi számokat értek el az első méréseken, kifejezetten ritkán nem lettek végül befutó jelöltek. Emellett az előválasztási fordulók több mint a feléből kerültek ki győztesen. A 20 százalék alatti kedveltségi számok ezzel szemben jellemzően azt jelentették, hogy a jelölt nagy valószínűséggel nem lesz végül pártja hivatalos elnökjelöltje. Emellett egy másik fontos mérőszámra érdemes felhívni a figyelmet: arra, hogy az előválasztás során az adott jelölt mennyire ismert politikus. Természetesen minél ismertebb egy-egy jelölt, annál nagyobb eséllyel indulhat az előválasztáson, azonban ha az ismertség népszerűtlenséggel párosul, már oda is az esélyesség. Az 1972 és 2016 közötti időszakban 84 ismertebb jelöltet lehet felsorolni, ezek közül mindazok, akik 10 százalék alatti kedveltségi mutatókkal bírtak az első félévben, esélytelenek voltak. Az egyedüli kivétel Donald Trump, aki jelentősen növelni tudta népszerűségi mutatóit.

Böcskei Balázs

az IDEA Intézet igazgatója

Az IDEA Intézet módszertana

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2019. június 17. és június 18. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív a budapesti felnőtt népességre nem, életkor, iskolai végzettség tekintetében. A 800 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb +/- 3,5 százalékpont.

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.