Belföld ep-választás

IDEA: Dobrev Klára volt a DK X-faktora

Az IDEA Intézet közvélemény-kutatásának eredményei alapján a Demokratikus Koalíció várakozáson felüli EP-választási szereplésében Dobrev Klára szereplésének lehetett különösen erős szerepe. Az MSZP szavazói is respektálták Dobrev teljesítményét, saját vezetőikhez képest jelentősebb karakternek tartották.

Az MSZP és a Momentum szavazói között voltak a legnagyobb arányban azok, akik csak az EP-választási kampány finisében döntöttek arról, melyik pártot fogják támogatni. Az IDEA Intézet június 5. és 9. között végzett pártpreferencia-kutatásának adataira támaszkodva: az összes megkérdezett 38 százaléka már régebben eldöntötte, melyik pártra szavaz majd, az összes megkérdezett 30 százaléka pedig – bevallása alapján – mindig is ugyanazt a pártot támogatta.

Magyarországon nemcsak a polarizáció jellemző a választói viselkedésre, hanem – ha csak a Fidesz-KDNP táborára gondolunk – a párt- és a vezérhűség is. Így nem meglepő, hogy

  • a kormányoldal szavazóinak 36 százaléka már korábban döntött, 35 százaléka pedig minden korábbi voksolás alkalmával a Fidesz-KDNP-t támogatta. A párthűség bizonyítéka, hogy a Fidesz-KDNP támogatói között csak 8-8 százalék volt azoknak az aránya, akik egy héttel a választás előtt, illetve csak a szavazófülkében döntöttek szavazatukról.
  • A 2018 tavasza óta támogatottságában visszaeső Jobbik szavazóinak 47 százaléka mindig is a pártot támogatta, 31 százaléka pedig már korábban eldöntötte, hogy május 26-án a Jobbikra szavaz, 11 százalékuk viszont csak egy héttel a választás előtt jutott erre az elhatározásra.
  • A szocialista párt szavazóinak 33-33 százaléka tartozik az előbbi két kategóriába, 16 százalékuk viszont csak a voksolás előtti napokban döntött szavazatáról.
  • A Demokratikus Koalíció szavazóinak 56 százaléka vallotta, hogy mindig is a DK-t támogatta, 38 százalék azok aránya, akik már korábban döntöttek a voksukról. A DK-szavazók a táborra jellemző fegyelmezettséggel szavaztak május 26-án is, elkötelezettségük pártjuk iránt a kutatás alapján a Fidesz–KDNP táboránál is erősebb, bár nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kormánypártoknak jelentősebb méretű tábort kell aktivizálniuk, illetve egyben tartaniuk.
  • A Momentum szavazóinak 37 százaléka is már régebben eldöntötte, hogy mely pártra szavaz, 32 százaléka mindig is a Momentum szavazója volt (ami feltételezi, hogy fiatalok), míg az LMP szavazóinak 37 százaléka mindig a zöldpártot támogatta, 30 százaléka korábban döntött arról, melyik pártot fogja támogatni, 21 százaléka pedig legfeljebb egy héttel az EP-választás előtt hozta meg a döntését.

Hangsúlyozni kell, hogy az EP-választás jellegéből fakadóan is leginkább a stabil, elkötelezett magszavazókat mobilizálja. Ennek megfelelően nem meglepetés, hogy az EP-választás alkalmával többségben vannak azok, akik mindig is az adott pártra szavaztak, vagy már korábban eldöntötték, mely pártot támogatják.

Az összes megkérdezett 15 százaléka válaszolta azt, hogy változtatott preferenciáján az európai parlamenti kampány ideje alatt. A június elején magukat az MSZP szavazóinak vallók 17 százaléka számolt be pártpreferenciája megváltozásáról, míg a DK támogatóinak mindössze 5 százaléka.

A júniusban magukat MSZP-szavazóknak vallók egy része május 26-án minden bizonnyal átszavazhatott a DK listájára.

Június elején az LMP támogatóinak 10 százaléka, a momentumosoknak pedig a 16 százaléka számolt be hasonló választói magatartásról. A bizonytalanok, illetve pártszimpátiájukat fel nem vállalók 25 százaléka változtatta meg a pártpreferenciáját a kampány során.

Dobrev Klárát látták a legaktívabbnak

A kormánypárt támogatóinak 45 százaléka szerint Orbán Viktor volt a legaktívabb politikus az EP-kampány során, 22 százaléka szerint a DK-listavezetője, Dobrev Klára. A kormánypártokat, továbbá az LMP és a Mi Hazánk táborát leszámítva minden választói csoportban Dobrev bizonyult a legaktívabb ellenzéki szereplőnek.

A Jobbik szavazóinak a 40 százaléka is Dobrevet jelölte meg ebben a kategóriában, és csak 15 százalékuk Orbánt. Jellemző a párt vezérnélküliségére, hogy még a Jobbik listavezetőjét, Gyöngyösi Mártont is mindössze 3 százalékuk látta a legaktívabbnak. Az MSZP támogatói még nagyobb arányban nevezték meg a DK listavezetőjét (61 százalék), saját, mandátumot szerző politikusukat – Ujhelyi Istvánt – csak 18 százalék nevezte meg, illetve az MSZP-Párbeszéd listán szereplő Jávor Benedeket ugyanannyian emelték ki, mint Orbán Viktort (5-5 százalék).

A Momentum támogatóinak 32 százaléka is Dobrev Klárát látta a legaktívabb politikusnak, 31 százalék viszont a Momentum listavezetőjét. Cseh Katalint. A bizonytalanok, illetve pártszimpátiájukat fel nem vállalók között 55 százalék emelte ki a DK politikusát, Ujhelyit és Cseh Katalint mindössze 5-5 százalék említette e helyen.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Mint a fentiekből is látszik,

a DK várakozások felüli eredményéhez minden bizonnyal Dobrev Klára személyisége és aktivitása is jelentősen hozzájárult.

Az összes megkérdezett 37 százaléka szerint az EP-kampányban a DK foglalkozott legtöbbet a mindennapokat érintő problémákkal. A válaszadók 17 százaléka szerint ez a párt a Fidesz – KDNP volt, 14 százalék szerint pedig a Momentum, és a politikusokra vonatkozó kérdésnél is Dobrev Klárát említették a legtöbben, 40 százalék.

A válaszadók 34 százaléka szerint a DK érintette leginkább a kampány során az európai kérdéseket, igaz, a kormánypárti szavazók 55 százaléka szerint viszont a Fidesz–KDNP kampánya foglalkozott a leginkább európai témákkal, náluk 11 százaléka említette a DK-t, 8 százalék a Momentumot. Az MSZP támogatóinak a 32 százaléka szerint is a DK kampánya foglalkozott a legtöbbet Európával, 27 százaléka szerint a szocialista párt.

Átrendeződés

Az EP-választást követően a nyilvánosságot leginkább foglalkoztató kérdés az lett, hogy vajon történt-e vagy történhet-e ellenzéki átrendeződés. Amellett, hogy a kérdés megválaszolásához még számos, további havi pártpreferencia-kutatás tükrében lehet igazán biztos választ adni, az IDEA Intézet június elejei kutatása szerint

a válaszadók 58 százaléka szerint a DK vált az ellenzék vezető erejévé.

A Fidesz-KDNP támogatóinak az 54 százaléka is így látja. A Jobbik szavazóinak 36 százaléka szerint viszont továbbra is saját pártjuk a vezető ellenzéki erő, 34 százaléka szerint a DK, 12-12 százaléka nem tud vagy nem akar válaszolni a kérdésre. Az MSZP szavazók 55 százaléka a DK-t nevezte meg mint vezető ellenzéki pártot. A Momentum támogatóinak az 50 százaléka a Demokratikus Koalíciót, míg 41 százaléka a saját pártját nevezte meg. A bizonytalanok, illetve pártpreferenciájukat fel nem vállalók 63 százaléka szerint a DK vált az ellenzék vezető erejévé, 15-15 százaléka nem tud, vagy akar erre a kérdésre válaszolni, 13 százaléka szerint pedig a Momentumot jelölte meg.

Az IDEA Intézet júniusban publikált pártpreferencia-kutatásának elemzésében a következőket hangsúlyozta: „Az EP-választás eredményeihez hasonlóan és azok következményeként június elején a DK és a Momentum profitált leginkább támogatottságban. Mindebből nem következik megkérdőjelezhetetlenül az, hogy az ellenzéki átrendeződés előrehaladott szakaszban lenne. Ezt illetően további havi mérések birtokában lehet majd csak következtetésekkel élni.”

Megállapításunkat fenntartjuk a jövőre nézve is, hiszen mint a fentiekből kitűnik, Dobrev Klára aktivitása és teljesítménye alapvetően határozhatja meg a DK ellenzéki vezető szerepét, akárcsak az, hogy az októberben esedékes önkormányzati választás során az egyes pártok polgármester- és képviselőjelöltjei milyen eredményességgel szerepelnek majd. A Momentum szervezetileg az MSZP-t annak visszaesése ellenére sem tudja egyelőre meghaladni, és utóbbi párt hivatalban lévő vagy ismertebb jelöltjei ősszel vissza is hozhatnak az MSZP visszaesett támogatottságából. Az LMP és a Jobbik számára viszont várhatóan a további visszaesést megakadályozó kihívásokat rejteget az ősz.

Módszertan

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2019. június 5. és 9. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb +/- 2,2 százalékpont.

Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.