Belföld

Az ellenzékieknél főleg a jelölt számít, csak utána a logó

Nincs jele pártellenességnek az önkormányzati választások előtt, a baloldali-liberálisok „megbarátkoztak” az esélyes jobbikosokkal.

Az IDEA Intézet – közvélemény-kutatása alapján – azt írja, hogy szemben az általánosnak vélt politika- és pártkritikával a megkérdezettek többsége szerint főleg a jelölttől függ, hogy egy vagy több ellenzéki párt logójával, vagy egy (független) civil szervezet logójával a neve mellett van-e nagyobb esélye győzelemre az önkormányzati választáson.

Az ellenzéki szavazók többsége úgy véli, más stratégiát kell alkalmazni Budapesten és a nagyvárosokban, illetve a kistelepüléseken. Összességében többen vannak azok, akik szerint, ha egy vagy több párt logója alatt indulnak a jelöltek, úgy nagyobb esélyük van, mintha egy (független) civil szervezet logója alatt szerepelnek.

A kutatás szerint a jelentősebb baloldali-liberális ellenzéki pártok hívei „megbarátkoztak” azzal, hogy az esélyes(nek vélt) jobbikos polgármester-jelöltre szavazzanak (arányuk 70% feletti). Ugyanakkor a pártpreferenciájukat nem vállalók vagy abban bizonytalanok 44 százaléka szavazna jobbikos jelöltre, ha ő lenne esélyes a kormánypárti polgármester-jelölt legyőzésére.

A intézet az idei önkormányzati választás egyik sajátosságának tartja, hogy az ellenzéki pártok jelöltjei számos helyen egy-egy civil szervezet jelöltjeként indulnak. Ennek oka, hogy az utóbbi években kialakult egy olyan közéleti-politikai diskurzus, amely szerint a „pártos” jelöltek versenyképessége csökkent, az ellenzéknek ezért, ahol lehet, civilként kellene jelöltjeit indítaniuk.

A felmérés alapján választók árnyaltabban látják a kérdést. 23 százalékuk szerint a jelölttől függ, hogy párt vagy civil logó alatt több-e az esélye. 19 százalék szerint ez stratégiafüggő, de minden egyes szavazói szegmensben többen vannak, akik szerint, ha egy vagy több párt logója van a jelölt neve mellett, akkor nagyobb az esélye, mintha egy (független) civil szervezet indítja.

Leginkább a Momentum támogatói (29%) vélik úgy, hogy a jelölt személye és nem a mögötte álló felállás, illetve a megfelelően kiválasztott, lokálisan kialakított indulási stratégia segíti elő az önkormányzati győzelmet (28%).

Az IDEA Intézet szerint a korábban vélelmezett pártellenesség az önkormányzati választás jelöltállításánál kevéssé érvényesül. A  válaszadók főleg a jelölt személyétől teszik függővé az esélyeket.

A tavalyi parlamenti választás egyik nyitott kérdése az volt, hogy az egyes ellenzéki pártok szavazói milyen arányban hajlandóak átszavazni egy másik párt esélyesebb egyéni jelöltjére. Az intézet  2018. februárjában azt mérte, hogy a baloldali szavazók inkább szavaztak volna az esélyes(nek vélt) jobbikosra, mint fordítva. Ezt az április 8-i választás igazolta, vidéken a Jobbik jelöltjei több voksot kaptak, mint maga a párt, vagyis az MSZP–P, a DK és a Momentum listás szavazóinak jelentős része is átszavazott.

A mostani felmérés szerint az önkormányzati választáson a jelentősebb támogatottsággal bíró baloldali pártok híveinek 73, a Momentum szavazóinak 72 százaléka szavazna egy esélyes jobbikos jelöltre. Tavaly februárban az akkori baloldali szavazók 53%-a támogatta volna saját jelöltje visszaléptetését egy jobbikos jelölt javára.

Az IDEA Intézet emlékeztet rá, kutatása országos mintán készült, egyes település(típusok) sajátos jellemzői ugyanúgy árnyalhatják a képet, mint az, hogy egy jobbikos, pártlogóval vagy civil szervezet jelöltjeként indul-e. Az önkormányzati választáson különösen fontosak azok a tényezők, amelyek fontosságáról csak az adott településen végzett közvélemény-kutatások adhatnak számot.

„Csábító” a korábbi választások – így a legutóbbi EP-választás – eredményeit tekintetbe venni, de az ellenzékre jutó szavazatok összeadásából csak az esélyesség, nem a bizonyosság olvasható ki. Mivel  más a tétje és a következménye egy EP-választásnak, mint az önkormányzati választásnak, így az országos közvélemény-kutatás, továbbá a korábbi támogatottságok mechanikus összeadása nem adhat teljes képet (sőt helyenként még téves következtetésre is vezethet) a kormánypárti és ellenzéki esélyeket illetően.

Módszertan
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2019. július 23 – július 26. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb +/- 2,2 százalékpont.

Kiemelt kép: Kihelyezik az őszi önkormányzati választások hirdetményét a nyíregyházi városháza épületén augusztus 12-én.
MTI/Balázs Attila

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.