Egy új kutatás felfedte, hogy monogámia és poligámia mindössze 24 gén aktivitásán múlik az agyban. Az ember vajon hova tartozik?
etológia
Kutya és macska háborúját nem a félreértelmezett kommunikáció, hanem félelem, bizalmatlanság és a vadászösztön generálja. Ez van, ha egyazon szűk térbe „kényszerítünk” két ragadozót, ám a gazda képes kialakítani a status quót.
Vízimadarakat ember és állat érdekeit tekintve is tilos etetni. Az énekesek sincsenek ránk szorulva, de bajt nem okozunk vele, az élmény mellett pedig meghálálják a terített asztalt. Ám ha belefogunk, csináljuk jól.
A segítőkutya a legnagyobb kincset adja vissza a sérült embereknek: az önállóságot. Nem, nem csak a vakvezetőkről van szó, hanem további öt nagyon fontos kutyaszakmáról, amiket a magyar társadalom még csak ízlelget, ezért gyakran alakul ki méltatlan helyzet.
A kutyák tudatosan keresik az ember tekintetét, ha kommunikálni akarnak, míg más ebekét kerülik: ösztönösen értik és „beszélik” mindkét faj nyelvét. Egy magyar kutatás most ennek részleteibe avat be.
A kutyában és az emberben sok a hasonlóság: hízás, demenciaszerű tünetek, civilizációs betegségek. Legjobb barátunk öregedésének vizsgálata nemcsak abban segít, hogy minél tovább velünk maradhasson, de az időskori demencia megértésében, kezelésében is.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének kutatói a macskák és gazdáik közötti kommunikációt vizsgálták.
A varjak élénk társadalmi életet élnek, kötődnek egymáshoz és felismerik a halált, utóbbi esetben pedig képesek elég messzire menni. Legalábbis emberi szempontok szerint.
Egyedülálló magyar kutatás mutatott rá, hogy Bali félvad kutyái „boldogabbak”, mint gazdával élő, minden jóval ellátott társaik. Talán a kötöttségek okoznak bennük frusztrációt, és további kérdés, hogy a nyugati társadalmak családi kutyái is hasonlóan éreznek-e?
Állatokat emberi tulajdonságokkal felruházó korunkban magyar kutatók találtak egy valós párhuzamot: a kutyák éppúgy mutatnak féltékenységet, mint az egy év körüli gyerekek.
Két tál közül a kutya általában azt választja, amelyikre a gazdi rámutat. De ha kövér ebről van szó, bármit magyaráz is a kétlábú, ő bizony a kolbászhoz szalad a répa helyett.
Egyes gólyák nem pörgik túl a vonulás témáját: erősebben motivált társaikat figyelve követik a legkönnyebben repülhető útvonalat és nem is utaznak messzire.
Vajon mennyire lesz kutyaszerű egy malac, ha úgy neveljük, mint egy kutyát?
Nyilván kisarkítva igaz, de így akár meg is fordíthatjuk: bizonyos szempontból mi is jobban hasonlítunk a kutyára, mint a főemlősökre.
Az embertől elzárva a kutyák két százaléka élné túl, és belőlük is igazi mezopredátor válna.
A kutya nem tud emberül, ha akként bánunk vele krízishelyzetben, épp az ellenkező hatást váltjuk ki. Mutatjuk, mit kell tenni.
Mind több makákót figyelnek meg Japánban, hogy szarvasokon elégítik ki magukat – nőstényekről van szó.
Valószínűleg maga a macska sem tudja, miért dorombol, ez nála önkéntelen. Ha pedig arra lennénk kíváncsiak, valóban gyógyít-e a dorombolás, ahhoz előbb...
A kutyák alvás közben az emberhez hasonló agyi tevékenység során rögzítik a korábban megszerzett tudást – mutatta ki egy új magyar kutatás. Egyes esetekben a szukák éppúgy jobban teljesítenek a kanoknál, ahogy a nők a férfiaknál.
A kutyával kutyául, az emberrel emberül kommunikálnak. Olyan régen élünk együtt, hogy fellazult bennük egy nagyon szigorúan szabályozott képesség.
A kék vagy a piros a szebb szín? A macskából is szelektálhattunk volna kutyát, de az embernek egy házhoz kötődő, önállóan dolgozó segítőtársra volt szüksége. Most viszont változtak az igények, ami a cicák jellemét is gyökeresen átalakíthatja.
Egyedül csak a szexre van gondjuk, az év további részét pedig utazgatással töltik.
Milyen ebet válasszunk gyerek mellé? És első kutyának? A rossz válasz ember és állat számára is veszélyes lehet – szakértő segítségét kértük.
Még egy gépet is érző lénynek nézzük, így nem csoda, ha az állatoknak is magyarázunk, de vajon ők mit értenek ebből?
