Rosszabb tanulási képességekre utalhat.
etológia
Buksi és Kedves segítségével megszerezték a megfelelő géninformációkat az ELTE kutatói.
Az sem mindegy, hogy mennyit vannak más kutyák közelében.
A területüket védő madarak akár a végkimerülésig tartó harcot folytatnak tükörképük ellen.
Kísérletsorozatban fedezték fel, hogy a kutyák orrtükre érzékeli az infravörös sugárzást.
Halálig tartó harcra specializálta őket az ember, nincs mit csodálkozni azon, ha egyes egyedek ennek megfelelően viselkednek.
Miért veti magát a mélybe több állat is egy skót hídról, vagy ugrik ki emeleti ablakokból?
Inkább a pozitív élményekre figyelnek, a negatív ingereket kevésbé hallják meg.
Ezért olyan nehéz eldönteni, hogy farkas, vagy kutya a fantasztikus épségben megmaradt, 18 ezer éves állat.
Min múlik, hogy egyes kutyák játékosabbak az emberrel, míg mások kevésbé?
Egyes fajták gyakrabban mutatnak frusztrációt, ha a gazda egyedül hagyja őket.
A klímaváltozás és az emberi tevékenység hatására hosszú távon akár abba is hagyhatják a vonulást.
A durrogástól pánikba esnek, támadhatnak. Segítünk, hogyan kezelje.
Az egyre inkább emberként kezelt kutyák épp a mi hatásunkra nem úgy kezelik a „gyereksírást”, ahogy várnánk.
A törpemalacok kiváló társállatok, de maga az ember kevésbé érdekli őket, mint a kutyákat.
Ha a kutya gazdájára támad, ott az ösztönök veszik át az irányítást, a nyers erő számít, az állat ölni akar, magától nem fog leállni.
Olyan, mint egy gyászoló ember, nem fogadja el a halált.
A kutyák is éppúgy szoronganak, mint a gyerekek, ha a gazdájuk elmegy otthonról.
Legjobb barátainknak külön „hangkészletük” van arra, hogy az embert kihozzák a sodrából. Nem véletlenül: a „bosszantó” ugatást nem tudjuk megszokni, hasonló célt szolgál, mint a baba sírása.
Egy új kutatás felfedte, hogy monogámia és poligámia mindössze 24 gén aktivitásán múlik az agyban. Az ember vajon hova tartozik?
Kutya és macska háborúját nem a félreértelmezett kommunikáció, hanem félelem, bizalmatlanság és a vadászösztön generálja. Ez van, ha egyazon szűk térbe „kényszerítünk” két ragadozót, ám a gazda képes kialakítani a status quót.
Vízimadarakat ember és állat érdekeit tekintve is tilos etetni. Az énekesek sincsenek ránk szorulva, de bajt nem okozunk vele, az élmény mellett pedig meghálálják a terített asztalt. Ám ha belefogunk, csináljuk jól.
A segítőkutya a legnagyobb kincset adja vissza a sérült embereknek: az önállóságot. Nem, nem csak a vakvezetőkről van szó, hanem további öt nagyon fontos kutyaszakmáról, amiket a magyar társadalom még csak ízlelget, ezért gyakran alakul ki méltatlan helyzet.
A kutyák tudatosan keresik az ember tekintetét, ha kommunikálni akarnak, míg más ebekét kerülik: ösztönösen értik és „beszélik” mindkét faj nyelvét. Egy magyar kutatás most ennek részleteibe avat be.
