Már az alsó tagozatban kiugróan magas teljesítménykülönbségek vannak a tanulók között, és ez felsőben sem mérséklődik. Azaz a magyar iskola nem nyújt mindenkinek használható tudást.
Hátrányos helyzetű diákok felzárkózásának elősegítésére három programban összesen mintegy 11,5 milliárd forintra pályázhatnak oktatási intézmények és más szervezetek.
Lépések egymás felé – ez a címe annak a filmnek, amely oktatási integrációs gyakorlatokat mutat be. Szerdán éppen a Nyugat-magyarországi Egyetem, győri, tanító szakos hallgatóinak.
Egy nemrég megjelent OECD-tanulmány adatokra, kutatásokra támaszkodva mutatja be, hogyan lehet egy ország oktatását jobbá, méltányosabbá tenni. A magyar reform pont ellentétes utat választott.
Az óvodáztatási támogatás nyomán másfél ezer hátrányos helyzetű gyerek került óvodába. A program sikere – főleg a férőhely hiánya miatt – mérsékeltnek mondható.
Várják a bicskei és a környékbeli 12-16 éves fiatalok jelentkezését, akik pályaorientációja a képzőművészet, a fotózás, a filmezés vagy pedig az elektronikus újságírás felé irányul.
Itt vannak, csendben végzik a dolgukat. Sokaknak csak akkor tűnik fel, hogy a munkájuk fontos, sőt nélkülözhetetlen, ha épp nem tudják elvégezni. Ők a „láthatatlan munkások”.
Legyen az cégeknél a vezetők egyharmada nő – javasolja a DK törvényjavaslata. A parlamenti képviselők között egyszer már be akarták vezetni női kvótát, akkor Orbán Viktor igennel szavazott. Ellenzékiként, 2007-ben.
A Soltész Miklós által vezetett államtitkárság megyei esélyegyenlőségi irodák működtetésére írt ki pályázatot. Furcsaság, hogy februárban dől el, ki nyert, de már december elsejétől működnie kell az irodáknak saját felelősségre.
A magyar honvédségben lényegesen kisebb mértékben van jelen az előítéletesség, mint a társadalom más területein - jelentette ki a honvédelmi miniszter.