építészet

Jó lenne, ha nem hatalmi erőviszonyok alapján dőlne el a tervezett magasházak sorsa Budapesten, hanem a lakossággal folytatott párbeszéd során, mondja Pálfy Sándor építész, a BME Urbanisztika Tanszékének volt vezetője.

Az elfeledett szabadkőműves építész mesterművét senki sem ismeri, pedig minden nap ezrek haladnak el alatta.

2017 legjobb belsőépítészeti ötletére egészen az év végéig kellett várni. Megérte.

A Feneketlen-tótól mindössze néhány percnyi sétát téve a legendás nevelőnővel is találkozhatunk. Az ilyenek miatt éri csak meg igazán nyitott szemmel járni a városban!

Nem épülhet 65 méternél magasabb épület az országban. De már kettőbe is belekezdtek. Az egyikbe a részben állami tulajdonú olajtársaság.

Bemutatjuk a műkorcsolyázásban három vb-bronzot is begyűjtő atléta és a tihanyi Roxfortot is megálmodó építész életét és munkáit.

A templomokat a legtöbbször egyszerű, harangtornyos épületekként képzeljük el, pedig egy egyházi épület jóval érdekesebb is lehet ennél.

Lebontották a forgalmas Liget tér képét negyven éven át uraló, pusztuló szolgáltatóházat, helyét pedig jövőre már zöldterület veszi át.

A második világháború után számos fővárosi csoda vált a felújítás helyetti egyszerűsítés áldozatává. Most újabb példát mutatunk be ezek közül.

A Média Építészeti Díját és az online szavazást is Őrfi József nyerte a saját maga által tervezett és épített családi házzal.

A város szívét egykor raktárak és gyárak borították el. Bemutatjuk az egyik nagy túlélőt.

A város egyik legnagyobb moziját végül a metróépítés pusztította el.

Bemutatjuk a tér egyik oldalára a Horthy-kor derekán tervezett nagyszabású lezárásokat, melyek közül végül egy sem valósult meg.

Az épületet nem bontják le, de az kedvező árú panorámás szállásoknak búcsút kell mondanunk.

Bemutatjuk a VII. kerület egyik legszebb, de a turisták szeme elől elbújt házát, amin még az arany madaraknak is jutott hely.

A főváros tele van szebbnél szebb, de ürességtől kongó épületekkel. Ezek közül emeltük most ki a legveszélyeztetebbeket.

A régi Józsefváros főutcájának legrégibb háza százhetvenöt év után Frankensteinként születik újjá. De tényleg kell ez nekünk?

A Nyugati pályaudvar felé tartó vonatokon ülve talán sokaknak feltűnt már a közeli házak egyikének felirata: TOLDI UDVAR. De mit keres az Arany János által legendássá tett hős neve egy házfalon?

Az azóta már múzeummá alakított fura ház már tíz éve díszíti a dél-koreai Szuvon egyik utcáját.

Az egykor a téren állt Nemzeti Színház már több mint ötven éve nem a Belváros képének része, egy tornya mégis túlélte a szocializmus pusztítását.

Mit keres egy ilyen impozáns szobor egy fák mögé bújó épület kertjében? És miért nem a kaput őrzi? A válasz túlszárnyalta a képzeletünket.

A telefonbeszélgetéseket, a telegráfok működését lehetővé tevő kábelek föld alá költöztetése előtt a zűrzavar volt az úr a nagyvárosokban.

A spanyol főváros Villásdugóként emlegetett ikertornya első látásra unalmasnak tűnik, de ennél messzebb nem is járhatnánk az igazságtól.

A Madách Színház helyén állt egykor a főváros legendás szórakozóhelye, ahol a legnagyobb magyar művészek mellett Josephine Baker is fellépett. Az afroamerikai legenda „legteljesebb meztelensége” még a parlamentben is hullámokat vert.