építészet

A projekt legnagyobb pozitívuma, a kilátás már eleve adott volt, az építészek pedig képtelenek voltak kihasználni az előttük álló nagy lehetőséget. A helyzet a déli rondellába helyezett Szabadság Bástyája nevű kiállításnál sem jobb, hiszen a szobákat járva A tanú egyik jelenetében éreztük magunkat. De milyen változásokat hozott az eredeti épület felépítésénél hosszabbra nyúló átalakítás, és miért érdemes a jövőben felmenni a Gellért-hegy csúcsára?

A lakhatási válság Magyarországon évről évre egyre nagyobb méreteket ölt, de hogyan lehetne ezt megoldani? Miben segíthetnének a 21. századi panelépületek? És van egyáltalán élet jóval az Otthon Start Program másfélmilliós árplafonja alatt?

A Jülich szívében álló Szent Rókus-templom példája jól mutatja, hogy egy egyházi épületnek nem kell elveszítenie az értékeit, ha az új gazdához kerül.

A világ egyik legmeglepőbb épületéért Spanyolországig kell utazni.

Eközben Budapesten, illetve az egykor vasfüggöny mögé szorult fővárosokban nem történik hasonló átalakulás. De biztos, hogy ez a látszólagos elmaradottság annyira rossz dolog? És vajon tényleg Tirana lesz a balkáni Dubaj?

A Rákosi-kor óta államfőknek, kormányfőknek, házelnököknek otthont adó terület 28 milliárd forintért válthat gazdát.

A Széchenyi után most a Dagály és a Palatinus zavartalan működése kerülhet veszélybe.

Akad, amelynek már sokadszorra akarnak új gazdát találni, de a listában új darabokat is találhatunk.

Októberben megnyílt a Zenit Corso, a még épülő új negyedet érintő gondokat ez azonban nem oldotta meg.

Pedig az ország legbeszédesebb virágládája lett volna.

A legkülönbözőbb méretű gyülekezeteknek otthont adni vágyó állami pályázat végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, pedig ma akár egységes arcú templomok is pöttyözhetnék a magyar vidék látképét.