építészet

A több mint harminc éven át a Securitate helyi központjaként működő óriás történetében egymást érték a furcsaságok: iskolának tervezték, az egy ideig csupaszon álló falak befejezése után végül magyar honvédek, illetve egy későbbi miniszterelnök kezdte meg a munkáját. A háború után aztán újra egymást követték a változások, a belső és külső értékek jó részének pedig jó eséllyel örökre nyoma veszett.

Karl Lueger emlékműve, amely évtizedekig hirdette a magyargyűlölő és nyíltan antiszemita politikus dicsőségét, ma már 3,5 fokkal elferdülve áll a bécsi körút mentén. De vajon miért döntöttek így? Elég lehet-e ez a gesztus az újraértelmezéshez? És mi a helyzet a náci korszak mementóival?

Bemutatjuk a legfontosabb projekteket, amikkel a kormány egyértelműen kommunikálta, mit tart igényes, követendő példának az építészet területén.

Pótolhatatlan rádió- és építészettörténeti értékek váltak porrá, ezen pedig már senki sem segíthet.

A projekt legnagyobb pozitívuma, a kilátás már eleve adott volt, az építészek pedig képtelenek voltak kihasználni az előttük álló nagy lehetőséget. A helyzet a déli rondellába helyezett Szabadság Bástyája nevű kiállításnál sem jobb, hiszen a szobákat járva A tanú egyik jelenetében éreztük magunkat. De milyen változásokat hozott az eredeti épület felépítésénél hosszabbra nyúló átalakítás, és miért érdemes a jövőben felmenni a Gellért-hegy csúcsára?

A lakhatási válság Magyarországon évről évre egyre nagyobb méreteket ölt, de hogyan lehetne ezt megoldani? Miben segíthetnének a 21. századi panelépületek? És van egyáltalán élet jóval az Otthon Start Program másfélmilliós árplafonja alatt?

A Jülich szívében álló Szent Rókus-templom példája jól mutatja, hogy egy egyházi épületnek nem kell elveszítenie az értékeit, ha az új gazdához kerül.

A világ egyik legmeglepőbb épületéért Spanyolországig kell utazni.

Eközben Budapesten, illetve az egykor vasfüggöny mögé szorult fővárosokban nem történik hasonló átalakulás. De biztos, hogy ez a látszólagos elmaradottság annyira rossz dolog? És vajon tényleg Tirana lesz a balkáni Dubaj?

A Rákosi-kor óta államfőknek, kormányfőknek, házelnököknek otthont adó terület 28 milliárd forintért válthat gazdát.

A Széchenyi után most a Dagály és a Palatinus zavartalan működése kerülhet veszélybe.

Akad, amelynek már sokadszorra akarnak új gazdát találni, de a listában új darabokat is találhatunk.