Kultúra

Magyar építészek munkája is verseng az Év Épülete díjért

A világ vezető építészeti magazinja, az ArchDaily által kiírt versenyen a távoli India egyik magyarok építette iskolájáért is szurkolhatunk.

Az önkéntesekből álló, idén épp tízéves Csoma Szobája Alapítvány az elmúlt évtizedben számos komoly fegyvertényt könyvelhet el: közösségi támogatással megmentették az egykor Kőrösi Csoma Sándor által is lakott indiai Zanglai Palotát, a környék sztúpáinak egész sorát, sőt, az oktatás helyzetét látva – a tél három hónapjában az iskola a fűthetetlensége miatt nem működött – 2012-ben iskolaépítésbe fogtak a közelben: az Archikon építészirodával együttműködve hat nyár alatt négy tanterem, egy mellékhelyiség és egy többfunkciós tanári szállás, valamint konyha is elkészült, a épületegyüttest pedig egy makadámúttal is a faluhoz kötötték.

A tervezés, illetve építés során a szakemberek szem előtt tartották, hogy csak a helyiek által is alkalmazott, illetve általuk is átvehető technológiákat, valamint anyagokat használjanak. Egyedül a szigetelőanyagként használt kátránypapírt kellett külső forrásból beszerezniük, de a helyiek természetesen ehhez is hozzáférhetnek majd a jövőben, ha bővíteni szeretnék az intézményt.

A zanglai épületegyüttes / fotó: Csoma Szobája Alapítvány

 

A zanglai napiskola (mivel fűtését csak a napsugárzás adja) óriási sikert aratott, így nem meglepő módon 2016-ban a világtól elzárt Zanszkár folyó völgyében fekvő kis falu, Tanpó felkérte az alapítványt, hogy egyetlen nyár alatt egy tantermes iskolaépületet tervezzenek számukra, hiszen az órákat addig különböző családok otthonában, illetve a füstöt okádó fémkályhával fűtött fóliasátorban tartották.

De miért nincs élhető iskola a környéken?

A ladakhi régió lakói csak igen kis részét képezik az immár 1,3 milliárdos Indiának, így máig sem jött létre olyan típusterv, mely szerint a 3800 méteres magasság felett fekvő vidékeken megépülhetnének a hőszigeteléssel és fűtési rendszerrel rendelkező, a három hónapos zord tél alatt is működtethető iskolaépületek. Épp ezért hiába építenek itt a térség más pontjain már jól bevált építményeket, azok nem lesznek használhatóak.

A csapat a zanglai épületek terveinek csiszolásával, illetve a több éves tapasztalat birtokában sokkal letisztultabb formát hozott létre, a közösség által gyűjtött kövekből és téglákból pedig a terveknek megfelelően – az extrém időjárási körülmények ellenére – két hónap alatt megszületett a jókora ablak miatt üvegházként viselkedő, így fosszilis energiahordozók elégetésére egyáltalán nem szoruló, a kemény himalájai télben is élhető iskola.

A szellőzés miatt nyitható üvegfelületek kivételével helyben gyűjtött anyagokból, így kőből, földből, szalmából, illetve a Ladakh alacsonyabban fekvő területeiről származó faanyagból létrejött épület szalmával bélelt sártégla falakat kapott, a mindössze harminc centiméter mély alapozás fölött pedig kő lábazat húzódik.

A tervezők célja a zanglai iskolához hasonlóan itt is a könnyű másolhatóság, illetve az építési tudás helyi közösségek számára való átadása, hogy aztán külső segítség nélkül is képesek legyenek reprodukálni az épületeket.

A világos, akár harminc gyerek oktatását is lehetővé tevő, a folyosó felőli oldalán polcokkal, illetve kézmosóval ellátott terem nem csak a környékbeliek, hanem az építészvilág megbecsülését is elnyerte, arra azonban jó eséllyel a Bárdi Emese, Fehér Anna, Irimiás Balázs, Kacsó János és Szelecsényi Balázs által alkotott csapat egyik tagja sem számított, hogy a világ legnagyobb online építészeti magazinja, az ArchDaily nem csak terjedelmes cikket közöl az épületről, sőt a 2018-as Év Épülete díj oktatási intézmény kategóriájában is versenybe szállhatnak majd.

A díjat a kedden záruló közönségszavazáson a legtöbb voksot begyűjtő munkának ítélik majd. A Sight to Sky Singapore és a Market Építő Zrt. támogatásával megszületett magyar tervet

itt

lehet szavazattal támogatni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik