Levélben figyelmeztették ugyanis erre és a sztrájkveszélyre.
béremelés
Az állam előírja a kötelező minimálbért. Közben közfoglalkoztatottak hadának fizet kevesebbet.
Egyszeri juttatásként kaphatják meg a két-, három- vagy négyheti alapbérüknek megfelelő összeget. Az erről szóló előterjesztés már elkészült.
Az államtitkár hangsúlyozta: az elmúlt években 60 %-kal nőtt az ágazati átlagfizetés.
Egy csapásra meghaladná a minimálbér a létminimumot.
400 ezer forintot kérnek a cégtől.
Négy év alatt másfélszeresére nőtt a túlórák száma. Már arra sem nagyon futja.
Azt mondják, a kormány az utolsó pillanathoz érkezett.
Hiába az adócsökkentés, 10-20 ezer forintos pluszkiadással kell kalkulálni.
Ez szerintük a piac egyik legjobb ajánlata.
Van egy csomó kedvezmény, amit nem használnak ki.
Meglesz a 40 százalék plusz 2022-ig!
És a vidéki boltokban dolgozók fizetését jobban növelik, mint a fővárosi egységekben foglalkoztatottakét, eltűnnek a fizetésbeli különbségek. De van egy nagy veszély.
Nagyon rámentek a munkaerő megtartására.
Sokáig nem tartható fenn az erőltetett ütemű béremelés, nyögnek a kis cégek, és a közszféra.
A munkaerőhiány a kisboltosokat az átlagnál is jobban sújtja.
Az új járművezetőknek szórólapokon havi bruttó 400 ezret ígérnek, miközben a régiek bére közel sem éri el ezt a szintet.
859 forint - ennyi most az órabére a fizikai munkát végző munkásoknak.
13 százalékos emelés kellene a jövő évi 8 százalékos minimálbér emelés helyett.
Nyugdíjemelés, keresetnövelés a közszférában.
Szeptembertől - visszamenőleg - emelik a havi bérminimumot bruttó 179 ezer forintra.
Többen állnak munkában, mint a válság előtt.
Átlagosan 13,6 százalékkal emelik az áruházi alkalmazottak munkabérét.
A MÁV, a Posta és mások kevesebbel emelték a béreket, mint a versenyszféra.
