Belföld
Budapest, 2016. szeptember 10.
Tízezer és húszezer forintos bankjegyek egy pénztárcában. Magyarország ma is hivatalos fizetõeszközét, a forintot, 70 évvel ezelõtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengõt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.

Csak üldözzük a lengyel és a cseh béreket

24.hu
24.hu

2018. 05. 16. 07:56

A kétéves bérmegállapodás alapján 2017-ben és 2018-ban két számjegyű béremelkedés volt. Ezzel együtt továbbra is csak üldözzük a lengyeleket, a cseheket és a szlovákokat, sőt közelítenek a román bérek is. Az új konvergenciaprogram alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy mire lehet számítani ebben a kormányzati ciklusban.

Bérügyi helyzetkép

A béremelkedésnek két mozgatórugója van; egyrészt a minimálbér emelése (2017-ben 14,9 százalékkal, 2018-ban 8,2 százalékkal), és a garantált bérminimum emelése (2017-ben 24,8 százalékkal, 2018-ban 12,1százalékkal), másrészt a munkaerőhiány. A tavalyi évben – főleg annak első felében – inkább az új minimálbér-szintre történő „beállás” mozgatta a magyarországi béreket, míg idén, az elmúlt hónapokban a bértorlódás miatti béremelkedések.

2017-ben az alkalmazásban állók átlagkeresete 12,9 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Az idei év első két havi adatai alapján pedig a tavalyi év január-február hónapjához képest ugyancsak 12,9 százalékos emelkedést történt. Természetesen ez nem mindenhol jelentkező béremelés, hiszen az nagyon eltérő módon csapódik le a munkaerőpiacon belül.

  • Az egyik ilyen „törésvonal” a foglalkoztatók nagysága. Miközben a 250 fő alatti cégeknél 2017 elején még csak 6,6 százalékkal emelkedtek a minimálbér emelése ellenére a bérek, addig 2018-ban már 13,4 százalékkal.
  • A másik „törésvonal” a regionális metszet. Az adatok alapján tavaly a minimálbéresek nagyobb arányának következtében főleg az alacsonyabb bérekkel bíró megyékben volt nagyobb az emelkedés, míg Budapest csak a sor végén járt.

Mi várható?

A bérek emelkedése az idén sem áll meg, bár óvatosnak kell lenni abban a kérdésben, hogy valójában milyen mértékben, az elhatározottnak megfelelően gyarapodnak-e a munkavállalók. A bér természetesen csak egyik eleme a munkavállalói jövedelemnek. Ezt kiegészíthetik egyéb juttatások. A kormány által közzétett konvergenciaprogram szerint – miközben 2017-ben 12,9 százalékos volt az átlagbér emelkedése – az egy alkalmazottra jutó munkavállalói jövedelem csupán 9,2 százalékkal nőtt. Azaz a bérek emelésére az egyéb juttatásokból csoportosítottak át a cégek.

A kormány 2018 és 2022 között átlagosan 7 százalékos emelkedéssel számol az egy alkalmazottra jutó munkavállalói jövedelmek esetében. Ez azonban nem túl ambiciózus abból a szempontból, hogy sikerül-e csökkenteni bérhátrányunkat Lengyelországhoz, Szlovákiához, és Csehországhoz képest, és megtartani előnyünket Romániával szemben.

A konvergenciaprogramban lévő számok alapján a cseh és a szlovák gazdasághoz képest erősebb béremelkedés várható Magyarországon, de ezzel is csak közelebb kerülünk a két említett országhoz, de nem érjük utol őket. Románia ugyanakkor ismét közelebb kerül hozzánk, mivel ott nagyobb bérdinamikával terveznek.

Amennyiben a fenti forgatókönyvek valósulnak meg, akkor a magyar gazdaságnak csak egyetlen felzárkózási esélye van a béreket tekintve, mégpedig ha az adórendszeren keresztül kap ösztönzést a rendszer. Ez a munkavállalói terhek közül potenciálisan az SZJA csökkentését jelentheti, amely többször is ígéretként hangzott el a kormány részéről. A 10 százalék alatti szja-kulcs esetén lenne arra lehetőség, hogy 2021/2022-ben a magyar átlagbér elérje a szlovák és lengyel béreket.

Mi a teendő?

A gazdaság további minimálbér-emelés nélkül nem lesz képes még a konvergencia programban szerepelő tervet sem tartani. Ezért 2019-től új bérmegállapodásra lenne szükség.

Miután a bérmegállapodás (minimálbér, garantált bérminimum kapcsán) csak a bruttó összegeket rögzíti, ezért fontos, hogy az adórendszer kapcsán is világosan lehessen előrelátni a ciklus egészére. Amennyiben a kormány nem akar hozzányúlni a béreket terhelő adókhoz, akkor

  • vagy azzal kell számolni, hogy csak lassan araszol a magyar bérrendszer a szlovák és a cseh bérek után,
  • vagy a konvergenciaprogramban leírtakhoz képest ambiciózusabb munkajövedelem-emelkedési ütemet kell kitűzni, hiszen nem lesz elég az évi átlagos 7 százalékos növekedés.

Fontos hangsúlyozni, a bérekre rakódó munkáltatói adóterhek csökkentése nem eredményezi a nettó bérek emelkedését. Nagyon fontos kérdés ugyanis az, hogy a kormány általában akar-e a vállalkozások adóterhein csökkenteni, vagy fontosnak tartja a nettó bérek felzárkózását is. Ez utóbbi esetben a minimálbér emelése és az szja csökkentése az egyedül járható út.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi/Faludi Imre

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

WASHINGTON, DC - SEPTEMBER 06:  Supreme Court nominee Judge Brett Kavanaugh organizes his desk before testifying to the Senate Judiciary Committee on the third day of his Supreme Court confirmation hearing in the Hart Senate Office Building on Capitol Hill September 6, 2018 in Washington, DC. Kavanaugh was nominated by President Donald Trump to fill the vacancy on the court left by retiring Associate Justice Anthony Kennedy.  (Photo by Chip Somodevilla/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.