Tony Curtis 2006 végén tüdőgyulladást kapott, és több napra kómába esett. A betegség következtében tolószékbe kényszerült, mert nem bírta a fizikai megerőltetést. Idén júliusban egy asztmaroham miatt ismét kórházba került. Noha az orvosok szerint lehetett számítani arra, hogy a nyolcvanöt esztendős sztár szervezete feladja a küzdelmet, barátait, rajongóit letaglózta a tragédia.
Sztankay István színművészt, aki évtizedekig kölcsönözte a hangját a világsztárnak, megrendítette Curtis halála.
– Megrázó, hogy elment, de boldog életet élt, szerencsés ember volt – mondja Sztankay. – A Minden lében két kanál című sorozatot, amiben Roger Moore-ral játszott együtt, Láng József kollégámmal szinkronizáltuk. Ezzel a sorozattal világrekordot döntöttünk, mert 25 év után lejárt a sorozat játszási joga, mégis újra képernyőre tűzték, ezért negyed évszázad után újra kellett szinkronizálnunk az egészet. Szép emlék számomra az is, hogy személyesen is találkozhattam Tony Curtisszel. A legutolsó látogatása során történt, és bár tolmácson keresztül beszélgettünk, tudta, hogy én vagyok a szinkronhangja, és nagyon elégedett volt az orgánumával – emlékezett Sztankay István.
Dr. Simonyi András korábbi washingtoni nagykövet személyes jó barátja volt a színésznek. Neki köszönhető többek között az, hogy Curtis kétszer is hazalátogatott, először 2003-ban, később pedig 2009-ben.
– 1982 októberében beszéltem először Tonyval, akinek ezek voltak az első szavai hozzám: Szervusz fiú, itt Tóni beszél. Én lenni büszke magyar! – emlékezett a Borsnak a volt nagykövet. – Három dolog volt fontos számára, a származása, a színészet és a festészet. Jó barátok lettünk, sokat mesélt az életéről. Tőle tudom, hogy hét-nyolc éves koráig csak magyarul beszélt az édesapjával. A kapcsolatunk személyesebb volt annál, mint nagykövet és világhíresség. A barátjának tekintett. Személyes találkozásaink alkalmával rengeteget beszéltünk Magyarországról, talán ennek is köszönhető, hogy végül 2009- ben sikerült elintézni, hogy hazajöjjön. Személyesen kísértem végig a Parlament folyosóin, illetve elmentünk a zsinagógába is, ahol a mártíroknak állított, fémből készült szomorúfűz szobor létrejöttét ő is támogatta – tette hozzá a volt nagykövet, aki személyes titkokat is elárult.
– Sokat faggattamTonyt Marilyn Monroe-ról. Híresen nagy szoknyapecér volt, ezért kíváncsi voltam rá, hogy mivel vette le a világ legjobb nőit a lábukról. Azt kérdeztem, miképp lehetséges, hogy egy ilyen fantasztikus nővel ilyen viszonyba kerülhetett. Erre ő csupán ennyit mondott:
– András! Azt hittem, ez is a munkaköri leírásom része!
