Hatalmas port kavart – jó okkal – az NB I tizenötödik fordulójában a Ferencváros-Debrecen mérkőzés, pontosabban a találkozó során történt incidens, amelyben többen súlyosan megsérültek. Az eset után sokan érdeklődve várták, a Magyar Labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága milyen ítéletet hirdet a keddi ülése után. A FEB pénzbírság és szektorbezárás mellett döntött.
A FEB az FTC-t, mint visszaesőt 3.000.000 Ft pénzbüntetés megfizetésére kötelezi, továbbá elrendeli a Groupama Aréna „B1”, „B2”, „B3” és „C1” szektorainak 3 soron következő hazai NB I-es bajnoki mérkőzésen történő lezárását.
– áll az MLSZ honlapján.
A döntés megosztotta a szurkolókat, mivel mindamellett, hogy az év legnagyobb pénzbírságát rótta ki a szövetség, négy szektor bezárása csekély büntetésnek tűnik annak fényében, hogy rasszista megnyilvánulásokért már összesen négy mérkőzésre bezárta a Szusza Ferenc Stadiont a FEB. Mások viszont úgy vélik, végre újra rangadón érezhették magukat a nézők és azzal, hogy az ultrákat megfosztják három mérkőzésre a helyüktől, a hangulat is odavész majd. Mi is szavazásra buzdítottuk olvasóinkat, melyből kiderül, hogy az emberek hetven százaléka kevesli a büntetést.
Ezen a ponton pedig érdemes visszakanyarodni a Fegyelmi Bizottsághoz:
Mit büntet az MLSZ?
A Fegyelmi Bizottság határozataiban a bírságok mellett azt is elolvashatjuk, hogy milyen vétségért rója ki a büntetést a FEB. Ezek közül messze a leggyakoribb indok a szurkolók másokat megbotránkoztató magatartása, amely lényegében az ellenfél, vagy az MLSZ szidalmazása. Ezt a szövetség átlagosan 150 ezer forintra bünteti, visszaesőként már 200 ezerbe is kerülhet.
A további büntetésekkel az a probléma, hogy önmagukban szinte sosem szerepelnek fegyelmi határozatban, vagyis nem tudjuk “beárazni” őket. Az biztos, hogy a rendezésbeli hiányosságokért is jár feddés, az egyetlen mérkőzés, amelyen egyedül ez volt a probléma a Videoton-Újpest találkozó volt a harmadik fordulóban, a székesfehérváriak azonban csupán írásbeli figyelmeztetésben részesültek.
Szintén büntetendő a pirotechnika használata, sőt önmagában a bevitele is, de megint csak ritkán jár pusztán pirózásért büntetés. Ez ugyanis önmagában is rendezési hiányosság, e mellé általában a megbotránkoztató magatartás párosul, de így sincs csapat, amely 300 ezer forintnál többet fizetne.
A rasszista bekiabálásokat tűzzel-vassal irtja az MLSZ, ez dicséretes is. Emiatt két csapatot büntettek idén: a Balmazújvárost csak és kizárólag emiatt büntették meg a 12. fordulóban 300 ezer forintra, amely a legenyhébb kiszabható büntetés a Fegyelmi Szabályzat szerint. Az Újpest 600 ezer és másfél millió közötti összeget fizetett ugyanezért – de tegyük hozzá, hogy emellett más vétséget is elkövettek a lila-fehérek hívei.
Mit ír az MLSZ szabályzata?
A fenti összegek a gyakorlatban használt bírságok, a szövetség Fegyelmi Szabályai pontosan leírják, mekkora büntetés járhat. Rasszista, gyűlöletkeltő magatartásért például 300 ezer és 10 millió forint közötti büntetés szabható ki, de bezárhatnak érte szektorokat és egy egész stadiont is – ahogyan az Újpest esetében többször megtették -, vagy akár pontlevonás és kizárás is lehet a csapat büntetése. Arról azonban, hogy az összeg mekkora és melyik szankciók mellett teszi le a bizottság a voksát, minden esetben egyedi elbírálás dönt.
Mi a probléma a Fradi esetében?
A FEB helyzete azért volt nehéz döntéshozatalkor, mert a fegyelmi szabályzatban nincs is olyan rész, ami alapján szankcionálni lehet egy lelátói késelést. A 15. fordulóban történtek ugyanis nem akasztották meg a mérkőzést, vagyis nem zavarták meg a lebonyolítást, nem állt meg a játék. Innentől pedig egy köztörvényes bűncselekményről beszélünk – ahogyan az a Ferencváros pénteki sajtótájékoztatóján is elhangzott.
Ennek ellenére valamilyen módon döntenie kellett a bizottságnak, így valószínűleg a 37§ negyedik pontját vették figyelembe, mivel az kitér bántalmazásra, testi épség veszélyeztetésére. Eszerint egy- és tízmillió forint közötti bírság róható ki, szektor- vagy stadionbezárással, illetve a rendezési jog megvonásával kiegészítve.
Érdekesség, hogy amennyiben csakugyan ez állt az ítélet hátterében, a Fradi enyhítési kérelme valószínűleg zöld utat kap majd, mivel a Groupama Arénában történteket nem lehet egyértelműen ráhúzni a szabályzat egyetlen pontjára sem.
Arányok és rendszertelenség
Ahogyan a fentiekből is látszik a legnagyobb baj, hogy bár ismerjük a Fegyelmi Bizottság lehetőségeit, a határozatokban nem szerepel, hogy
- melyik paragrafus alapján döntöttek
- mit vettek figyelembe a döntés során
- miért amellett a büntetés mellett döntöttek összességében, ami a határozatban szerepel
- miért az adott összeget határozták meg bírságként
Vegyük példának az újpestieket, akik a címerváltás miatt úgy tiltakoznak, hogy minél magasabb büntetést próbálnak kicsikarni a szövetségből. Messze a lila-fehérek fizették be a legtöbb forintot az MLSZ kasszájába, de még egy klub esetében sem beszélhetünk lineárisan emelkedő összegről. Az Újpest a hetedik fordulóban másokat megbotránkoztató magatartásért 200 ezer forintos bírságot kapott, a kilencedikben viszont százezret ért ugyanez a vétség.
A Debrecent többször is rendezésbeli hiányosságok és pirotechnika miatt elmarasztalták, de akkor is 200 ezer forint volt a büntetésük, amikor ehhez plusz tételeket is hozzáadtak.
Lehetne sorolni a példákat napestig, ám mindig ugyanott lyukadunk ki: nem ismerjük a döntések hátterét. Ezek után pedig jogosan bosszantja fel magát az egyszeri szurkoló, amikor úgy érzi, nincsenek összhangban a büntetések. Morbid lenne az emberéletet patikamérlegre tenni, mégis adja magát a probléma: hogyan érhet négy szektort az a mérkőzés, ahol embereket megkéseltek, ha bekiabálásért fordulókra bezárnak egy stadiont? Néhány mérkőzésen hallható rasszista megnyilvánulás annyit ér, mint egy életveszélyes sebesüléseket elszenvedő ember?
Ezek a büntetések nincsenek egyensúlyban, és nem azért, mert a rasszizmus ellen nem kell fellépni, hanem azért, mert minden sportesemény rendezésének legfontosabb feladata a nézők biztonságának biztosítása.
