Juhász István, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) sportszakmai igazgatója szerint pozitívum, hogy a női válogatott nem esett szét, miután kikapott Horvátországtól az Európa-bajnokság csoportkörének második fordulójában, múlt vasárnap.
Miután már látszott, hogy az elvárásokat nem sikerül teljesíteni – ehhez a csoportkörben a horvátok elleni volt a kulcsmérkőzés -, onnantól elkezdett felszabadultabban játszani a válogatott. Mindenképpen pozitívum, hogy a csapat nem pergett szét, a horvát mérkőzés után, ami nagy pofon volt. Megmaradt csapatnak, és elkezdett javulni a játéka
– nyilatkozta az MTI-nek Juhász István.
A magyarok a csoportkörben előbb 33-28-ra nyertek Svájc ellen, majd Horvátországtól 21-18-ra, a címvédő Norvégiától 32-22-re kaptak ki Ljubljanában, így pont nélkül jutottak a középdöntőbe, ahol 29-27-es vereséget szenvedtek Dániával szemben. A legutóbbi vereség miatt már csak matematikai esélyük maradt a csoport negyedik helyének megszerzésére, ami az MKSZ által célként meghatározott nyolc közé kerüléshez kell. Szombaton szabadnapos a csapat, majd hétfőn 20.30-tól Svédország, szerdán 15.30-tól pedig a társházigazda Szlovénia lesz az ellenfele.
Juhász István szerint a játékosok nagyon hamar elkezdtek alkalmazkodni a közeghez, vagyis megvannak bennük a kvalitások, és képesek lesznek majd ilyen szinten is teljesíteni. Megjegyezte, az első két csoportmeccs kellett ahhoz, hogy felvegyék a ritmust, mivel nem ilyen ingerkörnyezethez szoktak a közelmúltban. Utána viszont világszintű ellenfelekkel szemben is komoly teljesítményt tudtak nyújtani – a norvégok ellen harminc, a dánok ellen 55 percig –, ezzel a válogatott megőrizte a tartását.
Elég sok emberrel beszélgettem, norvégokkal, dánokkal, franciákkal, akik tisztelnek bennünket, mert látják, mekkora energiákat mozgósítunk a kézilabda fejlesztése érdekében. Van rangja a csapatnak és tud építkezni. Az itt szerzett tapasztalatok a jövő évi világbajnokságon fognak hasznosulni
– vélekedett a sportszakmai igazgató.
Rávilágított, a rutinos játékosok közül Bíró Blanka, Szöllősi-Zácsik Szandra, Háfra Noémi és Kovacsics Anikó is hiányzik, és ha ők visszatérnek, a tapasztalatuknak és a játéktudásuknak köszönhetően más képet fog nyújtani a válogatott.
„Az élsportnak velejárója, hogy mindig nyomás alatt működik, tehát aki nyomás alatt nem tud kézilabdázni, az nem alkalmas az élsportra. A kérdés az, hogy erre hogyan tud egy sportoló tartósan felkészülni? Felkészült-e már arra, hogy el tudja viselni azt a típusú nyomást, ami egy felnőtt világversenyen, egy olimpiai kvalifikációs Európa-bajnokságon rá nehezedik?” – sorolta Juhász.
Leszögezte, az MKSZ nem mondhatja egy kvalifikációs világverseny előtt, hogy „menjünk, és szerezzünk tapasztalatokat”, mert egy élsportolónak, egy válogatottnak mindig elérhető célokat kell kitűznie. Másrészt volt olyan világverseny is, amelyre helyezési kényszer nélkül ment a válogatott, és ott sem szerepelt jól.
„Volt szerencsém négy hónapon keresztül végigkutatni az elmúlt hét év szakmai tartalmait. Ebben a mentális felkészítés is egy fejezetként szerepelt. A felmért férfi és női NB I-es csapatoknál a 28-ból összesen két olyan klubot találtam, ahol a mentális felkészítés be van építve a mindennapi rutinba. Elkezdtünk ezen változtatni, és ez elmúlt nyolc hónapban domináns volt a válogatott játékosok mentális felkészítése” – magyarázta.
Juhász szerint ameddig ez nem válik napi rutinná, a sportszervezetek ebben nem partnerek, és a felek nem tudnak ebben közösen gondolkozni, addig valószínűleg azoknál a játékosoknál, akik nehezebben viselik az ilyesfajta nyomást, mert nincsenek rá felkészülve, azoknál elő fog jönni mindez, vagy hosszabb időt vesz igénybe, hogy alkalmazkodjanak hozzá.
Szintén rávilágított, hogy a belső posztokon csak egy olyan játékosunk van – Klujber Katrin –, aki ilyen ingerkörnyezetben, a Bajnokok Ligájában versenyez szeptember óta. A többiek a mostani szezonban még nem játszottak nemzetközi mérkőzést.
Ezeknek a játékosoknak a többsége utánpótlás korosztályban végigverte a világot, de a felnőtt világesemény mindig más. Felnőtté nem az életkorral válik egy sportoló, nem azzal, hogy behívják a felnőtt keretbe, hanem amikor már teljesíteni is tud.
Meglátása szerint a magyar válogatott akkor lesz jó csapat, akkor várhatóak tőle komoly eredmények, ha a kulcsmérkőzéseket, illetve a meccsek kulcspillanatait meg tudja nyerni.
„Az MKSZ felelőssége nem megkerülhető, de amikor a mentális felkészítés vagy a szakmai tartalmak hiányosságairól beszélünk, ne felejtsük el, hogy a játékosok a hétköznapokban a sportszervezetekben vannak, vagyis hozott anyagból dolgozunk. Amikor siker van, közösen örülünk, amikor nincs siker, közösen kell levonnunk a tanulságokat” – vélekedett.
A sportszakmai igazgató szerint a közös cél érdekében együttműködésre van szükség, mert egy nemzet kézilabdázásának értéke mindig a válogatott, hiszen ott a magyar nemzetet képviselő játékosok játszanak.
„Itt nem kluberedmények vannak, ahol nincs megkötve, ki, milyen nációból érkezik. Olimpiacentrikus közegben élünk, és nem lebecsülve a klubok eredményeit, de az érték mindig a válogatott lesz, és a sportágba áramló finanszírozás is ez alapján dől el” – szögezte le.
A 2024-es párizsi olimpia biztos résztvevője lesz a házigazdák együttese, illetve a mostani Európa-bajnokság és a jövő évi világbajnokság aranyérmese. Selejtezőt játszhat a világbajnokság 2-7. helyezettje, valamint az Eb azon két legjobb csapata, amely a vb-n nem kerül a hét közé, ezért is lenne fontos a minél jobb helyezés Ljubljanában.
