Sport

„Haldoklik a magyar sakk”

Beliczay László / MTI
Beliczay László / MTI
A legjobb magyar sakkozókat kérdeztük arról, hogyan vélekednek a Rapport-ügyről, illetve arról, hogy szerintük a 2014-es olimpiai ezüstérem óta miért zuhant a mélybe a korábbi sikersportág eredményessége.

Május 27-én írtuk meg, hogy Rapport Richárd, az elmúlt évben a világranglista 5. helyéig felkapaszkodó magyar sakkozó egy visszautasíthatatlan szponzori, támogatói ajánlatot elfogadva román színekben folytatja a versenyzést.

A 26 éves éljátékos nagyjából nyolc éve nem áll a magyar média rendelkezésére, úgyhogy személyesen tőle nem ismerhetjük meg döntése hátterét, viszont édesapjával, Rapport Tamással korábban készített interjúnkból jó pár részlet kiderül, hogy miért hidegült el fia viszonya a sakkszövetséggel, miért nem állt a válogatott rendelkezésére a 2016-os sakkolimpia óta.

Kapcsolódó
„A fiamat leginkább Rockyhoz hasonlítanám. De ez nem normális”
Interjú Rapport Tamással, akivel fiának, Richárdnak, a világ ötödik legjobb sakkozójának a karrierje kapcsán a többi között a nevelésről, az apa-fiú kapcsolat nehézségeiről, a magyar oktatási rendszer hibáiról és magyar sakk nimbuszának zuhanásáról is beszélgettünk.

Lapunk arra próbált választ találni,

  • hogyan értékelik Rapport döntését, miben látják annak okát a korábbi csapattársai, sporttársai,
  • illetve hogyan lehet az, hogy a nyolc éve még a sakkolimpián elért 2. hellyel bizonyítottan a világ közvetlen élvonalába tartozó magyar sakknak alig maradt esélye arra, hogy 2024-ben hazai terepen eredményes legyen.

Szemmel láthatóan nincs a helyén a magyar sakk

A jelenkor második legmagasabban jegyzett magyar sakkozója a 45 éves Almási Zoltán. A 2677 Élő-pontjával a világranglista 62. helyén álló sportoló azt mondja:

„Ahogy sem én, sem Lékó Peti nem vagyunk könnyű eset, úgy Ricsi sem szent. Ennek ellenére elhatározása, döntése nem a véletlen műve. A magyar sakk ugyanis valamiért kiesett a pixisből, éppen kivéreztetik. Nem értjük, mi áll emögött. 2015-től, Seszták Tamás elnöksége alatt és azóta semmi sem történt. Szabó László három éve van elnöki hivatalban. Egy 51 oldalas szakmai programmal kandidált, de valószínűleg csak az Emmi felé, mert a valóságban ebből semmi, szó szerint nulla valósult meg. Hatalmasnak érzem a felelősségét, mert rengeteg pozíciót tölt be, eközben próbál a sakkra is fókuszálni, de ez lehetetlen. Egyetlen vesszőparipája a 2024-es sakkolimpia, más víziója nincs.

Pedig a sakknak eredményesség tekintetében az első hat kiemelt sportág között kellene lennie, az úszás, kajak-kenu, vívás, stb. támogatásának a töredéke elég lenne egy előremutató szakmai koncepció megvalósításához, ehhez képest a szövetség költségvetése erős mínuszban van. Még az elmúlt három magyar bajnokságot sem a szövetség rendezte, hanem Csaba Árpád finanszírozta. Összességében haldoklik a magyar sakk.

Én 45 éves múltam, és nincs már meg bennem az élsakkhoz elengedhetetlen erő, motiváció. De olyan vízió sincs, ami motiválna, visszabillentene. Lékó Peti még van, de ő sem fiatalodik, 42 éves. Ő is inkább tanít és rendszeresen szekundál. Ricsi lenne az egyetlen komoly világelitbe tartozó sakkozó, de úgy tűnik már ő sem lesz” – fogalmazott Almási.

Kovács Attila / MTI Almási Zoltán sakknagymester szimultánt játszik a Polgár Judit Világsakkfesztiválon a Magyar Nemzeti Galériában 2021. október 9-én.

Utoljára 2007-ben járt magyar sakkozó olyan magasságban, ahol Rapport Richárd áll. Lékó Péter abban az évben jutott a sakkvilágbajnok-jelöltek közé, most Rapport ismételte meg ezt a bravúrt. Lékó 2007 előtt és utána is hosszú időn át tartotta 2700 fölött az Élő-pontját, pályafutása csúcsán 2763-at ért el. A jelenleg 2663 pontjával a harmadik legjobb magyar sakkozóként nyilvántartott versenyzőt megpróbáltuk megszólaltatni, azonban Rapporthoz hasonlóan ő sem nagyon nyilatkozik a magyar médiumoknak, hívásunkra nem reagált.

Berkes Ferencet, a 2654 Élő-ponttal világranglista 93., a magyarok közt negyedik sakkozót Prágában értük utol. A még csak 35 éves, ereje teljében lévő játékos annyit felelt kérdéseinkre:

Ez a téma olyan mértékben komplex, hogy válogatott játékosként nem szeretnék benne állást foglalni.

Gledura Benjámin még az a magyar sakkozó, aki 2644 Élő-pontjával a top 100 kapuját döngeti a világranglistán. A 22 éves egri sportoló Amerikában él, a St. Louis-i Webster University hallgatója, és június 2-tól a tíz fős Summer Chess Classic versenyre kapott meghívást, a rajt előtti pillanatban értük utol.

„Nyilvánvalóan én sem örülök, hogy Ricsi zászlót vált. Szerettem volna még egymás mellett ülve harcolni vele Magyarországért. Főképpen a 2024-es budapesti sakkolimpiára gondolok. Ha Ricsi jó formában, felkészülve játszik, akkor nagyon nagy pluszt tudna adni a csapatnak. Sajnálom, hogy ez nem fog összejönni, legalábbis a közeljövőben. Döntésével kapcsolatban csak annyit, hogyha úgy érzi, hogy a világbajnoki címhez ez a legjobb út, akkor sok sikert neki. A másik kérdéssel kapcsolatban: igen, sajnos gyengül a magyar válogatott. Nem olyan egyszerű ezzel mit kezdeni, hiszen pár évvel ezelőtt szinte mindenki még top 50-es sakkozó volt a válogatottban, viszont a nagyon jó játékosok lassan kiöregednek (vagy már kiöregedtek). Az éljátékosok segítsége nélkül tényleg nem lesz egyszerű jó eredményt elérni, azonban mi mindent meg fogunk tenni, hogy jól sakkozzunk” – fogalmazott Gledura Benjámin.

Mit mond a sportvezető?

Pergel László, Rapport Richárd magyar egyesülete, a Szombathelyi Haladás VSE sakkszakosztály-igazgatója nem elsősorban a kiöregedésben látja a motiválatlanság, az eredménytelenség okát. Szerinte évek óta az a sarokpont, hogy a magyar sakkválogatott fel tud-e állni a legerősebb csapattal, vagy sem, rendelkezésre áll-e megfelelő forrás arra, hogy ezeknek a kiváló elméknek megfelelő feltételeket biztosítsanak, vagy ha nem, annak mi az oka?

„Más sportágainkban, ha lenne egy világranglista 5. helyre jutó versenyző, még inkább a top 100-ban lenne négy magyar, megfelelő támogatást kapnának. Ez a hátszél valamiért nem érkezik meg a sakk számára. Ezért éljátékosainknak azzal kell foglalkozniuk, hogy saját költségen, saját kockázatukra szervezzenek edzőtáborokat, versenyeket maguknak. A szövetségnek a háttér megteremtésén kívül az lenne a feladata, hogy évente legalább egy nagy, adott esetben szupertornát szervezzen, amely biztosítja az utánpótlás számára is a könnyen elérhető versenyzést, pontgyűjtést. Ricsi alighanem azért vált, mert az elért eredményei tudatában már rég mögé kellett volna állni teljes mellszélességgel, ami nem történt meg. Más kiváló magyar sakkozókkal karöltve rengeteget jártam hozzájuk, pontosan tudom, hogy a Rapport szülők, valamint nagyszülők mennyi időt és anyagi áldozatot vállaltak Ricsi pályafutása érdekében. Hála istennek megtették. Azonban ki lehet jelenteni, ha nem vagy tehetős, és nincs rengeteg időd a gyermeked pályafutását egyengetni, akkor ma Magyarországon kevés esély van rá, hogy élsakkozó lesz a gyermeked. Még akkor sem, ha olyan kiváló tehetség, mint Ricsi, aki amúgy korábban is kapott már ajánlatokat, de akkor fel sem merült benne az országváltás.

Ezúttal azonban valószínűleg olyan szponzori támogatói szerződést tettek elé, amely visszautasíthatatlan. Nem a pénz nagysága miatt, sokkal inkább azért, amit az jelent: a felkészüléséhez, további fejlődéséhez biztos hátteret. Nehéz beleképzelni magunkat az ő helyzetébe, de az elmúlt évek történései ismeretében valahol érthető a döntése

– fejtette ki a korábbi junior Európa-bajnoki ezüstérmes sakkozó.

Malte Ossowski / Sven Simon / SvenSimon / dpa Picture-Alliance / AFP Rapport Richárd a Sparkassen Chess-Meeting 2019 harmadik játéknapján.

A Rapport-ügy kirobbanása után reagált Szabó László, a Magyar Sakkszövetség 2019-ben megválasztott elnöke is. Először úgy fogalmazott „tulajdonképpen megérti, mert Ricsi élete egy üzleti vállalkozás, befektet a felkészülésébe, és reméli, a pénzdíjakból többet keres a befektetéseinél. Ez viszont olyan nagyságrend, amit a Magyar Sakkszövetség nem tud és egy bizonyos hozzájáruláson túl nem is akar finanszírozni, hiszen a hasznát is csak korlátozottan látja.” Egy későbbi, a Sportrádióban elhangzó nyilatkozatát az Origo szemlézte, ebben keményebben érvelt. „Elfogadhatatlan, káros és érthetetlen az, hogy a legjobb magyar sakkozó, Rapport Richárd a jövőben román színekben szeretne versenyezni” – fogalmazott.

A szövetség elnöke azt is kijelentette, természetesen mindent elkövet annak érdekében, hogy megpróbálja visszafordítani az úgy tűnik visszafordíthatatlant. Már csak azért is, mert Magyarországot lassan egy évszázada sakknemzetként tartja nyilván a nagyvilág, és az 1926-os, még nem hivatalos sakkolimpia – amit a magyar válogatott nyert meg – után 2024-ben újra Budapest lesz a sakkolimpia házigazdája.

Magyarország a sakkolimpiákon

Az első két, hivatalos sakkolimpiát 1927-ben és 1928-ban a magyar férfi válogatott nyerte, ahogy az 1978-as Buenos Aires-i tornán is azzal értek el sakkozóink világraszóló sikert, hogy a verhetetlennek hitt szovjet válogatottat megelőzve első helyen zártak. A 3 arany mellett 7 ezüst és 2 bronzérem a magyar válogatott csapat eredménye.

 

Női csapatunk 1988-ban és 1990-ben szerzett aranyérmet, ezen felül 5 ezüst és 2 bronzérem szerepel válogatott dicsőséglistáján.

 

Az eddigi sakkolimpiák összesített eredményei alapján Magyarország csapatai szerezték a legtöbb pontot, valamint a legtöbb mérkőzést is válogatottaink nyerték.

 

A 2022-es, összességében 44. sakkolimpiát július 28. és augusztus 10. között rendezik Indiában. Ács Péter szövetségi kapitány irányításával a Bánusz Tamás (2611 Élő-pont), Berkes Ferenc (2654), Erdős Viktor (2586), Gledura Benjámin (2644) és Kántor Gergely (2587) férfiválogatottat nevezte. Papp Gábor, a női válogatott szövetségi kapitánya a fiatal Gaál Zsóka (15 éves, 2324) mellett Gara Tíciának (2367), Hoang Thanh Trangnak (2376), Lázárné Vajda Szidóniának (2313) és Terbe Juliannának (2293) szavazott bizalmat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik