Bo Amstrup/Ritzau Scanpix via AFP
Sport

Rendben, hogy fuldoklik a pénzben a magyar kézilabda, de nem kellene végre egy jó koncepció?

A magyar női kézilabda-válogatott konkrét célkitűzés nélkül utazott ki ugyan a dániai Európa-bajnokságra, ám az, hogy a csapat mindössze két győzelmet aratva a 10. helyen végzett, egyértelműen csalódás. A 2018-as vébén (14. hely), valamint a 2017-es Eb-n (7. hely) sem teljesített jobban a csapat, miközben a tao révén ömlik a pénz a sportágba, az NB I tele van minőségi légiósokkal, a szintén külföldiekkel felturbózott Győr pedig évek óta egyeduralkodó a BL-ben.

Kapcsolódó

Kézi-Eb: nagyobb gondjaink vannak, mint egy olimpia
Legyőzhető akadálynak tűnik az olimpiai selejtező, de nem szabadna elfednie a magyar női kézilabda szemet kiszúró gondjait.

A Sport TV az Európa-bajnokságra reflektálva megszólaltatta a magyar szövetség női szakágért felelős két alelnökét, Kirsner Erikát és Pálinger Katalint. A bő félórás beszélgetést azóta sokan, sokféleképpen kivesézték, az egyszerű drukker viszont maximum annyi tanulságot szűrhetett le, hogy a befektetett pénz és a teljesítmény nem feltétlenül áll egyenes arányosságban egymással. Az elmúlt évek eredménytelensége viszont számos komoly hiányosságra rámutatott a sportágon belül.

A nagy ugrás közben van a hiba

Azt már korábban megírtuk, Magyarországon a labdarúgás mellett a kézilabdába ömlik a legtöbb pénz a taorendszer bevezetése óta, a legutóbbi vizsgált időszakban még több is, mint a fociba: 20,4 milliárd (2011-12 óta pedig összesen közel 200 milliárd) forint.

Kapcsolódó

Vajon elég rá pár hónap, hogy ekkora pofonból felálljon a Veszprém?
Hiába az egyik legjobb Európában, sokadik nekifutásra sem sikerült megnyernie a Bajnokok Ligáját a magyar csapatnak. Fél év van kijavítani a hibákat.

Ám még mindig nem sikerült mindent megoldani. Az utánpótlás-nevelésben kézzel fogható eredmény, hogy ifjúsági és junior szinten jók vagyunk. De a nagy ugrás, ami a 18 év alattiak felnőtt válogatottban való szerepeltetését illeti, továbbra is megoldatlan probléma. Mint ahogy az is, hogy Kulcsár Anita halála óta, immáron 16 éve képtelenek vagyunk kinevelni klasszis beállóst.

Az edzőkérdés más, egyrészt Zsiga Gyulát és Konkoly Csabát leszámítva alig-alig dolgozott külföldön magyar szakember, másrészt a válogatottaknál az elmúlt 15 évben túl sok elképzelés és vélemény ütközött, de olyan nem akadt, amely hosszabb távon biztos megoldást jelentett volna.

Magyar vagy külföldi edző?

Mocsai Lajos annak idején a Veszprémnél abban hitt, hogy a legjobb magyar játékosokat haza kell csábítani, itthon kell tartani, ez lehet a válogatott sikereinek a kulcsa. De volt időszak, amikor Németh András a nőknél is azt mondta, csak az NB I-ben szereplőkre számít, így lehet összetartásokat vezényelni és mindenkit szem előtt tartani.

Most éppen az a kérdés, miért nincs külföldön pár tehetség, aki pedig mégis megpróbálkozik odakint, miért nem fejlődik úgy, hogy hosszú távon számítani lehessen rá.

Amikor elmaradtak a sikerek, felerősödtek a hangok, hogy külföldi edző kell. A nőknél a kínos 2011-es vb-selejtezőbeli bukást követően Mátéfi Esztert a norvég Karl Erik Böhn váltotta, aki 2012-ben Eb-bronzéremhez segítette a csapatot. Aztán betegsége, majd halála közbeszólt, megbízott kapitányként Hajdu János ugrott be, utána 2014 februárja és 2015 decembere között Németh András, majd pár hónapig ideiglenesen Elek Gábor és Ambros Martín kapott lehetőséget – sikertelenül.

Kapcsolódó

Kézi-Eb: nagyobb gondjaink vannak, mint egy olimpia
Legyőzhető akadálynak tűnik az olimpiai selejtező, de nem szabadna elfednie a magyar női kézilabda szemet kiszúró gondjait.

A külföldi szakembert forszírozók 2016 májusában megnyugodhattak, érkezett Kim Rasmussen, aki a lengyelekkel kétszer is vb-elődöntős volt. Nálunk hasonló siker közelébe sem került, igaz, kapitánykodását hihetetlen balszerencse kísérte: a generációváltás felvállalása mellett sérülések és betegségek sújtották, világversenyen nem tudott a legjobb kerettel megjelenni.

2019 végén a szövetség a nyilvánosság keresése nélkül szerződést hosszabbított vele, de a japán vébén történt leégés után szinte kapóra jött a szövetségnek, hogy Rasmussent eltiltották, amiért a románok elleni vereség után kritizálta a bírókat. Ahelyett, hogy kiálltak volna mellette, inkább kirúgták, a szakember perrel fenyegetett, de annak végkimeneteléről azóta sem jött semmi információ.

Tűzoltásban gondolkodtak

A megoldás kézenfekvő volt, az olimpiai selejtezőre megbízta a szövetség a két BL-klub, a Győri Audi ETO és az FTC-Rail Cargo Hungaria edzőit, Danyi Gábort és Elek Gábort.

Februárban tűzoltásban gondolkodtunk, az olimpiai selejtezőig. Aztán a helyzet úgy alakult, hogy nem akartunk váltani, adta magát, hogy Danyi Gábor és Elek Gábor maradjon. Teljesen indokolatlan lett volna, hogy váltsunk, hiszen a nyáron azt sem tudtuk, lesz-e olimpia jövőre. De még most sem tudjuk

– mondta a kétedzős modellről Pálinger.

Hogy ez nem működik, azt láthattuk a dániai Eb-n: az amerikaifutballból vett minta nem érvényesült, a támadásokért és védekezésekért felelős egy-egy edző inkább kioltotta, mint erősítette egymást, ezt a lagymatag és mondandó nélküli időkérések mutatták leginkább.

Kapcsolódó

Elek Gábor: Bizonyos helyzetekben tele volt a gatya
Danyi Gáborral nem fordult meg a fejükben, hogy feladják a női kézilabda-válogatott élén.

Hogy ezen az állapoton lehet-e javítani, az márciusban kiderül, mindenesetre a szövetség elnöksége január 11-én – meghallgatva a beszámolókat –  úgy döntött, hogy a szakmai stábban némi változtatást hajt végre. Megszűnik a két szakember azonos, mellérendelt státusza: Elek a továbbiakban szövetségi kapitányként, míg a Győri Audi ETO-val mindent megnyerő Danyi edzőként folytatja a munkát.

Kapcsolódó

Már nincs két kapitánya a női kéziválogatottnak
Átalakította a Magyar Kézilabda Szövetség a stáb szerkezetét.

Noha a csapat csak márciusban találkozhat a sűrű versenynaptár miatt, de addig is folyamatos lesz a mentális és motivációs munka a kerettagokkal, a klubokkal.

Erőnléti szempontból is nagy kihívás lesz az olimpiai selejtező, ezért szorosan együtt kell működünk az egyesületekkel a következő hetekben ebből a szempontból is. Nem sikerült jól az Európa-bajnokság, de a női válogatottnak még mindig megvan az esélye az olimpiára való kijutásra, és márciusban hazai pályán, Győrött ezt ki kell használni!” – nyilatkozta Pálinger.

Kirsner hozzátette, fontos, hogy a játékosok átérezzék, mit jelent olimpián szerepelni, hiszen a jelenlegi kerettagok közül alig akad, aki átélhette ezt.

A tornatapasztalat hiánya

„Úgy vélem, nem volt jó megoldás a két, egymás mellé rendelt edző, főleg, ha a két legjobb klubcsapat konkurens szakembereiről van szó. Ennek több hátránya is lehet, kioltják egymást vagy éppen azt gondolják, amit én tudok, az az igazság” – mondta a 24.hu kérdésére Kovács Ferenc, az osztrák Hypo edzője.

Mindkét Gabit ismerem, az Európa-bajnokságot látva azt mondom, nem feltétlen edzőproblémáról kell beszélni. Egyszerűen egyiküknek sincs tornatapasztalata. Teljesen más egy Európa-bajnokság, mint egy bajnoki vagy BL-meccs.

Meglepődve hallotta, hogy sportpszichológus nem tartott a válogatottal, és azt mondta – bár nem beszélt a kollégákkal –, szerinte sporttudományi szempontból is lehetnek elmaradások.

„A Hypónál Gunnar Prokop már a 90-es évek elején tudta, hogy a táplálkozás, az étrend-kiegészítés, a visszapótlás mennyire fontos. A szezon elején minden játékostól vért vett, aminosav-szekvenciát készíttetett, hogy minden be legyen lőve. És ezek nem butaságok: például a test szénhidráttartalmának 25 százalékát az agy használja fel. Ha nem pótolod időben, már nincs is csúcsformában a játékos.”

Szerinte a franciák és a norvégok ebben az élen járnak, és maximálisan kimerítik az engedélyezett módszereket.

Hiányzik az összefogás

Kovács szerint a siker rendszer- és személyfüggő is, úgy érzi, ezért volt folyamatosan sikeres a győri utánpótlás Róth Kálmán vezetésével és ezért lehet(ett) a csúcson évekig az orosz, a francia vagy éppen a norvég női kézilabda.

Kapcsolódó

A kézilabda az új foci?
Tömérdek pénz áramlott a magyar kézilabdába, és bár tehetségek feltűnnek, felnőtt szinten kevés eredménye van a sportágnak, erre példa a mostani Európa-bajnokság, ahol a 10. helyen zárt a női válogatott.

„A titok ebben keresendő: megvolt a koncepció, megvolt a rendszer, és ehhez megtalálták az ideális szakembereket Jevgenyij Trefilov, Olivier Krumbholz és Thorir Hergeirsson személyében. Hiszen egyértelmű személyfüggő, ha azt nézzük, az oroszok csak Trefilovval, a franciák csak Krumbholzcal voltak eredményesek. Amikor váltottak, visszaesett a válogatott, és máris vissza kellett hozni őket.”

Hergeirsson húsz éve dolgozik a norvég válogatottnál, 2009 óta ő a szövetségi kapitány, egy-egy rosszabb eredmény sem ingatja meg a pozícióját.

„Nálunk a sporttudományos dolgok mellett az összefogás hiányzik. Megkérdezte valaki a tapasztalataikról a világversenyeken sikeres edzőinket, Laurencz Lászlót, Mocsai Lajost, Németh Andrást vagy Skaliczki Lászlót? Egy szövetségi ember vagy szakkommentátor, még ha jó játékos is volt, nem tudhatja, milyen edzőként dolgozni.

Az ő sikereik titkát kellene megtudni.

Két korosztály kiesett

A jelenlegi keret kialakítása persze nem könnyű, a bő Eb-névsorból sem lehet kiemelni úgy valakit, hogy márpedig feltétlen helye lenne a legjobbak között. Bővebb merítési lehetőség pedig nem nagyon van – erre hivatkozott Kirsner és Pálinger is –, hiszen két teljes (ráadásul sikeres) korosztály eltűnt, amelyekre 26-30 évesen most lenne nagy szükség.

Claus Fisker / Ritzau Scanpix / AFP

Pedig az utánpótlással úgy tűnt, minden rendben volt.

2009-ben a magyar U19-es válogatott a Győrben, Pápán és Szombathelyen megrendezett junior Európa-bajnokságon ezüstérmes lett, a döntőben 29-27-re kapott ki Norvégiától.

Az akkori magyar keretből a mostani Eb-n Kovacsics Anikó, valamint a hosszú idő után visszatérő Zácsik Szandra szerepelt, illetve a keretben még ott volt Janurik Kinga és Kisfaludy Anett. Rajtuk kívül négyen visszavonultak, ketten az NB I/B-ben, hárman pedig alacsonyabb osztályban szerepelnek.

A 2009-es junior Eb-ezüstérmes magyar válogatott keret és a játékosok mostani klubjai

Kapusok: Janurik Kinga (FTC), Víg Viven (Kozármisleny).
Mezőnyjátékosok: Hosszú Boglárka (Kozármisleny), Tamás Krisztina (Rév TSC), Deáki Dóra (visszavonult), Drávai Gyöngyi (visszavonult), Hornyák Dóra (Debrecen), Léránt Vivien (visszavonult), Zácsik Szandra (MTK), Dajka Bettina (visszavonult), Kovacsics Anikó (FTC), Szögi Tímea (Gyula), Horváth Bernadett (Mosonmagyaróvár), Kisfaludy Anett (FTC), Szalai Babett (Dunaújváros), Turcsányi Krisztina (Jászberényi NKE).

Összehasonlításképpen abból a norvég Európa-bajnok válogatottból olyan neveket ismerhetünk, mint Silje Solberg, Sanna Solberg, Veronica Kristiansen, Stine Bredal Oftedal, Nora Mörk, Amanda Kurtovic vagy a korábbi válogatott Hanna Yttereng, a világ- és Európa-bajnok Mari Molid vagy az Európa-bajnok Maja Jakobsen.

2013-ban ugyancsak Eb-ezüstérem jutott, a fináléban az oroszok simán, 36-28-ra verték az addig hibátlan magyar válogatottat. Abból a csapatból ketten jutottak el a mostani Eb-re: Bíró Blanka és Lukács Viktória (Szekerczés Luca a bő keretbe fért be, Tóth Gabriella sérülése miatt oda sem.)

A 2013-as junior Eb-ezüstérmes magyar válogatott keret és a játékosok mostani klubjai

Kapusok: Bíró Blanka (FTC), Ferenczi Annamária (Vasas), Szemerey Zsófi (Mosonmagyaróvár).
Mezőnyjátékosok: Ivanics Dóra (Vasas), Szondi Zsófia (Vác), Virág Noémi (Szombathely), Kurucz Ivett (Rinyamenti KC), Tóth Gabriella (Siófok), Mészáros Rea (visszavonult), Szekerczés Luca (MTK), Korsós Dorina (Metzingen), Sirián Szederke (Mosonmagyaróvár), Lukács Viktória (Győri ETO), Schneider Éva (Csurgói NKC), Walfisch Mercédesz (Érd), Bárány Krisztina (Kisvárda).
Tartalék: Buzsáki Nikolett (Eger).

A győztes orosz válogatottból Darija Dmitrijeva és Anna Vjahirjeva olimpiai bajnok, Elizaveta Malasenko Eb-2 és vb-3., míg Kira Truszova Eb-ezüstérmes lett, de válogatottságig vitte Polina Vedekina is. Alena Ihnyevát pedig testközelből is láthattuk, hiszen az előző szezonban Kisvárdán szerepelt.

A 2018-as junior világ-, illetve a 2019-es junior Európa-bajnok magyar válogatott csillagain (Faluvégi Dorottya, Klujber Katrin, Tóvizi Petra, Háfra Noémi, Márton Gréta) most extra teher van, hiszen a kieső generációkat kell pótolni. Emellett a többi szóba jövő játékost is tűzben lehetne tartani, ha lenne B válogatott, amely a tehetséggondozás és felzárkóztatás egyik eleme lehetne.

Amit a két alelnök még felvetett a televíziós interjúban

  • „Kovacsics Anikó alkalmas lehet a vezér szerepre, mindent elkövetünk, hogy felvértezzük ezzel a szemlélettel” – régen rossz, ha egy 29 éves, közel 150-szeres válogatott irányítót most kell erre felkészíteni.
  • „Mi voltunk a leginkább koronavírus-sújtott csapat” – erről megkérdezhetnénk a bronzérmes horvátokat, ahonnan a teljes Podravka hiányzott (a hajrára visszatérő Dejana Milosavljevic kivételével).
  • „Asma Elghaoui nem lenne alkalmas beállósnak, hiszen annak idején Győrben sem hozta a hozzáfűzött reményeket, taktikailag nem illeszkedett be. Három edzés alatt kellene beépíteni” – azért a Bajnokok Ligája idei szezonjának egyik legjobb, ráadásul honosított beállósáról nem kellene ilyen könnyen lemondani.
  • „A Fradi esélyes a Final Fourra” – hmm, kíváncsian várjuk.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.