A koronavírus és a vele járó kijárási korlátozás az egész világon alaposan felborította a megszokott hétköznapokat. Az emberek komoly kihívással állnak szemben: a többségnek otthonról, 40-70 négyzetméteren kell megoldania a megszokott hétköznapi elfoglaltságokat.
A Scitec Sport- és Táplálkozástudományi Intézet #STAYHOMESTAYFIT, azaz Maradj otthon, maradj fitt! üzenettel tartott online sajtótájékoztatót. Szász Máté biológus, táplálkozási szakértő, a Scitec Institute szakmai vezetője elég közérthetően, hétköznapi példákkal vezette le, miért és mire kell figyeljen minden olyan ember, aki négy fal közé kényszerült a pandémia miatt.
„A szervezet immunrendszere a külső behatások ellen az azonnal életbelépő velünk született, vagy az adaptív, tanulásra képes módon védekezik. Fontos, hogy az egyén mindkét rendszere hibátlanul működjön, mert akkor tudja külső beavatkozás nélkül legyőzni a vírusfertőzéseket.
A rossz hír az, hogy olyan vírussal, mint a koronavírussal még nem találkozott az emberiség. Ezért úgy tekinthetünk rá, mint a vírusok jelenlegi James Bondjára, amely, ha rést talál a pajzson, képes átrágni magát mindkét védekezési rendszeren. Ez a vírus ezzel azt is bebizonyítja, a modern, városi ember nem feltétlenül él egészséges életet
– fogalmazott a biológus.
Ahogy nő az üléssel átlagosan eltöltött idő naponta, úgy romlik az ember állapota. A napi nyolc óránál több már károsan hat a keringésre, a szívre, az izomzatra, a mozgásszervekre, összességében az egészséges emberi szervezeten üt réseket. Egy német kutatás szerint az átlag európai városi ember otthon, az irodában, vendéglátóipari egységekben (ahova autóval jár), akár 12-14 órát is ül naponta.
Az amerikai kardiológusok ezért azt javasolják, 30 percenként mindenképpen álljunk fel, telefonálás közben sétáljunk, kimondott javaslat a home office-hoz, hogy állva gépeljünk, a kamerát pedig tegyük magasabbra és állva tartsuk a meetinget is. Az amerikai kormány három éve ad ki több száz oldalas ajánlást. Ebben megállapították, hogy a lelkileg örömet okozó edzésnek – tánc, kerékpározás, stb. – sokkal pozitívabb, életkor növelőbb hatása van, mint azoknak, amelyeket szenvedve végez az átlagember.
Szász Máté szerint ezért kiemelten fontos, hogyan, mit, mennyit és milyen intenzitással mozgunk, miként tartjuk karban magunkat a kijárási korlátozás alatt.
Vigyázni kell arra is, ne essünk át a ló tulsó oldalára most, amikor úgy tűnhet több a szabadidő. A moderált, közepes erősségű edzés kimondottan erősíti, míg a két véglet, a durva, kemény tréning és a semmittevés, akut módon rombolja az immunrendszert. Ezért a nagyvárosi, sikerorientált, „menő” embereknél kifejezetten károsan hathat, amikor sportmúlt és minden átmenet nélkül 45-50 évesen meg akarják mutatni, mekkora királyok és hirtelen megpróbálják azt a teljesítményt leadni, amire emlékeik szerint 18-20 évesen képesek voltak. Az edzésintenzitás, az edzésterhelés az, ami liginkább számít, amelyet az adott ember saját edzettségi állapotához mérünk. Hosszú Katinka vagy Baji Balázs átlagos edzésébe egy egyszerű ember belehalna, azaz mindenkinek más a közepes, az átlagos
– fogalmazott a Scitec szakembere, aki rögtön egy egyszerű, önmagunkon elvégezhető tesztet is javasolt: az adott edzés után minél lassabban nyugszik meg a szívritmusunk, annál jobban túlterheltük magunkat.
Lehet meglepő, de az élsportolók az úgynevezett edzéshez kapcsolódó immundepresszió miatt fogékonyabbak a betegségekre. A kemény kimerítő edzés fizikai stresszt okoz a szervezetnek, amely csökkenti annak immunitását. És mivel az edzést követően néhány órán át alakul ki ez a nyitott ablak, ilyenkor már a rezidens, rajtunk lévő kórokozók is képesek fertőzést okozni.
Érdekes statisztika: a londoni és a riói olimpiák után is kimutatták, hogy az olimpikonok között mindkét esemény alatt drámaian megnőtt a felső légúti megbetegedések száma. Ez a megfigyelés szintén azt erősíti, az intenzív edzést követően nő a fertőzés kockázata. Összefoglalva:
Szász Máté, aki táplálkozás-szakértőként az étkezés milyenségére is felhívta a figyelmet:
A táplálkozás-tudomány hivatalos álláspontja szerint nincs olyan táplálék, amely felkészíti az immunrendszerünket a koronavírus ellen. Ha már bekaptuk a vírust, a testünk védekező rendszerére számíthatunk. Viszont jó hír, a táplálkozás is sokat segíthet ennek karbantartásában. Léteznek specifikus tápanyagok, például a D-vitamin, amely már bizonyítottan erősíti az immunrendszert. A probiotikumok 30-35 százalékban tudják csökkenteni a felsőlégúti megbetegedések esélyét, míg a megfelelő mennyiségű proteinbevitelre szükség van az immunsejtek osztódásában. Ha ezekben dúsan táplálkozunk, segítünk a testünknek.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu
