Kiss László már az 55 évvel ezelőtti csoportosan elkövetett nemi erőszak ügye után nem sokkal, április 15-én, közös megegyezéssel szerződést bontott a Magyar Olimpiai Bizottsággal, mint egyik munkáltatójával. Kiss a MOB kiemelt állami edző programjának volt a kedvezményezettje, ahonnan úgy tudjuk a legmagasabb, havi nettó egy millió forintos honoráriumban részesült. Az edző saját maga kezdeményezte szerződésének felbontását, ahogy a Magyar Úszó Szövetséggel is megszakította valamennyi szerződéses munkaviszonyát.
Azt gondolná az ember, hogy Kiss László ezek után semmilyen állami forrásból, semmilyen formában nem kap, kaphat egyetlen petákot sem.
Ezért merül fel a kérdés, sikert sikerre halmozó egykori tanítványai eredményei után járó olimpiai járadékkal mi a helyzet? Vajon az jár-e tovább, vagy arról is le kell mondania?
Erről a kérdésről a Sporttörvény rendelkezik. A törvény érdekében Kiss a legeredményesebb tanítványa és annak is csak egy érme után jogosult a járulékra. Így Egerszegi Krisztinával, Kovács Ágnessel ugyan hiába tud hat olimpiai aranyat is felmutatni, csak egy után kapta a járulékot. Ennek összege úgy tudjuk havi nettó 123 900 forint volt.
Igen ám, de a Sporttörvény azt is kimondja, hogy aki ellen eljárás folyik, vagy büntetett előéletű, annak le kell mondania a járulékról, vagy a MOB kezdeményezheti annak leállítását.
Jogos a felvetés, vajon Kiss László egy ilyen horderejű bűncselekmény elkövetés után vajon büntetett előéletű-e?
Nos, Kiss László 1962-es bírósági ítélete és a korabeli törvénykezés is meghatározta, hogy hány év után és milyen módon mentesülhet stigmától, a büntetett előélettől, ezért rendelkezhet erkölcsi bizonyítvánnyal immár bő negyven éve.
Így fordulhat elő például az, hogy Barcelona birkózó olimpiai bajnokával, Farkas Péterrel ellentétben, akinek vélt, vagy valós drogügylete hétköznapi erkölcsi ítéletrend szerint töredéke a Kiss László és két társa által elkövetetthez képest, az úszóedzőnek jár a haláláig tartó, mi több, az özvegye által örökölhető járadék.
A törvény szerint a 2014-ben a Kozma utcai börtönből szabadult Farkas Péter is örülhet, mert, ha büntetlen marad, hamarosan ő is kaphat erkölcsi bizonyítványt, ergo olimpiai járadékot is.
Kiss László miatt már kezdeményeztek egy törvénymódosítást.
A Sporttörvény vonatkozó passzusai:
Az olimpiai járadékról a Sporttörvény 59-61. §-a rendelkezik.
59. §
(6) Edzői járadék szövetségi kapitány vagy a nemzeti válogatottat vezető edző és – abban az esetben, ha az érmest utánpótlás korosztályokban legalább három évig folyamatosan felkészítette vagy a felkészítésben közreműködött – nevelőedző részére is megállapítható, ha az edző az (5) bekezdés e) pontja szerinti javaslatban szerepel.
(7) Megszűnik az érmes, az edzője és az özvegye járadékra való jogosultsága, ha az érmes a járadékra jogosító helyezését elveszíti. A helyezés elveszítését az érmes vagy az illetékes sportszövetség a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül bejelenti a MOB-nak. A járadékra való jogosultság megszűnését a MOB közigazgatási hatósági eljárás keretében állapítja meg.
(8) Érdemtelen és nem részesül járadékban az a jogosult, aki
a) büntetett előéletű,
b) büntetlen előéletű, de akivel szemben a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt próbára bocsátást alkalmazott a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltéig.
(9) A jogosult a bíróság jogerős határozatának közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a MOB-nak, ha a (8) bekezdés szerint érdemtelenné vált a járadékra. Ha az érdemtelenség már nem áll fenn, ennek megfelelő igazolásával a jogosult kérheti a járadék ismételt folyósítását.
60. §
(6) Az érmes – legjobb helyezése után -, valamint az özvegy és az edző csak egy járadékra jogosult, de azt, aki érmesként, özvegyként, illetve edzőként is járadékra jogosult, a járadék halmozottan is megilleti.
61. §
(4) A MOB a járadékra jogosultság időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a jogosult nem vált-e érdemtelenné és nem áll-e büntetőeljárás hatálya alatt. A MOB e célból adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt.
(5) A MOB a (4) bekezdésben meghatározott hatósági ellenőrzést a jogosulttal szemben kötelezően lefolytatja, ha
a) a jogosult az 59. § (8) és (10) bekezdés szerinti ok, illetve körülmény bekövetkezését bejelenti, és a bejelentéshez nem csatol hatósági bizonyítványt,
b) megalapozottan feltehető, hogy a jogosult érdemtelenné vált vagy büntetőeljárás hatálya alatt áll.
(6) A MOB annak megállapítása céljából, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt – a járadékra való jogosultságról szóló döntés meghozataláig, a járadék jogosultság megállapítása esetén a jogosultság megszűnéséig – kezeli
a) a járadék iránti kérelmet benyújtó személy,
b) a járadékra jogosult
azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(7) A MOB törli a járadékra jogosultnak az 59. § (10) bekezdése alapján megismert személyes adatait, ha a büntetőeljárásban a jogosulttal szemben a nyomozást megszüntették, vagy a büntetőeljárást jogerősen befejezték, és a jogosult nem vált érdemtelenné. A járadék továbbfolyósításáról szóló döntésben a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnését kell feltüntetni.
(8) A MOB a jogosulttal szemben az 59. § (7), (8) és (10) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt eljárási bírságot szabhat ki.
