Poszt ITT

Karafiáth: Akarom a chipsadót!

De én se voltam ám mindig ilyen bölcs.
Korábban a témában:

Újra megy a vita akörül, hasznos-e a népegészségügyi termékadó, röviden NATA, hétköznapi nevén chipsadó, azon kívül, hogy sápolja a gyártókat és a fogyasztókat.

A NETA-t 2011-ben vezették be azzal, hogy majd jól korrigálják általa az egészségtelen táplálkozási szokásokat. Fényezte a tervet az a kijelentés, miszerint a befolyt összeg az utolsó fillérig az egészségügybe csatornázódik, és különféle fejlesztésekben hasznosul.

A törvénynek az a célja, hogy rengeteg pénz befolyjon, megvalósult. Ami nem csoda, hiszen az adó mértéke folyamatosan emelkedett, plusz egyre több termék került a megadóztatotti körbe.

Idén januárban húsz százalékkal emelkedett a NETA az egészségügyi kockázatot jelentő ételek és italok esetében, és belekerültek az adókörbe:

  • a pálinkák
  • a gyümölcspárlatok
  • és a gyógynövényitalok is.

Helyesen, teszem hozzá, emlékezve idült alkoholbeteg nagynénémre, aki nyakló nélkül vedelte jelzett párlatokat, mondván, a drága doktor úr is megmondta, kell az az emésztésnek meg az idegeknek.

Most meg az a hír, hogy hamarosan az adó hatálya alá kerülnek:

  • a hetvenöt százalék gyümölcstartalmat el nem érő üdítőitalok
  • a kevés rostot tartalmazó reggelizőpelyhek
  • és a kandírozott gyümölcsök is.

Sőt, hamarosan már nem elég a sótartalom csökkentése, ha a termék zsírtartalma meghaladja a húsz százalékot, azaz a kiskapuknak, trükközéseknek vége.

Hogy mennyi az annyi? 2019-ben 57 milliárd forintnyi bevételt vártak, tudtommal sikerült tartani a terveket.

Az mindenesetre tény, hogy az ötlet alapjában véve jó, olyannyira, hogy az Európai Bizottság idén augusztusban követendő gyakorlatnak minősítette a magyar ideát.

De vajon valóban sikerül az egészségesebb életmód felé terelni a lakosságot?

Az agrárminisztérium szerint nem feltétlenül a NETA vezet az egészségtudatos életformához. A tárcánál úgy vélik, inkább a lakosság egészségtudatosságát kellene fejleszteni.

Na, ez érdekes felvetés. Nem vagyok szakember, csak a saját tapasztalataimról beszélhetek, azok viszont azt mutatják: igenis segíthetik a fogyasztókat az eleinte drákóinak tetsző korlátozások.

Törvényekkel is alakíthatóak a fogyasztói szokások, elég csak a dohányzással kapcsolatos intézkedésekre gondolnunk. Azzal, hogy jelentősen drágultak a dohánytermékek, illetve hogy (gondoljunk bármit a trafiktörvényről) a beszerzés nehézkesebbé vált, illetve hogy maga a dohányzás aktusa radikálisan változott, rengetegen lemondtak a füstről. Én magam is.

És míg eleinte rángattam a vállam a lassú és alattomos drágulás miatt, közben megtalálva a kiskapukat (beszerzés duty free-ből, piacról, cigarettázás privát klubokban, baráti lakásokban), hónapról hónapra éreztem, hogy e szenvedélyem egyre drágább és kényelmetlenebb teher.

Nehéz volt élvezetet találnom a cigarettában, amikor zuhogó esőben, vacogva, a vidáman vacsorázó többiektől öt méterre száműzve szívtam az aktuális szálat. Én, aki annak idején a leghangosabban kiabáltam, és a jogaim megnyirbálását emlegetve még petíciót is aláírtam a korlátozó intézkedések ellen, ma már ellensége vagyok a dohányzásnak.

Korábban azt is nehezemre esett belátni, hogy a privát szenvedélyem olyan, mint maga a mérgező füst: nem marad meg annál, hogy csak nekem okozzon kárt. És immár képtelen vagyok belépni füstös helyiségbe, hányinger és fejfájás kísér. Hogy egyek olyan étteremben, ahol a szomszéd helyiségből kigomolyog a kátrányos levegő?! Elképzelhetetlen.

És tudom, ezzel nem vagyok egyedül.

Az Országgyűlés ismét szigorított:

  • immár az e-cigarettát és a „dohányzást imitáló elektronikus eszközöket”, valamint a „dohánytermékek kiegészítő termékeit“ is csak a dohányboltokban lehet beszerezni
  • jövedéki termékké válik a nikotinmentes e-cigaretta töltőfolyadéka, valamint a füst nélküli dohánytermék is.

Viszont: az illegális forgalmazás megfékezésére tett kísérletként a töltőfolyadék jövedékiadó-mértéke ötvenöt forintról húsz forintra csökken.

Persze láthatjuk mindebben a kormány puszta mohóságát is, hogy még több és több pénzt sajtoljon ki mind a gyártókból, mind a fogyasztókból, én mégis örülök minden olyan intézkedésnek, ami pusztító szenvedélyek kiirtására irányul.

Azt külön üdvözlöm, hogy a módosított törvény szerint a koncessziót immár nem háromezer, hanem négyezer lakosonként adhatják ki, és szigorodnak a reklámozás feltételei.

Mivel átfogó vizsgálatok tudtommal nincsenek, a táplálkozással kapcsolatos kérdésekben csak a tapasztalatokra lehet hagyatkozni. Egyesek szerint nem a csúnyán elhízott, szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő lakosság lett fittebb és vékonyabb, csupán az államkassza hízott, ráadásul nem látni az egészségügy helyzetének javulását.

Hatalmas hullámokat kavart, amikor vizsgálták, rosszabb minőségűek-e a Magyarországon kapható élelmiszerek, mint tőlünk nyugatra ugyanazon márkák. Nyáron az Európai Bizottság kijelentette: nincs bizonyíték az eltérő minőségre. A jelentést megelőző vizsgálat ezernégyszáz terméket érintett tizenkilenc európai államban. A különbségek nem minőségiek voltak, hanem jobbára abból adódtak, hogy a gyártók mindenütt az adott ország preferált ízei szerint kalibrálták például a cukortartalmat. S kiderült: a magyar ember az édesebb ízt érzi helyénvalónak, azaz ízletesnek.

Igen ám, és ez is személyes tapasztalat, az ízlelőbimbók kondicionálhatóak, egy idő után elfogadják a kevésbé édeset. Igaz ez a zsírtartalomra is.

„Nem vagyok én állat, hogy zabot egyek, nem vagyok nyúl, hogy legeljek” – ez kamaszkorom legnépszerűbb vegaellenes dumája. De aztán csak formálódott sokak szemlélete, módosultak a táplálkozási szokásaink.

Egyszóval szerintem egyáltalán nem ördögtől való szankcionálni a káros élelmiszerek előállítását és fogyasztását. Ami eleinte drasztikus beavatkozásnak tűnhet, arra később, a jobb egészségi állapotban töltött idősebb éveinkben hálával gondolunk majd. Persze nagyobb lenne a hálaérzet, ha a NETA-ból befolyt pénz az ellátásban hozna látványos eredményeket.

Kiemelt kép: Mikhail Voskresenskiy / Sputnik / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.