Már csak ez hiányzott – gondolhatják a világ vezető politikusai, akik még alig dőlhettek hátra elégedetten, hogy véget ért a líbiai polgárháború, és megbukott Kadhafi rendszere, máris egy újabb, a líbiainál sokkal veszélyesebb háború elkerülésén kell törniük a fejüket.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) közölte, amit mindenki sejtett: Irán olyan kutatásokat és kísérleteket is végzett titokban, amelyek egyetlen célja atomfegyver kifejlesztése lehet. A NAÜ legújabb jelentésében megállapította, hogy Teherán 2003 végéig strukturált program keretében végezte ezt a programot, és bizonyos része ma is folyhat.
Irán természetesen továbbra is mindent tagad. Nagykövete szerint a NAÜ jelentése “kiegyensúlyozatlan, politikai indíttatású, szakmailag nem megfelelő. Az iráni elnök pedig az amerikaiak bábjának nevezte az ügynökség japán főigazgatóját, Amano Jukiját. Mahmúd Ahmadinezsád azt állította, hogy a NAÜ főnöke “csak szétosztja azokat a papírokat, amelyeket amerikai illetékesek a kezébe nyomnak”.
Izrael egyelőre nem reagált hivatalosan a NAÜ-jelentésre. Mark Regev miniszterelnöki szóvivő csak annyit mondott, hogy “nem lesz automatikus reakció”. Manapság már ennek is örülni kell, hiszen a napokban Izraelből már olyan hírek érkeztek, hogy megelőző csapást fontolgatnak Irán ellen. A nagyhatalmaknak (amelyek egyébként már korántsem olyan nagyok, mint néhány évtizede) feltehetőleg sikerül a háborúról lebeszélniük Izraelt, de nagy kérdés, hogy szankciókkal jobb belátásra lehet-e bírni az iráni vezetést. Ráadásul az ENSZ Biztonsági Tanácsában sem egyértelmű, hogy megszavaznának újabb büntető intézkedéseket.
Az orosz külügyminisztérium máris közölte, hogy a NAÜ jelentése károsan befolyásolja a diplomáciai megoldás lehetőségét, és növeli a feszültséget. Dmitrij Medvegyev orosz elnök pedig Izrael szemére vetette, hogy “veszélyes retorikát” használ az iráni atomprogram ügyében, ami a Közel-Keleten fegyveres konfliktushoz vezethet. Igaz, emlékzetetett arra is, hogy Moszkva többször is felszólította Teheránt, hogy adjon bizonyítékot arra, hogy atomprogramja kizárólag békés jellegű. “Sajnos még nem történt elmozdulás ebbe az irányba” – mondta Medvegyev.
Egy washingtoni illetékes szerint nem kizárt, hogy az Egyesült Államok újabb szankciókat foganatosít Irán, kiváltképpen kereskedelmi bankjai és vezető vállalatai ellen, de nem valószínű, hogy a kétoldalú büntetőintézkedések kiterjednek majd a perzsa állam olaj- vagy gáziparára, illetve központi bankjára. Az amerikai vezetők óvakodnak a kardcsörtetéstől, jövőre választás lesz Amerikában, Obama elnöknek most sokkal fontosabb, hogy belpolitikai és gazdasági ügyekben jól teljesítsen.
A kínai kommunista párt külföldi szócsövének tekintett Global Times szerint viszont egyre nagyobb a veszélye egy háború kitörésének Irán és az Egyesült Államok között. Pekingben a NAÜ jelentésére várhatóan nagyon óvatosan fognak reagálni, és különösen aggasztónak tartják a bénító szankciók bevezetését. Irán a nyersanyagéhségét nehezen kielégítő Kína harmadik legnagyobb olajbeszállítója: az idei év első kilenc hónapjában több mint húszmillió tonna iráni olaj érkezett az ázsiai országba. Egy esetleges egyoldalú amerikai szankció az iráni gazdasággal szemben komoly feszültséget teremthet Washington és Peking között is.
Szakértők szerint Iránnak még legalább egy évig tart, mire kifejleszti atomfegyverét. Remélhetőleg ennyi idő elég lesz ahhoz, hogy Ahmadinezsádot lebeszéljék annak kipróbálásáról. A líbiai háború babazsúr volt ahhoz képest, amit egy atomháború jelentene.
