Az ujjlenyomatszenzorok létjogosultságát akár meg lehet kérdőjelezni, mert végülis a felhasználók egy része jól elvan nélküle, és egy olyan eszközön, amit többen használnak (például családi táblagép), akár még nyűgöt is okozhat a sok-sok ujjlenyomat beállítása. Ettől függetlenül a csúcsmobilokban van, és nagyon sokan hisznek is benne, és az is tény, hogy gyorsan hozzá lehet szokni ahhoz a kényelmhez, amit a bepötyögős, vagy berajzolós PIN kódok elhagyása jelent.
Az LG például bejelentette, hogy az előlap alá helyezi az ujjlenyomat-olvasót, ami azt jelenti, hogy elég az ujjunkat az üvegre nyomni, és az alatta elhelyezett szenzor így is képes minket azonosítani. Ugyan a felületből nem kiemelkedő szenzort már a Nexus 6P is tudta, illetve a HTC 10-ben is jelen van, de az LG módszere már úgy oldja meg mindezt, hogy az üveg alá rejtés miatt könnyebb vízálló telefonokba is beépíteni, nem kell egy külön mozgó fizikai gombot elhelyezni a külső felületen. Ráadásul akár úgy is elhelyezhetik az érzékelőt, hogy az már konkrétan a képet is közvetítő felület alatt van, tehát a kijelzőt is ki lehet húzni egészen a telefon minden széléig.
Az LG szerint a láthatatlan ujjlenyomat-olvasó ugyanolyan precíz munkát fog végezni, mint elődjei, és a hibásan megfelelően minősített azonosítások száma mindössze 0,002 százalék, ami tulajdonképpen olyan, mintha nem is lenne. Mindamellett azonban, hogy a biztonság ilyesfajta biztosítása véleményes, a prémium készülékek általában rendelkeznek vele, és valószínűleg sokan gondolják úgy, hogy telefonjukat, táblagépüket a legjobban ez a megoldás védi. Egészen addig, míg valaki le nem vágja az ujjukat, és oda nem nyomja a szenzorhoz.
Végezetül pedig álljon itt egy számadat arról, hogy mennyire elterjedt a mobileszközökben az ujjlenyomat-olvasó. Az IHS szerint 2015-ben 499 millió olyan eszközt adtak el, amiben volt ilyen egység, míg az előrejelzések szerint 2020-ra 1,6 milliárd lesz ez a szám – úgy tűnik, tényleg nem szeretünk kódokkal szórakozni.
