Média
tévé, tv, televízió

Csüngenek a sorozatokon a magyarok

Szalay Dániel
Szalay Dániel

újságíró. 2018. 01. 19. 11:37

A néhány perc híján napi 5 órányi tévénézési időn belül a sorozatok és szappanoperák a legmeghatározóbb szórakoztatási formák – derül ki a Nielsen legújabb adataiból. Érdekes az is, hogy viszonylag nagy a híréhség.
Korábban a témában:

A négy perc híján napi 5 órányi tévénézési idő közel harmadát (27,7 százalékát) fordítják sorozatokra, szappanoperákra és animációs filmekre a magyarok – derül ki a műszeres nézettségméréssel idehaza egyedüliként foglalkozó Nielsen Közönségmérés legújabb, 2017 negyedik negyedévére vonatkozó tévépiaci körképéből. A tévénézés előtti kikapcsolódás legnagyobb része sorozatokra és szappanoperákra jutott, hiszen a 27,7 százalékon belül a tévénézési idő háromnegyedét sorozatok illetve szappanoperák tették ki, és csak a fennmaradó negyednyi szelet jutott az animációknak.

A sorozatfüggést a tévétársaságok is igyekeztek kiszolgálni, hiszen a Nielsen adatai alapján az úgynevezett „nem zenés fikció” kategóriába sorolt műsorok 31,1 százalékban részesedtek a sugárzási időből és ennek közel kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották.

A mozifilmek és a valóságshow-k is sok időt kihasítottak

Érdekes az is, hogy a műsoridő 8,8 százalékában sugároztak a tévék mozifilmet, és ennek több mint felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A tévénézési időből a mozifilmek 16,6 százalékban részesedtek, melyből 10,6 százalékot az akciófilmek és vígjátékok mondhattak magukénak, és a fennmaradó 6 százalékon osztozott az összes többi filmes műfaj.

A műsorkínálat 10,3 százalékát a „nem zenei szórakoztató ” tematika alkotta, melynek csaknem felét a valóságshow-k tették ki, és ez az arány a műsorfogyasztásban is visszaköszönt 4,6 százalékos részesedéssel, amely harmada volt a szórakoztató műsorok 12,4 százalékos fogyasztási arányának.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematikára a műsoridő 2,2 százaléka jutott, de a magyarok a tévénézési idejük 9,0 százalékát fordították ilyen műfajra, ami alig volt kevesebb mint amennyit vígjátékok és akciófilmek megtekintésére fordított a lakosság.

A kulturális, ismeretterjesztő műsorok a programkínálat 9 százalékát alkották, de a nézők ezt nem igazán használták ki, hiszen a képernyők előtt töltött időből csupán 3,8 százalékot fordítottak erre.

A zenés műsorok a műsoridőből 4,6 százalékban részesedtek, és a fogyasztási arányuk is hasonlóan alakult: 3,6 százalék volt. Jelentős, nagy érdeklődésre számot tartó nemzetközi sportesemény az év utolsó negyedében nem volt, így a sportműsorok 6 százalékos részesedése a műsoridőből lényegesen alacsonyabb, 3,8 százalékos fogyasztási aránnyal párosult – állapítja meg a Nielsen jelentése.

Az idősek extrém sokat tévéznek, a fiatalok visszafogják magukat

A tévépiaci jelentés alapján a teljes magyar lakosság napi átlagban 4 óra 56 percet tölt a tévékészülékek előtt. Ez két perccel kevesebb mint egy évvel korábban. Jelentős eltérés mutatkozik a teljes népességen belül az egyes korosztályok tévénézésre fordított idejét illetően. A 18-49 évesek esetében ugyanis a teljes lakossághoz képest jóval kevesebb, 3 óra 54 perc volt a napi átlagos tévénézési idő. Ez egyébként pontosan ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A 4 és 17 év közöttiekből álló célcsoport naponta átlagosan 3 óra 4 percet tévézett 2017 utolsó negyedében, ami 16 perccel kevesebb volt 2016 azonos időszakában.

Az 50 év felettiek kimondottan extrém tévéfüggők. Ők naponta átlagosan 6 óra 42 percet ültek a képernyők előtt. Ez egyébként egy perccel volt kevesebb az egy évvel korábban mért napi átlagos tévénézési idejükhöz képest.

Nem pörög a késleltetett tévézés

Késleltetve (időeltoltással) a teljes népesség a tévénézési idő 1,2 százalékát töltötte, ami átlagban 3,6 percet jelent, és azt mutatja, nem pörgött még fel igazán a műsorok sugárzást követő, utólagos megtekintése. A 4-17 és a 18-49 éves korosztály a tévénézésre fordított idejének 1,1 illetve 1,5 százalékát töltötte a sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztásával, míg az 50 év felettieknél ez az arány 1,1 százalék volt.

Az általános szórakoztató csatornák taroltak

A magyarok egyébként a napi átlagos tévénézési idő több mint felét (51,3 százalékát) általános szórakoztató csatornákkal töltötték. Ebbe a kategóriába összesen 27 tévécsatornát sorolnak, többek között ide tartozik az RTL Klub, a TV2, az M3, a Duna TV és a Duna World is.

A második legnépszerűbb csatornacsoport a filmcsatornáké, ahová 14 csatorna tartozik, és 11,7 százalékos részesedése van. Az M1-et és további 4 csatornát magába foglaló hírcsatornák kategóriája együttesen 7,7 százalékot ért el, ezzel a harmadik helyen végzett. Ezt a gyerekcsatornák 11 tagból álló csoportja követte 6 százalékkal, majd szorosan ezután következik a 18 csatornát tartalmazó ismeretterjesztő csatornák kategóriája, melyek együttesen 5,6 százalékot értek el a késő őszi és téli ünnepi időszakban.

Egyre több a reklám, de egyre kevesebb nézőt érnek el

A kereskedelmi reklámok 12,8 százalékot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és szinte azonos arányban 13 százalékban – részesedtek a tévénézési időből is, vagyis lényegében ugyanannyi időt szántak a nézők reklámfilmek és szórakoztató jellegű műsorok megtekintetésére.

Napi átlagban 30 ezer reklámfilm volt adásban a Nielsen által vizsgált csatornákon, ami 6808-zal több reklámszpotot jelentett 2016 azonos időszakához képest. Érdekes viszont a reklámfilmek számának növekedése ellenére 25 ezerrel csökkent a reklámok napi átlagos elérése a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, és így naponta átlagosan 6,18 millió főt értek el legalább egyszer, ugyanakkor az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 31-ról 34 percre növekedett, és egy elért fő naponta átlagosan 120 reklámfilmet tekintett meg: tizenhéttel többet mint egy évvel korábban.

A napi fogyasztási cikkek (az úgynevezett FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első helyre a „szeletes csokoládé” került, második a „kávé”, a harmadik helyen pedig a „arckrémek” termékosztályának televíziós hirdetései állnak.

Budapest, 2016. augusztus 18.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) átadja a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést Bayer Zsolt írónak, újságírónak, szerkesztőnek, a Magyar Hírlap munkatársának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából a Pesti Vigadó dísztermében tartott ünnepségen 2016. augusztus 18-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Orbán emberei a közmédia nagy beszállítói között
Jut a 87 milliárdból működő állami médiavállalat pénzeiből Bayer Zsoltnak, a Fidesz-alapító publicistának, Győri Tibornak, Orbán Viktor legrégebbi bizalmasának és Kálomista Gábornak, a Fidesz-kormányok idején rendkívül sikeresen mozgó filmproducernek is.
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Debrecen, 2016. november 23.
Dézsi Ágnes háziorvos influenza elleni védőoltást ad be egy páciensnek Debrecenben 2016. november 23-án. Az idei szezonban a 60 éven felüliek és a rizikócsoportba tartozók védőoltásához 1,3 millió adag térítésmentes influenza elleni oltóanyag áll rendelkezésre.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.