Eladó-e a Klubrádió vagy akár annak csak egy része?
Az üzleti életben az ilyesmi nem kérdés, mindig minden eladó, azonban mindig fontos kérdés az is, hogy van-e valaki, aki olyan feltételeket ajánl, amiken ténylegesen érdemes elgondolkodni. Általános volt a kérdése, általános a válaszom is.
Van-e esetleg most olyan, aki bejelentkezett a Klubrádióra?
Nem tudok ilyenről.
Azért is kérdezem ezt, mert a múlt héten kiderült, hogy Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, amellett, hogy új portált indít, rádiót és egy elemzőcéget is vásárolna, és egyes forrásaink azt rebesgetik, hogy a Klubrádió lehetne az a rádió, amiben tulajdonrészt venne. Folytatnak esetleg tárgyalásokat ezzel kapcsolatban Tarjányiékkal?
Nem tűnik helyből elutasítónak. Jól értem, akkor ezt az ajánlatot megvizsgálná és az ajánlattól függően döntene?
Először érkeznie kell annak az ajánlatnak. Utána ki kell azt elemezni, és azután tudunk dönteni.
Sokakat foglalkoztat az is, hogy mi lesz a Brit Mediával, amely korábban némi tulajdonrészt szerzett a Klubrádióban is. Maradéktalanul teljesítik-e a feltételeket, mi lesz a befektetésükkel?
Esetükben tényről lehet beszélni: teljesítettek befektetéseket, aminek következtében a Klubrádiót működtető zártkörű részvénytársaságban jelenleg 14 százalék körüli tulajdoni hányaduk van. Ez egy bekövetkezett dolog.
Megyeri András Jonatán, akkor még a Brit Media vezetőjeként, tavaly áprilisban portálunknak azt mondta, szeretnének akár többségbe is kerülni a rádióban.
Én meg szeretnék az RTL Klubban többségbe kerülni. Szóval az, hogy szeretne, önmagában még nem jelent semmit. Megyeri András egyébként ma már jelen sincs a környékünkön. (Megyeri egy 5 éves cégbírósági eltiltás miatt a tavalyi év második felében váratlanul kikerült a Brit Media és a Klubrádió igazgatóságából – a szerk.)
Ezek szerint nem volt olyan szerződésük, amiben a felek vállalták, hogy a Brit Media többségbe kerül?
Olyan szerződés volt, aminek a teljes beteljesedése esetén lett volna 25 százaléka a Brit Mediának, de odáig végül nem jutottunk el.
Egy esetleges új tulajdonos megjelenésekor megvizsgálnák-e, hogy ki teszi az ajánlatot?
Ennyiben lehet szűkíteni a kört, igen. Hogyha a Klubrádióra a Vajna- vagy a Habony-konglomerátum adna ajánlatot, akkor biztosan nem lenne eladó.
Viszont ha olyan valaki jönne, aki tartaná azt az irányvonalat, amit a Klubrádió képvisel, akkor ha jól értem, reális is lehet a tulajdonszerzés. Akár többséget is szerezhet az illető vagy csak kisebbségi tulajdonosként engedné be a befektetőt?
Erre így nehéz válaszolni, mert ezt a maga konkrétságában kell nézni. Lehet egyébként valakinek úgyis többségi tulajdona, hogy közben a társasági szerződés ehhez nem ad neki többségi lehetőséget. Ezért nehéz erre általánosságban választ adni. De hadd tegyem azt hozzá,
Akkor az ön irányítói jogának meghagyása lenne az egyik alapfeltétel.
Igen, azonban nincs ilyen tárgyalás jelenleg. Ezt tehát arra tudom mondani, hogy például a Brit Media úgy van jelen, hogy fel sem merül, hogy ne én vezessem a rádiót, minden más befolyástól mentesen.
Egyébként milyen éve volt a Klubrádiónak, mennyire elégedett a rádió vezérigazgatójaként a 2016-os évvel, és milyenek a kilátások a következő időszakra?
Több aspektusból lehet erre a kérdésre válaszolni. Az egyik, hogy a Klubrádió „hallhatóan” túlélte a 2016-os évet, tehát a minimumprogramot teljesítette. Éven belül jelentős tétel volt, és sokat javított a rádió helyzetén a kártérítési perelt összegek közül a két kisebbiknek a végleges és kifizetett része.
Úgy gondolom, páratlan az a dolog, ami a Klubrádió körül zajlik most már hetedik éve, igencsak eredményes volt 2016-ban is, és már 2017 egy része is eltelt, ott is van tapasztalatunk. Nagyon jelentős támogatásokat kapunk a hallgatóinktól. Ha innen közelítjük a dolgot, akkor kifejezetten pozitív év volt a 2016-os.
Hiszen például a műfajában leghallgatottabb rádióban nincs állami megrendelés, miközben a jóval kisebb hallgatottságúban van. Ez minimum tisztességtelen magatartás. Ez kihat a reklámpiac magánszereplőire is, ezt nem is csak mi érzékeljük. Tehát nekünk azért alakult nagyon kedvezőtlenül a bevételünk, mert Magyarországon nagyon rossz évek vannak. Az, hogy manapság a Vajna-birodalomhoz tartozó médiumok, 2015 februárjáig pedig a Simicskához tartozó médiumok hihetetlen összegeket kaszáltak az állami reklámpiacon, ez már közhely.
Hogyan tovább? Mit tesz a Klubrádió a folytatásban?
Egyrészt megkísérli a reklámpiacon, amit csak lehetséges elérni.
Vannak már újra hirdetőik, kezdenek visszatérni a cégek?
Mindig voltak, csak hát borzasztó kevés. A mostani reklámbevételünk a 2010 előtti átlagnak a tized része. Ebben komoly szerepet játszott az a hadjárat, amit a mi frekvenciánk megszerzéséért folytatott az állam velünk szemben, végül sikertelenül. De ez is hat a mai napig, és ezért is zajlik most is a kártérítési per éppen első fokon. A legnagyobb tétel itt az elmaradt bevétel. A perünk reményeim szerint egy éven belül el fog jutni a jogerős szintig. Abban bízom, hogy ott egy olyan számottevő összeget ítélnek meg, ami tartósan biztonságba helyezi a rádiót.
Vannak-e tervben műsor- és egyéb fejlesztések a rádió környékén?
Ez egy élő szervezet, ahol folyamatosak a változások. Februárban és márciusban összesen 8 új, nem is jelentéktelen műsor indult, új emberekkel. Például Tóta W. Árpád hetente jelentkező műsort készít.
Korábban jelentősen lecsökkent a Klubrádió vételkörzete a vidéki frekvenciák elvesztésével. Elképzelhető-e, hogy a rádió ismét terjeszkedni tud?
Erre sajnos egyelőre nemmel kell válaszolnom. Vidéki terjeszkedés két módon lehetséges. Az egyik megoldás, ha találunk hozzá egy már működő rádiós partnert, és hogyha a nem túl felhasználóbarát jogszabályoknak sikerül megfelelni, akkor hálózatba kapcsolódunk. Azonban szinte minden vidéki frekvencia vagy a helyi önkormányzat, vagy a helyi önkormányzat kegyeltjének kezében van. Ezek a rádiók szinte mindenütt kormánypártiak. A másik lehetőség az lenne, hogy az NMHH Médiatanácsa meghirdetne szabad frekvenciát, amin elindulhatnánk, de manapság szinte kizárt, hogy a pályázaton nem általuk kijelölt kegyelt nyerjen frekvenciát. 2010 és 2014 között a Simicska-féle Lánchíd Rádió több mint tucatnyi vidéki frekvenciát nyert el, mialatt nekünk mind a 12 vidéki frekvenciánkat elvették. A jelenlegi vételkörzeten kívül tehát emiatt csak az internetes rádiózás marad azok számára, akik minket hallgatnának.
A vidéki elvesztett frekvenciáik ügyében egyébként nem indítottak pereket a Médiatanács ellen.
Ott valóban nincsenek perek. Különböző technikákkal szüntették meg a mi kisugárzási lehetőségeinket. Az egyik ilyen technika az volt, hogy amikor kifutottak a frekvenciaengedélyek, azokat nem hirdették meg újra hasznosításra. Mondhatni, hogy ez nem közvetlenül Klubrádió-ellenes, hanem a közvagyonnal való gazdálkodás körébe tartozik. A nemzeti vagyonhoz tartozik a frekvenciaállomány, és hogyha azt nem hirdetik meg, akkor nem hasznosul a vagyon. Ezek az ügyek azonban jogi úton kevésbé támadhatók, nem úgy, mint amit a budapesti frekvenciával műveltek.
Az egyik vidéki frekvencia esetében a Médiatanács arra hivatkozva vette el az önök által használt frekvenciát, hogy a Klubrádió nem fizette ki a használati jogosultságot. Azért nem fizettek, mert a budapesti bizonytalan helyzetük miatt nem volt fedezetük?
Ez Debrecenben történt, ahol egy még nem lejáró frekvenciát vesztettünk el. Az eddigi ítéletek alapján a Klubrádió 2010 vége óta közösségi rádióként működik. Ezért a debreceni rádiónknak, a Lokomatív Rádiónak is ingyenes frekvencia járt volna. Előzőleg ugyanis a Lokomatív Rádiót csak azért kellett átalakítani 2007-ben kereskedelmivé, mert a budapesti rádió kereskedelmi volt. De amikor a budapesti rádió már nem volt kereskedelmi, akkor a debreceni adást is hasonló feltételekkel kellett volna lehetővé tenni. Ugyanakkor ez egy nehezebben perelhető dolog, mint a budapesti esetben.
