Miután tizenkilenc dolgozóját elbocsátotta az Ókovács Szilveszter által vezetett Operaház, múlthéten Bárány Balázs Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke és Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének elnöke levelükben a sztrájk miatti megtorlással vádolták a főigazgatót:
Az elbocsájtások indoklása álságos, mivel a valós cél a megfélemlítés, a megtorlás, és az ebben döntők egy részénél az elbocsátottakkal szemben táplált ellenszenv volt
– írták.
A főigazgató most a Magyar Nemzetnek azt mondta, a nemrég bejelentett elbocsátásoknak nincs köze a sztrájkolókhoz.
Sosem volt szempont, hogy ki sztrájkolt: hogy a 19-es listára néhányan közülük rákerültek, épp azt bizonyítja, hogy nem bosszúról van szó
– fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy miért volt szükség létszámleépítésre, azt mondta: „Az okok között szerepel az intézmény részére 2022 óta át nem utalt, ugyanakkor törvényileg kötelező húszszázalékos béremelés fedezetének évről évre történő előteremtése, a kompenzáció nélkül maradt rezsiár-robbanás és a márciusi példátlan sztrájk primér kárai, valamint a másodlagos pluszkiadások, amelyek a munkabeszüntetést záró megállapodásból és a kollektív szerződés oktrojált megkötéséből adódtak.”
Elmondása szerint a 19 elbocsátott munkavállaló az adminisztráció, a színpadi műszak, a támogató tárak és az épületüzemeltetés kötelékében dolgozott eddig, tehát zenekari művész, balettművész és énekkari művész sem távozik.
A Magyar Nemzet azt írja, az elbocsátott dolgozók kollektív munkaügyi vitát kezdeményeztek, amelynek időpontját keddre tűzték ki.
Az operaházi szakszervezetek tavaly év végén kezdtek sztrájkkal fenyegetőzni, amiért az intézményt vezető Ókovács Szilveszter szerintük volt nem hajlandó velük érdemben tárgyalni, az intézményben pedig 2009 óta nem történt érdemi béremelés. Március 19-én aztán a dolgozók egy része valóban sztrájkba kezdett. Az Operaház vezetése meg tudott állapodni a dolgozókkal, és végül április 25-én írtak alá kollektív szerződést.
