Kultúra

Lólábbal a hóna alatt is buszozott már Pesten a Szegény párák Oscarra jelölt magyar berendezője

Egy híján negyven éve van már a szakmában.

Rövid interjút készített Jórgosz Lánthimosz jórészt Budapesten és Etyeken forgó filmje, a tizenegy Oscarra jelölt Szegény párák (kritikánk róla itt olvasható) berendezőjével, Mihalek Zsuzsával a Dívány.

Az Oscarra jelölt magyar szakember a cikkben arról mesélt, hogy 1986-ban, az

akkor még létező Expressz nevű lapban

találta meg álmai álláshirdetését: tizenhét éves kora óta vágyott ugyanis arra, hogy a filmszakmában helyezkedjen el, azonnal lecsapott tehát a Mafilm berendezőgyakornokot kereső soraira, hiszen ha azt a filmgyárban kell csinálni, akkor neki ott a helye.

Az interjú után néhány órával táviratban értesítették arról, hogy egyike annak a tíz embernek, akit felvettek, később azonban sokan lemorzsolódtak közülük – mesélte.

Az elmúlt hetekben feltűnt sajtóemlítésekkel ellentétben nem látványtervezőként, hanem berendezőként – a bútorok és tárgyak beszerzését, vagy épp legyártását végző stábtagként – dolgozó Mihalek a kezdetekre is visszaemlékezett, így kiderült, hogy az első film, amiben szerepet kapott, az 1988-ban bemutatott Soha, sehol, senkinek volt, Sas Tamás Kalózok (1999) című munkájában pedig már önállóan, szabad kezet kapva dolgozott.

A szakma többi tagjához hasonlóan naponta minimum tizenkét órát munkával töltő, az Oscar-jelölésen Lánthimosz neve miatt nem igazán meglepődő szakember egy meglepő történetet is elmesélt: az Eldorádó egyik jelenetét – ahol ló lép egy kislány lábára – végül úgy sikerült abszolválni, hogy

az Állatorvosi Egyetemről elkérte egy felboncolt ló méretes lábát, amit egy zacskóba tettek ugyan a kedvéért, de mégis azzal kellett elbuszoznia a Teleki téri forgatásig.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik