Lázár János ősbűnnek tartja a MOL-tornyot, de nem kizárt, hogy felhőkarcoló lesz Rákosrendezőn

Hétfőn kora délután Lázár János építési és közlekedési miniszter sajtótájékoztatót tartott az elmúlt napokban mini-Dubajként elhíresült terv kapcsán, az Építészfórum pedig bejutott a helyszínre, és élő tudósításban tette közzé az ott elhangzott információkat.

A két héttel ezelőtt felröppent hírek szerint a dubjai Burdzs Kalifát, a világ ma legmagasabb épületét is fejlesztő üzletember a város legmagasabb, a MOL Campus 143 méter magas központi épületénél másfélszer magasabbra nyújtózó, 220-240 méter magas épületet húzná fel a XIII. és a XIV. kerület határára. A magyar sajtóban azonnal mini-Dubajként emlegetett, a torony mellett egy luxuslakás- és irodaház-negyedet is magában foglaló, Karácsony Gergely főpolgármester által „elképesztő rossz ötletnek” titulált terv természetesen még távoli álom, a Telex birtokába került dokumentumok azonban arra mutatnak, hogy a kisebb részleteket máris kidolgozták.

A mai árszinten is több mint 300 milliárdot felemésztő munkákról néhány napja kiderült, hogy a projekt képezné például a zuglói és angyalföldi villamosvonalak összekötése, valamint egy Rákosrendező fölé építendő kerékpáros híd megszületése, így sokan tűkön ülve várták a miniszter mondanivalóját.

A meglepetések nem maradtak el: Lázár arról beszélt, hogy a főváros helyzetét áttekintő kormány úgy gondolja,

érdemes volna létrehozni egy új milleneumi városközpontot, mert elengedhetetlen, hogy Budapest tovább fejlődjön. Ahhoz, hogy Magyarország erősebb legyen, szükség van a főváros fejlesztésére is.

A helyzet pikantériája, hogy a kormány az elmúlt időszakban több mint 220 milliárd forintot vont el Budapesttől, ez az összeg pedig még magasabb lenne, ha a városvezetés által júniusban indított közigazgatási per végén a kormány győzne. Ez mostanáig még nem történt meg, Budapest ugyanis szeptemberben azonnali jogvédelmet kapott.

A miniszter hozzátette: Orbán Viktor korábban arra a feladatra kérte fel, hogy találjon olyan területet, ami érdemes lenne a fejlesztésre, ezt pedig Lázár a MÁV tulajdonában álló,  voltaképp illegális szemétlerakóként szolgáló Rákosrendezőn találta meg. A politikus épp ezért arra tett javaslatot a kormánynak, hogy kezdődjön meg a terület feltárása, illetve a talajszennyezés megszüntetése, hiszen a földterület az Andrássy út meghosszabbításává válhatna.

A területnek közösségi és magáncélú, de szociális lakásokat kötelezően nem magában foglaló hasznosítást is szánna a kormány, ezeket pedig a magántőke és az állam összefogásával valósítanák meg

– mondta, majd arról beszélt, hogy a miniszterelnök szerint nem születhetnek itt küzépszerű megoldások, mini-Dubaj helyett pedig maxi-Dubajban kell gondolkodni.

Orbán számára mindemellett

az is fontos, hogy magyar fejlesztés valósuljon meg – ahogy a szecessziós útkeresés is magyar stílus volt

– folytatta.

Lázár arra tett javaslatot, hogy

osszák ketté a területet, így a 900 ezer négyzetméterből 60-65 hektárt építsenek be, a maradék területen pedig új közparkot hozzanak létre. Ennek persze feltétele a vasúti pályák lefedése, efölött pedig park és zöldfelület létrehozása.

A kormány szerint a magánrész kialakításához magántőke bevonására van szükség, így

jelenleg egy államközi megállapodás van folyamatban, a tárgyalóasztal túlsó végén pedig a világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztője ül

– mondta, ezzel nem megcáfolva, de nem is megerősítve a dubaji fejlesztőről szóló korábbi információt.

A nemzetközi megállapodás megszületését követően fognak tárgyalni mind a Fővárossal, mind az érintett kerületekkel – hangzott el, majd a miniszter reményét fejezte ki aziránt, hogy megnyerhetik az ügynek az érintett területek vezető politikusait is, hiszen

a cél az, hogy a rozsdaövezet új életre keljen.

A megjelent újságírók egyikére reagálva Lázár az esemény egy későbbi pontján kiemelte:

továbbra is tájsebnek tartja a MOL tornyot, ezzel pedig megszületett az ősbűn. Társadalmi vitát érdemel, hogy kell-e további magasházakat építeni a fővárosban, de Lázár személy szerint nem támogatja ezt az irányt, bár belátja, hogy vannak érvek mellette.

Maga a beruházás szerinte jóval többről szól, mint egy felhőkarcoló, de ígéretet tett arra, hogy

az érintettekkel, a budapestiekkel és a városvezetéssel egyaránt konzultálnak és beszélgetnek majd arról, hogy kell-e felhőkarcoló,

bár az első fecske megjelenése nyilvánvalóan megnyitotta a kaput a továbbiak felé.

Ahhoz, hogy bármiféle beruházás elinduljon, egyelőre semmiféle anyagi feltétel nem adott, előkészítő anyagok készültek, de ezeket még nem zárták le, és a befektetővel sem született megállapodás. Amíg ezekről nem születik döntés, addig nincs miről beszélni a főpolgármesterrel – hangzott el ezután, sőt, egy nem is olyan távoli dátumra is fény derült: a részleteket eszerint várhatóan 2024 második felében kezdhetik el kidolgozni, a talajszennyezés megszüntetésének viszont már korábban hozzákezdenek – ígérte.

A nemzetközi szerződés államközi szerződés – mondta ezután, kikötve, hogy ez a beépítés módját nem szabja majd meg, de feltételeket és elvárásokat tartalmaz, amik közül a legfontosabb, hogy jelentős mértékű, 20-30 hektáros zöldfelület jöjjön létre.

Arra a kérdésre, hogy mi garantálja a világszínvonalt, azt, hogy a beépítés ne legyen középszerű, a miniszter azt reagálta, hogy a világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőjével tárgyalnak, akik nem gondolkodnak középszerűben, sőt, az a céljuk, hogy világszintű városfejlesztést hozzanak létre, az építészeti minőséget pedig a jó ideje készülő (a Magyar Rádió egykori otthonára azonban érdekes módon nem vonatkoztatandó) építészeti törvény fogja garantálni.

A Fidesz célja, hogy a Kárpátoktól délre Budapest legyen a legerősebb központ, de kérdés, hogy a magyar főváros elbír-e majd újabb 15 millió turistát

– hangzott el az eseményen, majd Lázár egy újságírói kérdést követően a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére tért át: arról beszélt, hogy a projektnek

• a kötöttpályás közlekedés rekonstrukciója,
• egy új vasúti pályaudvar kiépítése,
• az M1-es metró bővítése és meghosszabbítása,
• illetve 20-30 ezer parkoló megépítése

is a részét képezi, képezheti majd, így 4-5 csomópont a fővárossal való tárgyalást követő megújítása várható.

A projektnek a nemzetközi együttműködés létrejötte esetén az évtized végére kellene valóra válnia, hiszen

a beruházó korábban a semmiből volt képes világvárosokat felhúzni

– hangzott el a végszó, ráerősítve a pletykákra.