Kultúra ismeretlen budapest

Ilyen lesz a határainkon túl nyugvó magyarok budapesti emlékhelye

Szigetváry Zsolt / MTI
Szigetváry Zsolt / MTI
Jövőre fogják átadni a Fiumei úti sírkertben.

Nyár végéig megtekinthető kiállításon mutatja be a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a határainkon túl nyugvó magyarok emlékhelyére kiírt tervpályázat első három helyezést elért, valamint öt különdíjas pályaművét a Fiumei úti sírkertben – írja az MTI.

A temető 29/3-as parcellájában megvalósuló emlékhelyre kiírt tervpályázat eredményét ismertető hétfői eseményen elmondták: a kiírásra negyvenkét pályamű érkezett, amelyből hármat díjaztak, ötöt pedig különdíjban részesítettek. A látogatók utóbbi nyolc munkát augusztus 31-ig ismerhetik meg a Nemzeti Pantheonban.

A fődíjas pályaművet Páll András István és Páll-Sámson Rita készítette, lényegét pedig harminchárom, egymástól látszólag független, véletlenszerűen elhelyezett, de mégis összetartozó tábla adja, amiken

a jelenlegi országhatárokon belül és azon túl született költőktől és íróktól idézett versrészletek és gondolatok szerepelnek.

Szigetváry Zsolt / MTI

A második helyezett Baki Áron, Csomay Zsófia, Gadolla Máté, Kőműves Márton és Takács Ákos pályaműve lett. A harmadik helyezést elért tervet Baranyi Judit, Temesvári Bence, Perényi Flóra és Perényi Tamás készítette – közölték.

A pályamunkákat rendkívüli sokszínűség jellemezte, megmutatva, hogy milyen sokféleképpen lehet értelmezni a határon túl nyugvók emlékhelyében megjelenő nemzeti összetartozás témáját – emelte ki Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, aki szerint az a céljuk, hogy a közeljövőben megvalósuló díjnyertes alkotás idővel igazi zarándokhellyé válhasson.

Szabó Levente építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építészmérnöki Karának tanszékvezető tanára, a pályázatokat elbíráló testület tagja felidézte, hogy a megvalósítani kívánt emlékhely nem előzmény nélküli:

1931-től a Fiumei úti sírkertben állt már egy jelképes síremlék a külhoni területeken elhunyt és ott eltemetett magyarokra emlékezve,

majd hozzátette:

Sok magyarnak, egykori honfitársunknak a mai Magyarország területén nem található sírhelye, a jövőre megvalósuló emlékhelynél rájuk lehet majd emlékezni.

Képes Pesti Hírlap, 1935. november 3. / Arcanum Digitális Tudománytár A korábbi emlékhely

A Nemzeti Örökség Intézete 2023 februárjában hirdette meg Határainkon túl nyugvó magyarok emlékhelye című tervpályázatát, melyre építészek, tájépítészek, valamint más alkotóművészeti ágak képviselői és egyetemi hallgatók jelentkezhettek. A művek elbírálását egy tízfős, a hazai építészszakma és a társművészeti ágak jelentős képviselőiből álló szakmai bíráló bizottság végezte, melynek elnöke Fejérdy Tamás, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsági tagja volt. A bizottság tagja volt Szabó Levente és Móczár Gábor mellett többek között Erős István Munkácsy-díjas grafikusművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora; Krizsán András Ybl-díjas építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke; valamint Pelle Zita okleveles építészmérnök, a Móricz Zsigmond körtéri 56-os emlékhely tervezője.

A nyertes pályázó által tervezett emlékhely a tervek szerint 2024-ben valósul meg.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik