Budapest Főváros Önkormányzata és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete május 27-én, pénteken emléktáblát állított a zeneszerző 1948 és 1956 közti fővárosi lakóhelyén, a Kossuth Lajos tértől néhány lépésnyire álló Alkotmány utca 4. homlokzatán – írja az MTI.
A megemlékezésen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere emlékeztetett: a huszadik század közepén olyan páratlan mennyiségű és minőségű zenei tehetség gyűlt össze Budapesten, hogy ide figyelt a világ zenei élete,
pedig 1940-ben hatalmas veszteség érte a háború felé sodródó Magyarország kultúráját, zenei életét: Bartók Béla elhagyta Magyarországot. De a háború után nem sokkal Erdélyből megérkezett két fiatal zenész, akiknek tehetsége, elementáris hatása itt tartotta a zenét Budapesten. Az egyiket Kurtág Györgynek hívták, a másikat pedig Ligeti Györgynek. […], aki a világ legnagyobbjai közé tartozott már Budapesten is, de a Nyugat adta meg neki azt a tiszteletet és megbecsülést, ami egy korszakos zseninek jár
– mondta, majd hozzátette: a zeneszerző az idő múlásával újabb és újabb zenei irányzatokkal, stílusokkal ismerkedett meg, és mindegyikben képes volt remekműveket alkotni.
Zenei sokszínűségét, a csillapíthatatlan megismerésvágy, a határok átlépése, az abszurd, a groteszk, a fantasztikum és az illúziók kedvelése, valamint a technikai tökéletesség igénye jellemezte
– méltatta a zeneszerzőt ezután a főpolgármester, nem elfelejtve azt a tényt, hogy bár Budapest 1998-ban díszpolgári címmel tüntette ki, mégis okkal érezhetjük, hogy városunk ma is sokkal tartozik a művész emlékének.
Richter Pál, a Bölcsésztudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének igazgatója kiemelte: Ligeti a huszadik század második felének egyik legfontosabb avantgárd zeneszerzője, az új zenei technikák és formák kísérletezője volt. Művészetét egyszerre jellemzi a végletek és ellentétek kiaknázása, a fantázia játékossága, az álom és valóság közötti folyamatos átjárás, a groteszk és az abszurd felmutatása – ugyanakkor azonban a hagyomány, az elődök és a szakmai tudás tisztelete, valamint a formákkal, az alkotással szemben tanúsított alázat is.
Az 1950-ben született Ballada és tánc című két hegedűre írt mű Langer Ágnes és Tornyai Péter zeneszerző általi előadását is magában foglaló avatáson az idén kilencvenhét éves Kurtág György, illetve Ligeti özvegye, a pszichoanalitikus Ligeti Vera is részt vett.
Az emléktábla a kortárs magyar építészet egyik fontos arca, Vincze László tervei nyomán, Fáskerti István kőszobrász műhelyében készült.
