Az elmúlt három évtizedben szinte elöntötték Magyarországot a művészeti értékkel sokszor egyátalán nem rendelkező, nem nyílt tervpályázat eredményeként született szobrok – a trendre az elmúlt években számos alkalommal hívtuk fel a figyelmet, általánosságban, vagy akár egy-egy példán – így a Madách téren álló Sisi-n– keresztül rámutatva a problémára.
A helyzetnek jól láthatóan nincs ellenszere, a problémával pedig egyre több köztéren szembesülünk, legyen szó akár vidéki kistelepülésekről, vagy épp a főváros fontos, minden évben turisták tömegei által járt tereiről.
Utóbbi esetre most egy kitűnő példa jelent meg a pesti belváros szívében, a déli Klotild-palota mellett: az V. kerületi képviselő-testület által alig másfél hónappal ezelőtt, október 6-án zöld utat kapott Krúdy Gyula-szobor november 16-án ugyanis megjelent az épület mellett futó Duna utca Ferenciek tere felé eső végénél,
A széken ülő író alakja az asztalra támaszkodik, mellette egy üres szék, amelyre az arra járók leülhetnek
– így foglalta össze a munkát a kerület önkormányzati szerkesztésű lapja, a Mai Belváros, a valóság pedig tényleg egyetlen grammnyi bronzöntvénnyel sem több ennél.
A bal könyökén támaszkodó férfialak arckifejezésében nyilvánvalóan nem lehetetlen felismerni Krúdyt, sőt, a megidézett kávéházi asztal, illetve a kávéházi Thonet-székek is hitelesek, a kérdés azonban továbbra is fennáll:
A művet a vonatkozó Köztérkép-lap szerint a Zalaszentgrótra korábban érdekes 56-os emlékművet, Szokolyára pedig modern Sárkányölő Szent Györgyöt álmodó, az esetek jó részében magyar történelmi személyiségeket bronzszobrokká változtató Lelkes Márk és Máthé Krisztián hívta életre, a bronzöntést pedig Meszlényi Molnár János műhelye végezte el.
A hazai szobrok legnagyobb adatbázisában létrehozott szócikk szerzője hozzátette:
Nem ez egyébként a város egyetlen, Krúdyhoz kapcsolódó szobra: az Óbudai Fő téren, az író utolsó lakhelyéhez (az ma a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum otthona) közel 2013 őszén ugyanis egy, a Duna utcaihoz hasonló művet avattak fel.
Azon ugyan nem Krúdy, hanem az általa életre hívott Szindbádot a mozivásznon alakító Latinovits Zoltán látható, a szobor képe – az azonos típusú szék, a szabadon hagyott ülőhely, illetve az ebben az esetben nem nyitott füzetet, hanem bort, szódát és könyvet tartó asztal – azonban felveti a két mű közti rokonság gyanúját:
Az óbudai Szindbád alkotója Szanyi Péter volt, aki pályáját olyan szuper munkákkal kezdte, mint a zalaegerszegi Űrhajós-emlékmű (1979), vagy a Debreceni Egyetemen álló Hullámok (1980), az elmúlt tizenöt évben olyan munkákat hozott létre, mint a Pál utcától néhány száz méternyire álló Pál utcai fiúk-szobor (2007), illetve a csodával határos módon idén tavasszal köztérre került egri Vicuska és Gergő (2021).
