10. Torres Dani: Valami jó
A Megasztár egykor zabolázhatatlan csikójáról akkor hallottunk legutóbb, amikor a Veni Styx nevű formációját reklámozták egy klipkérő csatornán, és valószínűleg nem csak azért nem fogytak beatlesi mennyiségben a lemezeik, mert a neve miatt mindenki gombaölő kenőcsnek gondolta az együttest. Torres Daninak a Valami jó című dala is maga az alkalmazott unalom, háttérzenének is kevés lenne egy Nescafé-reklámban, nemhogy ütős slágernek. A klipet is csak addig lehet komolyan venni, amíg ki nem írják, hogy „Torres Productions”, aztán utána olyan arcokat kell néznünk, mintha valakik a saját megtérésükkel küzdenének egy online bibliaórán. A karanténklipek közös nevezője, hogy az előadók megkérték a rajongóikat, vegyenek föl néhány vicces dolgot, hogy a Teca tátogjon, a Csabi rappeljen, a Jocó meg dekázzon, mert ez nagyon menő lesz, aztán szembesülniük kellett azzal, hogy másik kétezernégyszáz előadónak is ugyanez jutott az eszébe. De a klipszereplők számán így legalább le lehet mérni az adott előadó sikerességét, ez hitelesebb mérce a MAHASZ-listánál is. Torres Daninak valószínűleg csak a legjobb barátai és legkitartóbb rajongói értek rá, de hát mit is várjunk, ha úgy igazán még ő maga sem tűnik föl a csábító lehetőségnek nem nevezhető klipjében. Arra azért jó volt, hogy megtudjuk, milyen számok vannak meg a telefonkönyvében.
9. Pély Barna: Én vigyázok rád (Maradj otthon)
Régebben még a Habsburg-ház rendelt egy koronázási misét Liszt Ferenctől, de ma már mindenki nevezhet a saját produkciójával, amit feltölthet a YouTube-ra. Megtette ezt a Megasztár egykori zsűritagja, Pély Barna is, az igényes zene magyarországi nagykövete, akiről köztudott, hogy nagyon tud zenélni, csak sajnos mindig semmitmondás párosult a Liszt Ferenc Zeneakadémián pallérozott kivételes technikai tudásához. Mostanra eljutott oda, hogy a karrierjében már kifejezetten előrelépés lenne egy karácsonyi lemez, de még egy Yoko Onóval kötött házasság is. Az édesanyákat megszólító Én vigyázok rád című dalával Pély Barna megpályázta a koronavírus-slágerek John Lennonjának szerepét, de a nótát úgy adja elő, hogy az felér egy vérvétellel, a széteső dalszöveg pedig arra szép példa, milyen hamar elfogy az ihlet, ha valaki csak potyautasként akar felkapaszkodni egy népszerű ügyre, de nincs mondanivalója róla. A „te adtál képeket” sor értelmezésére egyenesen konferenciát rendezhetne a Magyar Szemiotikai Társaság. Hitelesebb lett volna, ha Utalj otthon címmel ír dalt az Artisjus-támogatásokról. Bár tagadhatatlan művészi fejlődés a hófehér Jaguártól eljutni a hófehér Yamaháig, de erről a slágerről mindent elmond, hogy ehhez képest ütős produkció egy Galambos Dorina-szám.
8. Beatrice: Szóljon a rock, de maradj otthon
Nem meglepő, hogy Nagy Feró is jelentkezett egy karanténslágerrel, hiszen ő már a veszélyeztetett korosztályhoz tartozik. Ennek köszönhetően kiderült, hogy a multifunkcionális baboskendő nemcsak a könnygáz, de a tüsszentések ellen is védhet. Kivételesen egyenes produkció ez a hitelességi deficittel küzdő Nagy Feró öregkori munkásságában, legalábbis nem igazán jellemző az a pálya, hogy valaki a „Nemzet Csótánya” címtől jut el oda, hogy bulvárlapokban cukiskodjon a miniszterelnöknek. Még a Hell-reklámokban kikötő Bruce Willis sem süllyedt ennyit. Ez az egyetlen dal a toplistánkban, amelynek igazán van húzása, még ha kétségeket is termel a „szóljon a rock, de maradj otthon” üzenet, hiszen azért az nem véletlen, hogy nem a Lakáskultúrából lett a Rolling Stone magazin. A nagyvárosi farkasból így lett szobakutya, és a konyhában tébláboló Nagy Ferót nézve elégedetten állapíthatjuk meg, hogy azért előbb vagy utóbb, de minden a helyére kerül.
7. Pál József (vagy József Pál): Ragálydal
Pál József a koronavírus-slágerek Tinódi Lantos Sebestyénje, egy eddig ismeretlen előadó, aki úgy robbant be, mint a Toldival Arany János, emiatt nem is tudjuk igazán, hogy Pál József vagy József Pál-e a neve, mert sajnos nincs még Wikipédia-oldala, de ennek elkészülte nem késhet már soká. Pál József vagy József Pál a magyar historikus énekek hagyományához visszanyúló igazi krónikás, aki nemcsak a vírushelyzetre reagál, de olyan égető közéleti kérdésekre is, mint a felhatalmazási törvény elfogadása. Számára nem volt kérdés, hogy nem fogadhatunk el biankó csekket, és gúnyosan böki oda, hogy a világjárvány ellen mit sem ér a nemzeti konzultáció, így a dala kicsit olyan lett, mintha a Demokratikus Koalíció próbált volna betörni a zenepiacra.
A tangó műfaja is csak arra utalhat, hogy a művész juntának, nem demokráciának látja az Orbán-rendszert. Ellentétben Nagy Feróval, aki mindent feladott, amit valaha a Kádár-rendszer ellenzékeként képviselt és belesimult a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe, Pál vagy József az „Ugocsa non coronat!” szellemében nem adja meg magát, és lő az utolsó töltényig a demokrácia védelmében, mert Petőfi Sándor óta tudjuk, hogy a szabadság mindennél fontosabb. Kifejezetten frissítő a Ragálydal, amely alkalmat adhatna arra is, hogy az Élet és Irodalom újrakezdje a politikai költészetről szóló vitáját.
6. Nagy Szilárd feat. Ragány Misa: Európa 2020
Nagy Szilárd és Ragány Misa Európa 2020 című produkciója a nagy ívű feldolgozások közé illeszkedik a magyar gógyi szép illusztrációjaként, hiszen minek próbálkozzunk új dallal, ha már van egy bevált. Úgyhogy csak a Varga Miklós-dal szövegét írták át, a „kék szemében ott a szenvedély”-ből így lett „megtépázta egy veszteség”, amiből egyértelmű is, hogy Szabolcska Mihály hozzájuk képest egy Ady Endre. Ez is olyan szegényes rímektől terhelt karanténsláger, amely akár szólhatna a tonhalas szendvicsek bojkottjáról is, ha az előadók nem viselnének maszkot a klipben. Kicsit olyan, mintha egy büntető dalnak készült volna, hogy megregulázzák vele az Európai Néppártot, csak aztán változtak az idők, így koronavírus-sláger lett. Felkapta a kormányközeli média, folyamatosan fiatal előadóművészekként hivatkoztak Ragány Misáékra, pedig mindketten idősebbek, mint ahány évesen Rákóczi elvesztette a szabadságharcot, feszül is rajtuk szépen az a slim fit-öltöny. Minden reményünk megvan arra, hogy lássuk még őket pályázatok nyertesei között.
5. Cashtag: Mindent megváltoztattál
Gyerekkorunkban mindig felbuktunk a postán az embernagyságú Puhl Sándor-papírfigurában, na most, a legendás játékvezető óta nem volt akkora címerember Magyarországon, mint Győrfi Pál. Az Országos Mentőszolgálat szóvivője feltette a koronát az Elvis-barkókkal és hajbeültetésekkel tarkított eddigi karrierjére, miután a szóvivők szerepében egy jó ideje csak beszélő köldököket felmutatni tudó Orbán-kormány megtalálta őt a Fidesztől távol álló, hiteles figuraként. Győrfi Pál az operatív törzs ezredeseivel szemben képes volt érthetően, a passzív szerkezeteket mellőzve elmagyarázni, hogy mi a helyzet, ráadásul az arrogáns Kovács Zoltánnal ellentétben az ember nem vág hozzá zsigerből egy szaros gumicsizmát. Úgy beszél, mint bárki, ráadásul olyan arc, akit simán el tudunk képzelni Fekete László és Bíró Ica között egy Vacsoracsata-adásban. A megnyerő stílusára nincs jobb bizonyíték, minthogy két hónap után se lőttünk bele a monitorba, ha megjelent egy YouTube-videó kormányhirdetésében. A Cashtagnek azért van helye a listán, mert ez a csapat ragadta meg legjobban a Győrfi Pál-jelenséget, amikor a korszellemnek teljesen megfelelő dallal állt elő, hiszen ma már elég, ha csak márka- és celebneveket dobálunk egymás mellé egy dalszövegben: „Adidas, Nike, Thiago Silva, Győrfi Pál”, és már kész is a szám. Emiatt elnézzük nekik, hogy a kinézetük miatt csípőből rájuk lőne Piszkos Harry.
4. FankaDeli: Csak együtt megy!
A koronavírus-járvány nemcsak a társadalmi célú tájékoztató hirdetésekből, de FankaDeli Feriből is kihozta a legjobbat. Míg korábban körülbelül olyan szintű elhallgatott igazságokra hívta fel a figyelmet a Szaniszló Ferenc előtt tisztelgő monológjaiban, mint hogy a védőoltások beadásával akarják átvenni az uralmat a testrabló idegenek, hogy aztán Heti Hetes-részeket vetítsenek a Nemzeti Múzeumban, most szakított az Usztics-médiamodellel, elcsomagolta a SPAR-reklámtáskába az Árpád-házi királyok tablóját, és ezúttal még ő könyörgött, hogy engedjük el az összeesküvés-elméleteket. Persze az FankaDeli esetében sosem tudható, hogy mit ért konspiráció alatt, mert simán kinézzük, hogy androidoknak tartja a CNN műsorvezetőit, és úgy tudja, hogy a vírust Soros György fejlesztette ki a vulkánnak álcázott szuperlaboratóriumaiban. De ezúttal legalább megkímélte a nyilvánosságot a zavaros világmegfejtéseitől, hűtőmágnes-bölcsességekkel pótolva azokat: „Itt most mindenki egy fegyvertelen katona, mikor fenyeget a halál trójai falova.” Ezek a sorok Vörösmarty Mihályért kiáltanak, és ha a klipben feltűnő barátokat nézzük, az sem kérdés, hogy FankaDeli Ferinek jóval nagyobb ázsiója van, mint Torres Daninak: egy Kalapács Józsitól a Bestiák Bedhyjéig húzódó népfrontot állított maga mögé, így egyértelmű, hogy csak a vírusnak szurkolhat, aki nem áll bele ebbe az összefogásba. És ha Pajor Tamás fel tud emelni egy papírlapot, te is otthon tudsz maradni.
3. JusTNorB – KORONAVÍRUS-RAP
Baseballütővel támad a koronavírusra JustNorB az első felindulásból elkövetett sötét tónusú dalában, amelyben az emberiség közelgő kipusztulásával indokolja meg, hogy miért is lóg a suliból. Az iskolakerülést nyilván nem a koronavírus-járvány kitörésével kezdte, mert például a szarzsákhoz hasonlított kínaiak „haszontalanságát” boncolgató popesszéje szembe megy nyolcszáz év Kelet-kutatásának eredményeivel. Jó eséllyel nemcsak a történelem-, a földrajz-, hanem az irodalomórákról is hiányzott JustNorB, aki nyilván nem a HVG-vel kezdi a csütörtök reggeleket. Ám pozitívuma a dalnak, hogy nem szaporítja az összeesküvés-elméletek sorát, szerzője elfogadja, hogy egy félig megfőzött denevér elfogyasztója volt a nulladik beteg, más kérdés, hogy ebből egy rasszhierarchiát állít fel, amelyben jól lehordja a dögzabáló „sárgákat”. Ilyen kirohanásokat csak mi szoktunk intézni a székelykáposztás pizza ellen. A minimalista klip a szükségből csinál erényt, akár a német expresszionista filmek, tulajdonképpen kifejezetten tehetséges ez a srác, úgyhogy innen üzenjük a Kínai Népköztársaság követségének, hogy amennyiben az Új Selyemút-program keretében egy ösztöndíjjal megtámogatják ezt a fiatalembert, még bármi lehet belőle.
2. Kaldenecker Mihály: Koronavírus dal
Nótába csomagolva mindent el lehet magyarázni a magyar lakosságnak, így nemcsak erős művészi produkció, járványügyi szempontból kifejezetten hasznos is ez a népies műdal, amelyben Kaldenecker Mihály elküldi a koronavírust az anyjába meg a pokolba a maga ízes módján. „Nem győzhet le minket a vírus, / ezért legyen a vírus neve kuss” – énekli a borízű hangú előadó, aki szőrén üli meg a magyar nyelvet. Erről a keresetlen, betyáros megmondásról Petőfi Sándor Mit nem beszél az a német… című versének löttyös indulata juthat eszünkbe, míg a „vírus nem lehet úr a világon” a 16. századi református prédikátorköltészetet idézi. A bizalom nem alaptalan, hiszen ha valamivel irtó hadjáratot lehet folytatni a koronavírus ellen, akkor az nem a rendszeres kézmosás, hanem a mulatós zene.
1. Lévai x Burai – KORONA VÍRUS
Lévai és Burai dala a koronavírus-slágerek Despacitója, amely a latin zene életigenlő ritmusát keveri apokaliptikus képekkel. Túlzás nélkül állítható, hogy Peter Gabrielhez méltó teljesítmény, ahogy a világűrig tágítják a problémát, és egyetlen számba belesűrítik az elmúlt félévszázad összes jótékonysági koncertjének üzenetét, megfejelve azzal a Mátrix-tanítással, hogy igazából az emberiség a Föld vírusa, és ha így van, akkor a globális fölmelegedés nyilván a bolygónk láza. A mindent kiirtó fajunk a törpeharcsánál is nagyobb ellensége a biodiverzitásnak, de most revánsot vett a természet, állítja az elemi erejű dalszöveg, amelynek a beteg Ady Endrét idéző négyes rímeit Szerdahelyi István verstanának utolsó fejezetében taníthatnák, mert a „példa – planéta – még ma – bioszféra” kvartett a magyar költészet egyik csúcsa. Nem tudjuk, hogy Lévai vagy Burai felelős-e a dalszövegért, de ha az Arany Ászok is lehet már mojitós, akkor már mindegy is, hogy valaki dalszövegíró vagy dalszerző-e. Csak annyi biztos, hogy sokan lesznek, akik a járvány elmúltával is a „vírus–stílus” rímpárra lambadáznak majd egy fülledt estén, bár a spanyolnáthához azért jobban passzolt volna ez a mariachi.
A szöveg alapjául a szerzők történelmi rádióműsorában, a Régen minden jobb voltban elhangzott beszélgetés szolgált:
