Kultúra

Az építészként mellőzött Rajk László sikerfilmekben idézhette meg a Marsot és Auschwitzot

A tavaly elhunyt Rajk László eredeti szakmája építész volt, de a Kádár- és az Orbán-rendszerben sem kapott sok megbízást, így a leggyakrabban filmes látványtervezőként dolgozhatott. A Megáll az időtől kezdve a Saul fián át az Akik maradtakig számos népszerű magyar film díszleteit ő tervezte, de külföldi produkciókban is foglalkoztatták. A filmes életművének most egy kiállítás állított emléket.

Szobor a Saul fia díszletéből?

Bár a tavaly szeptemberben 70 éves korában elhunyt Rajk László inkább közéleti személyiségként és építészként volt ismert, filmes díszlettervezőként rendkívüli pályát futott be: számos sikeres magyar filmben dolgozott, de külföldi produkciók is rendre igénybe vették a szakértelmét. Ez különösen akkor szembetűnő, ha az emlékére rendezett, Cinematic Sculpture című kiállításra összegyűjtött filmes munkáit nézzük meg, hiszen a kiválasztott filmek között szerepel az elmúlt évek számos, külföldön is sikert arató magyar produkciója: Saul fia, 1945, Napszállta, Curtiz, Akik maradtak. Ezeknek a történelmi filmeknek Rajk László volt a látványtervezője, illetve a Curtiz esetében konzultáns designer volt, ott már az a Kiss Dorka volt a látványtervező, aki a többi felsorolt filmben art directorként dolgozott Rajk mellett a Saul fia óta. Többek között az e filmek díszleteiből készült szobormakettek, tervrajz- és jelenetfotók tekinthetők meg a Brody House-ban. (A négy további film: Idő van, Piroska és a farkas, A londoni férfi, Délibáb. Az összesen kilenc film közül hét látványtervhez készült szobormakett is.)

A férjem a 70. születésnapjára készülve kezdett el foglalkozni azzal, hogy a számára kedves, már megépített díszletei közül néhányból művészeti tárgyat készítsen

– mondta a kiállítás ötletéről Rajk László felesége, Rajk Judit. A kiállításon látható hét szobormakettet Turcsány Villő szobrászművész készítette Rajk Lászlóval. Rajk Judit elárulta, mi alapján válogatták ki ezeket a filmeket:

A munka nem kronológiai sorrendben haladt, hanem néztük együtt a filmeket, és engem is megkérdezett, melyik filmet szeretném látni szobor formájában is, így, ha egy szubjektív válogatást kérnének tőlem Laci kedvenc magyar filmjeiből, akkor ezek lennének azok.

Miután azonban az építész tavaly ősszel gyors lefolyású betegségben váratlanul meghalt, a válogatás sajnos nem lehetett teljes: „Van egy-kettő, amit sajnálok, hogy már nem készülhetett belőle szobor: ilyen például legutolsó filmje, az Akik maradtak, Tarr Bélától A torinói ló, vagy Kovács István diák-Oscart is nyert Ostrom című rövidfilmje. Ez utóbbit többször láttuk a rendezővel együtt fesztiválokon is, Szarajevóban, Isztambulban és utoljára tavaly nyáron Tel Avivban” – emelt ki néhány hiányzót Rajk Judit.

Rajk Judit. Fotó: Marjai János / 24.hu

Kimaradt továbbá az egyik legnépszerűbb film is, amelyben Rajk László közreműködött: „Sajnos a legemblematikusabb, kultfilmmé vált munkája, a Megáll az idő is kimaradt, ahol egyébként nem is találhatjuk a nevét a stáblistán, mert politikai okokból nem jelenhetett meg a Rajk név a filmvásznon. Sajnálom, mert a díszlet nagyon erős, és maga a film is nagyon fontos mind az ötvenhatos, mind a hatvannyolcas korosztálynak, és talán a ma fiataljainak is” – mondta Gothár Péter filmjéről Rajk Judit, hozzátéve, hogy a kiállítás főleg az újabb munkákra koncentrál: „A legrégebbi az 1985-ös Idő van, de tény, hogy Laci elsősorban az újabb filmekre fókuszált, ez persze annak is köszönhető, hogy a Saul fia óta díszlettervezőként jelentős nemzetközi sikereket ért el. Nem készült el ugyan, de a gépén megtaláltam a Mentőakció című Ridley Scott-film szobrához készült vázlatokat is, szóval a külföldi filmjeivel is foglalkozni kezdett, de végül csak hét magyar film szobra valósult meg. Ezek az újabb filmek pedig mind sok díjat kaptak, külföldi fesztiválokon is. Pár nappal ezelőtt még Tóth Barnabás Akik maradtak című filmjéért is izgulhattunk, amely a tízes szűkített listára került az Oscar-díjra jelöltek között, ez nagyon nagy dolog.”

Építészként nehezen kapott munkát, de a filmgyártás nem szégyellt vele dolgozni

A filmszakmának azonban az is a sajátja, hogy számos megkezdett projektből végül különböző okok miatt nem lesz kész film, és akadt ilyen Rajk László pályáján is: „Hatalmas látványtervező csapattal együtt dolgozott hónapokig egy szintén második világháborús témájú, finn-magyar koprodukciós film, a Mannerheim díszletein, mely aztán a forgatás első napján pénzügyi okokból leállt, és sajnos azóta sem készült el” – mondta Rajk Judit, aki egyetértett azzal a felvetéssel, hogy férje filmes karrierje szabályosan keretbe foglalta a holokausztot: „A holokausztemlékezet valóban nagyon foglalkoztatta: 1994-ben ő készítette az első magyarországi holokauszt emlékkiállítás látványterveit, sokat tanult és tudott erről a korszakról. A családja ugyan nem volt érintett, de a szülei mindketten részt vettek az ellenállásban, eljutottak gyűjtőtáborokig is, talán ez is magyarázza az érdeklődését. 2004-ben pedig az ő tervei alapján készült el az Auschwitz-Birkenauban látható állandó magyar kiállítás látványa, amely vizuálisan a mai napig nagyon erős. Nagyon ismerte a helyszínt, ezért amikor Nemes Jeles László az első munkáját, az Auschwitzban játszódó Türelem című rövidfilmet készítette elő, elsőként a férjemet kereste meg. De valóban, Laci filmdíszleteivel tényleg beutazta a Soá teljes történetét: a kezdetekről szólt a szintén nagy és látványos díszletekkel forgatott Miss Arizona, a Türelem és a Saul fia a halálgyár működéséről, míg az 1945 és az Akik maradtak a következményekkel foglalkozott. És a holokauszt után következő számonkérésről szóló Costa-Gavras filmben, a Music Boxban is dolgozott.”

„Utólag belegondolva egészen kivételes mázlista voltam a filmes pályámon, hiszen alkalmam volt a hatvanas évektől a különböző magyar filmes generációk tagjaival dolgoznom” – mondta az interjúkötetben erről maga Rajk László, hozzátéve, hogy a külföldi rendezők listája sem szégyellnivaló.

Néha magam is csodálkozom, hogyan volt ez lehetséges. Furcsa, hogy előbb a kádári érában, majd húsz évvel később az Orbán-rezsim alatt is újra megtalált a film. Építészként akkor is, most is nehezen kaptam munkákat, de a filmgyártás nem szégyell velem dolgozni

– így Rajk, aki a 2010-es években szinte csak a külföldi és hazai filmes munkáiból élt, illetve tanított is a Színház- és Filmművészeti Egyetem látványtervezői szakán.

Fotó: Marjai János / 24.hu

A külföldi produkciókban végzett munkát egyébként Rajk Judit szerint is tudatosan kereste időnként a férje: „A nemzetközi koprodukciók nagyon fegyelmezett tervezésre tanították meg, ahol kötni kell magát a produkciónak a szigorú költségvetéshez, sokkal erősebb a hierarchia, mint a magyar filmekben, és a szerződéses garanciák is erősebbek. Egyébként már elég korán, a nyolcvanas évektől kapott külföldi felkéréseket is, sőt, kifejezetten törekedett rá, hogy pár évente nagyobb nemzetközi produkciókban dolgozzon, hogy képben legyen a gyorsan változó technikai fejlődéssel.” Ezeknek köszönhetően pedig Rajk László egész változatos helyszíneken is dolgozhatott: „Sokfelé forgatott a világban, Törökországtól Grúzián át Mexikóig, az utolsó külföldi, még be nem mutatott filmje pedig Izlandon készült.” Ez utóbbi az Alma című film, az egyetlen olyan Rajk László munkásságából, amely még nem került a mozikba:

A végső verzió még mindig nem készült el, pedig nagyon várom, mert a díszlet gyönyörű, és az általam látott verzió alapján állíthatom, hogy igazi érzékeny, hófehér északi film

– mondta róla Rajk Judit.

Rajk László taposta ki az utat a magyar díszlettervezők előtt

Némiképp igazságtalan lehet, hogy egy olyan nagy számú közreműködőt igénylő szakma, mint a film, a nagyközönség szemében rendszerint csak a rendezővel azonosítja a művet az alkotók közül, és néha még az operatőr kap külön figyelmet, míg például a díszlet- és jelmeztervező vagy a vizuális effektek felelősei hiába végeznek kulcsfontosságú munkát a látvány szempontjából, nevüket már csak kevesen ismerik. „A díszlettervező az egyik legfontosabb az egész produkcióban. A filmekben világokat teremtünk, víziókat keltünk életre” – mondta Jonathan Halperyn producer, a kiállítás egyik szervezőjének, a Hero Squared gyártócégnek a tulajdonosa (a másik szervező a már említett Kiss Dorka és testvére, Kata alapította SETLaB, mely a kiállítás installálásáért és designjáért is felel). Szerinte a magyar díszlettervezők kiválóak: „Nagyon sok külföldi produkció forgat Magyarországon, de közülük is egyre többen magyar látványtervezővel dolgoznak. Rajk László volt az úttörő, a nyomában pedig sokan jönnek, és nincs kétségem afelől, hogy egész messzire fognak jutni” – mondta Halperyn.

Fotó: Marjai János / 24.hu

„Azt tudni kell, hogy a rendező és a látványtervező viszonya nagyon mély, bizalmi, egyben paradox viszony. Túl kell lépni azon a gáton, hogy mindketten valamilyen vizuális elképzelést próbálnak szavakba öntve megformálni, ám ennek a két megközelítésnek valójában nincs közös szókincse, nyelve. Ez rettenetesen nehézzé teszi a megértést. Ezért van az, hogy a rendezők legszívesebben a saját generációjukból való, állandó partnerrel, csapattal dolgoznak” – festette le a munka nehézségét Rajk László, aki egyébként egy másik, egyelőre még meg nem valósult filmes projekt révén ismerkedett meg Jonathan Halperynnel, aki négy éve dolgozik Magyarországon. Ez a film a második világháborús ellenállóról, Jan Karskiról szólt volna:

Egyértelmű választásnak tűnt, egyrészt az egyik legnagyobb díszlettervező, másrészt a Saul fiában végzett munkája miatt is. Még mindig nem dőlt el, megvalósul-e a projekt egyáltalán, de ha így lesz, akkor abban László tapasztalatának és ötleteinek is nagy szerepe lesz, még ha a forgatáson sajnos már nem is tud dolgozni.

A producer egyébként nem győzte hangsúlyozni, mennyire jó most filmesként Magyarországon dolgozni, és mennyi jó magyar filmes szakember van, közöttük pedig akár Rajk tanítványai is lehetőséget kaphatnak a jövőben.

Ma már Magyarország a második legnépszerűbb európai filmes célpont az Egyesült Királyság után, és ha túl leszünk a brexiten, akkor az első lesz

– mondta optimistán Jonathan Halperyn, aki az emlékkiállítás megrendezésével Rajk mellett az elmúlt évek magyar filmsikerei előtt is tisztelgett: „Nem tudtam, hogy a tervek alapján mire számítsak pontosan. A filmezés arról szól, hogy világokat építünk, viszont képzőművészeti kiállítások szervezésében semmilyen tapasztalatom nem volt. De itt is világok épültek, a László által megálmodott tervek alapján, és nem is lehetne ennél szebb tisztelgés a munkássága előtt.”

A Cinematic Sculpture kiállítást a set designnal és berendezéssel foglalkozó SETLaB és a Hero Squared produkciós cég szervezte. A lehetőségért köszönet Kiss Katának és Kiss Dorkának. A kiállítás a Brody House-ban tekinthető meg (1088 Budapest, Bródy Sándor utca 10.), a nyitva tartásról a helyszínen lehet érdeklődni. 

Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.