Kultúra ismeretlen budapest

A Fidesz-székház valódi története

Jókora felhördülést okozott Horvátországban Orbán Viktor hétfői Facebook-posztja, amely a miniszterelnököt a Lendvay utcai Fidesz-székházban tartott elnökségi ülésen ábrázolja, a háttérben egy méretes, a trianoni döntés előtti Nagy-Magyarországot mutató térképpel:

A zágrábi külügyi tárca a hírek szerint fel kívánja venni a kapcsolatot a magyar féllel, Andrej Plenkovic miniszterelnök pedig azt mondta:

Ha jól tudom, nem ez az első alkalom, hogy ezt a térképet mutatták Fidesz-tanácskozás során. Horvátország határai ott vannak, ahol vannak.

A 24.hu szerdán épp ezért kérdésekkel kereste meg a miniszterelnök sajtófőnökét, Havasi Bertalant, aki helyett a kormánypárt sajtóosztálya válaszolt: „A Fidesz az elnökségi üléseit a Lendvay utcai székházában tartja, amely egy történelmi épület. Ebben az eredeti térkép látható. A magyar történelmet nem fogjuk megtagadni.”

A válasz azt sejteti, hogy a térkép régóta az épület része, a termek pedig fontos szerepet töltöttek be a XX. századi magyar történelemben. Ez azonban nem egészen igaz.

A Lendvay utca és Dózsa György út sarkán álló, néhány évvel ezelőtt a miniszterelnök jóbarátja, a számtalan, államkasszából finanszírozott építési projektet megvalósító Garancsi István cége, a Market Zrt. által felújított villa a terménykereskedőként a felső tízezer tagjává vált Brüll Henrik Géza megrendelésére, Kármán Géza Aladár és erényi Ullmann Gyula tervei szerint nyaralóként született meg, 1901-es átadása után négy évvel, 1905 októberében azonban a Groedel család tulajdonába került.

A család

A Máramarosszigetről indult, 1903-ban nemesi, majd két évvel később bárói rangot kapott, zsidó vallású Groedelek, Ármin (1856-1930), Bernát (1863-1936) és Albert (1868-1944/1945) előbb erdélyi, majd felvidéki és lengyel erdők kitermelésének köszönhetően lettek dúsgazdagok, sőt, a Lendvay utcában már ekkor is több épületet birtokoltak. Így könnyen megvásárolhatták ezt a palotát is, ahová Bernát feleségével, Stern Margittal (1869-1945) és lányával, Theodorával (1893-1957) költözött be.

 

A máramarosi Groedel-villa egy 1913-ban postára adott képeslapon. Fotó: Pest-Buda Aukciósház

A tervezők a Magyarországon éppen egyre szélesebb körben népszerűvé váló szecesszió, illetve a korban még mindig népszerű historizmus (ennek gyermeke az Országház, illetve a Mátyás-templom mai formájára történő átépítése is) jegyeit is rejtő homlokzatok mögött sem fukarkodtak a díszekkel, kérdés azonban, hogy az épület megszületésével egy időben, vagy már az új tulajdonos idején született meg a kazettás mennyezetet kapott neoreneszánsz és szecessziós részleteket mutató ebédlő, amelynek részlete a miniszterelnök fenti fotóján látható.

A család három évtizeden át tartotta kézben az épületet, egy kisebb intermezzo azonban megszakította a nyugalmukat, hiszen 1919 augusztusában, a Tanácsköztársaság bukása utáni román megszállás alatt ez az ház is – a Gellért Szállóhoz, illetve a pesti Duna-part második világháborúban elpusztult szállodáihoz hasonlóan – a magas rangú román tisztek egyik lakhelye lett, novemberi távozásuk után azonban újra helyreállt a régi rend.

Felújítás előtt. MTVA/Bizományosi: Róka László

Az újdonsült báró és családja már a századfordulón is komoly műgyűjtőként volt jelen a magyar közéletben, Theodora (később Dóra) pedig előbb az egyik leggazdagabb német család tagjaként szintén tehetős Freiherr Emil Taxis von Bordogna und Valnigra, majd Korbuly Lajos (1900-1967) földbirtokos felesége lett, így a műgyűjtemény évről évre csak nőtt, a festmények, szobrok és bútorok tucatjai mellett azonban Theodora hobbijának köszönhetően évszázados játékok, illetve arányosan kicsinyített bababútorok is szép számmal jelentek meg a falak közt.

A harmincas évek és a második világháború aztán mindent szétzilált: az egyre súlyosabb anyagi gondokkal küzdő család 1938-ban két Lendvay utcai házát – köztük cikkünk témáját, a 28. számot viselő sarokvillát – is eladta egy akkor már tíz éve Magyarországon élő iráni-örmény bőrkereskedőnek, Palandszian Nisannak, majd az addigra megözvegyült anya lányával a Váci utcába költözött.

Bárók és gazdag kereskedők után a Fidesz elnöksége, illetve vendégeik csodálhatják meg a kivételesen gazdagon díszített belső tereket – így a hallt, a kép jobb szélén a kagylófülkével. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Az Európa-szerte ismert gyűjtemény néhány darabja már ekkor hiányzott, a családra zsidósága miatt életveszélyt jelentő vészkorszak alatt azonban jó részüknek nyoma veszett. A megmaradt tárgyak Teodóra és második férje jólétének biztosítása érdekében kerültek más gazdákhoz, és tűntek el a magángyűjtemények mélyén.

A ma mindössze helyi védettséget élvező villát 1946-ban az orosz katonai hatóságok vették igénybe, majd előbb határon túliakat fogadó kollégium, aztán a külügyminisztérium új munkás-tisztviselőinek szakmai előképzést adó Tanügyi Akadémia költözött az épületbe. A csodával határos módon belső szépségeitől nem megfosztott épület 1952-ben az Evangélikus Teológiai Akadémia otthona lett, kapuján így a bárói család, megszálló erők és pártkatonák után leendő és már végzett lelkészek léptek ki, de ez az időszak sem tartott sokáig, hiszen 1962-ben igazi pálfordulás történt az épület történetében:

vallási helyett vallásellenes célokra kezdték használni, a kormány ugyanis ide költöztette a szovjet mintára született Állami Egyházügyi Hivatalt,

ami egészen 1989-es megszüntetéséig ebben a villában működött.

Galéria
A hall kagylófülkéje.

A Fidesz-székház valódi története

Fotó megosztása:

A szervezet a vallások és az állam kapcsolatának finomhangolására jött létre, valódi célja azonban a párt akaratának végrehajtása, a papok és lelkészek kinevezésének és munkájának ellenőrzése, illetve azok az állam céljaira, akár titkosszolgálati módszerekkel való felhasználása – sokszor ügynökké való beszervezése – volt.

A rendszerváltás után az épület a Fidesz kezébe került: a párt 1996-ban 300 millió forintért ugyan eladta azt a Kereskedelmi és Hitelbanknak, de ötmillió forintos havi bérleti díjért továbbra is központi épületként használta. Az első Orbán-kormány idején a Fidesz 423 millió forintért végül visszavásárolta, majd használta tovább egészen a Szentkirályi utcai Makona-irodaházba, Makovecz Imre építészstúdiójának egykori otthonába való 2003-as költözéséig.

2011-ben aztán kisebb létszámú apparátussal tért vissza az időközben rossz állapotúvá vált épületbe, hogy még öt éven át használja, mielőtt a már említett Market Zrt. helyreállítja, 460 millió forinttal növelve a hosszú évek óta szépen gyarapodó bevételeit.

De mi a helyzet a térképpel?

A Fidesz válaszában tett kijelentésnek azon része jó eséllyel megáll, hogy „a térkép eredeti”, tehát az 1920. június 4-i döntés előtt született, hiszen ilyen típusú papírrégiségek ma is rendszeresen felbukkannak a piacon, de a párt akár egy közgyűjteményből is kölcsönözhette a kép háttérben elmosódottan látszó, vászonra feszített óriást.

Bármelyik eset legyen is igaz, az biztos, hogy 2014 szeptemberében a térkép még nem állt a mai helyén, hiszen az egykori Evangélikus Teológiai Akadémiának állított emléktábla avatása után a meghívott vendégek egy része a belső térben is tett egy sétát, felkeresve a szóban forgó termet. Az egyházi lap munkatársa a szobáról egy fotót is készített, amelyen csak a térkép helyén feszülő századfordulós szövetkárpit látszik.

Felmerülhet persze a gyanú, hogy ha a szoba szimmetrikus, így a keresett képnek a fotós háta mögött kellene lennie, de ez kizárt, hiszen ott a terem ajtaját találjuk:

Az ebédlő kijárata. Fotó: Csigó László. in. Budapest, 1979. november

A valóság a Fidesz állításával szemben így alighanem mindössze annyi, hogy az elmúlt öt évben valamikor egy legalább százéves térképóriást rögzítettek a falra, úgy gondolva, hogy az kitűnő háttér lehet a hivatalos fotók elkészítéséhez.

 

Frissítés

Cikkünk megjelenése után a Fidesz egyik oszlopos tagja jelezte, hogy a térkép a 2017-ben véget ért félmilliárdos felújítás részeként, épségben került elő az egykori ebédlő falát borító textilréteg alól, a párt pedig a restaurálása és megőrzése mellett döntött.

 

A történet megerősítését kérő, de újabb kérdéseket is tartalmazó levelünket Miniszterelnöki Sajtóirodának és a Fidesznek is eljuttattuk. Válaszaikat természetesen közzétesszük majd.

 

Kiemelt kép: A székház a felújítás előtt. Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.