Kultúra ismeretlen budapest

Darth Vader bohócnak állt, és a Városligetbe költözött

A nyolcvanas évek hajnalán, a Csillagok háborúja-őrület csúcsán született díszkút évek óta nem köp már vizet, de továbbra is békésen nyújtózik az árnyas fák alatt.

Az elmúlt hónapokban megállás nélkül érkeztek a furcsa, vagy épp nyugtalanító hírek a Városligetből, hiszen az UNESCO éves jelentésében aggodalmait fejezte ki az új Néprajzi Múzeum, illetve a biodóm mérete ügyében, a karbantartás hiánya miatt egyetlen év alatt csatatérré változott a tavaly még csodás kutyafuttató, a kordonokkal és kerítésekkel körbezárt területek, valamint a múzeumi negyed leendő épületei helyén álló gödrök miatt pedig a 620 millió forintért őrzött Városliget ma nem igazán tölti be az eredeti szerepét: hogy a budapestiek pihenőhelye legyen.

A nemsokára 778 millió forintból megszülető büfének, nyilvános vécének és férfi-női öltözőnek is helyet adó Liget egyes részein nemes egyszerűséggel megállt az idő: a kutyasétáltatók és pihenni vágyók elhagyatott épületekbe, díszkutakba, vagy épp szobrokba futhatnak bele, közülük is kiemelkedik azonban a magyar Csillagok háborúja-őrület csúcsán született Bohóc-kút, Halász Arisztid (1943-) munkája.

Helényi Tibor ikonikus filmplakátja

A Helényi Tibor (1946-2014) munkájaként született, a hullámos pengéjű bozótvágó kést tartó Süsüt is megörökítő legendás filmplakát Darth Vadere által inspirált mű egy évvel A Jedi visszatér magyarországi premierje előtt, 1983-ban született, és egészen más véget képzelt el a filmtörténet egyik legismertebb gonosztevőjének.

Halász ugyanis a Sith nagyúr tánc- vagy cirkuszművészetre váltására tippelt, fekete helyett pedig színes mozaikokkal díszített, barna páncélt álmodott meg neki.

A szerző felvétele

A településhálózatok fejlesztése mellett fontos közművelődési beruházásokat – ekkor jött létre a kis híján Almás-kert, Csutka, Tinipolisz, vagy épp Jonatán néven megnyílt Almássy téri Úttörő és Ifjúsági Ház is – is hozó, VI. ötéves terv (1981-1985) derekán megszületett alkotás közel félmillió forintból, a havi átlagkereset százszorosából született, tíz évvel ezelőtt pedig még épp olyan kifacsart testhelyzetben köpte magából a vizet, mint azokban az években, mikor még kevesen fogadtak volna a szocializmus bukására.

A szerző felvétele

A jobb sarkát fején nyugtató bohócot akár életnagyságúnak is nevezhetnénk, teljes magasságát azonban a furcsa póz miatt elég nehéz felmérni, a tevékenységet pedig tovább nehezíti, hogy néhány másodperc után feltűnik:

az egy méteres szobornak nincsenek karjai.

A szerző felvétele

A furcsa alakhoz hasonlóan apró mozaiklapokkal díszített 120×250 centiméteres medencében ma már csak eső után áll a víz, a fickó szájában lévő csövet pedig csak néha hagyja el egy-egy csepp víz.

A szerző felvétele

Alkotója, a második világháború derekán, 1943-ban Ungváron született Halász Arisztid a budapesti Képzőművészeti Főiskola szobrász szakjának elvégzése (mestere a Madách Színház néhány homlokzati szobrát készítő, Kossuth-díjas Somogyi József volt) után, 1971-ben csöppent a magyar művészeti élet közepébe, és változatos anyagokból, így betonból, fából, kőből, kerámiából és fémből készítette el alkotásait, figyelme azonban a nyolcvanas évek hajnalára a festészet felé fordult.

Meg akarom nézni a kutat! Merre van?

A ruganyos testű fickó a Dvořák sétány mentén, a 70-es trolibusz megállója közelében, az úttól mindössze néhány lépésnyire bújik meg.

Az 1973-ban Derkovits-ösztöndíjjal kitüntetett alkotó alig egy évtized után teljesen felhagyott a szobrászattal – a Bohóc-kút talán épp az utolsó műve volt –, azóta pedig csak fest, illetve kollázsokat és kalligráfiákat készít. Érett művészetén egyértelmű nyomot hagyott a keleti filozófia és képi kultúra, figuráit pedig stilizálja – írja róla az Artportal.

Halász Arisztid egy 1975-ös kiállítási meghívójának részlete, rajta néhány korábbi munkájával.

Az égetett agyagból (terrakotta) készült, Darth Vaderre természetesen csak merő véletlenségből hasonlító mű állapotát, illetve a tőle néhány méterre, az egykori Ötvenhatosok terén folyó munkálatokat látva joggal hihetnénk azt, hogy a bohócnak örökre befellegzett, a Liget-projektnek köszönhetően pedig rövid úton kitessékelik a kontinens első közparkjából, de a 2016-ban született kerttörténeti tudományos dokumentáció két társával, az apró Ifjúság kútjával és a jóval nagyobb Sellőkkel együtt megtartandó értékekként említi, sőt, teljes körű gépészeti felújítását és restaurálását javasolja.

Reméljük, épp ez fog történni vele, még akkor is, ha a budapestiek jó része nincs feltétlenül kibékülve a furcsa alkotásokat is szép számmal kitermelő szocializmus örökségével, amelynek fontos részét képezik a közterületeken százszámra előforduló, karbantartást már hosszú évek, vagy akár évtizedek óta nem látott díszkutak, emlékművek és szobrok.

A Városliget titkai

Ismeretlen Budapest sorozatunkban korábban már bemutattuk a múzeumi negyed építése miatt legalább részleges pusztulásra ítélt park néhány titkát: az elfeledett, de ma is látható évszázados hidakat, a Liget Hitlerét, Jókaiját, Tarzanját és Mengeléjét, a háztetőre helyezett óriásbálnát, illetve a szomorú véget ért Liliputi Színházat.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.