Kultúra

Festményeket vennének leginkább a magyarok

A vásárlási kedv továbbra is alacsony, a piac azonban egyre erősödik.

Az otthonok műtárgyakkal való díszítése, vagy az elmúlt évszázadok tanúinak befektetési céllal való vásárlása már hosszú ideje nem a felső tízezer kiváltsága, Magyarországon azonban még bőven rejt potenciált ez a piaci szegmens – derül ki a BÁV és a GfK Hungária Piackutató Kft. közös felméréséből.

A huszonkét elemből álló index a műtárgyak presztízse mellett többek között a piac vásárlók általi ismeretét, a műtárgyvásárlási szándékát, illetve a magyarok kockázatvállalási kedvét is mérte, az eredmények pedig tökéletesen mutatják a hazai állapotokat.

A kérdésekre százfokú skálán kapott, merőben különböző pontszámok – ezek 5 és 79 közt szóródtak, átlaguk tehát 39 volt – alapján egyértelművé vált, hogy az emberek egyelőre nem a műtárgyakban látják az egyedi otthonok kialakításának módját, de megtakarításaikat sem feltétlenül egy néhány év múlva magasabb áron eladható régiség megvásárlásába fektetnék.

A válaszadóknak

mindössze öt százaléka

gondolta ugyanis csak úgy, hogy 2019-ben műtárgyat fog vásárolni, közülük azonban csak minden negyedik ember költene rájuk kétszázezer forintnál többet.

Gyarmathy Tihamér: Érett termés. Fotó: BÁV

A helyzet akkor sem javult számottevően, ha a megkérdezetteknek egy hirtelen ölükbe hulló egymilliós összeg felett kellene dönteniük – ebben az esetben kilenc százalékuk fektetné a pénzét a kisebb-nagyobb műtárgyak vásárlásába, a többiek inkább hétköznapi termékekre, vagy épp hiteltörlesztésre fordítanák a váratlanul érkezett pénzt.

Megtakarítások

A kutatásban résztvevők fele több mint félmillió, 7-7 százalékuk pedig 5-15, illetve 15 millió forint feletti megtakarítást tart a bankszámláján, jórészt azonban megelégednek a banki lekötések által adott kamattal, vagy pusztán csak azzal az érzéssel, hogy a pénz bármikor rendelkezésükre áll, kockázatot pedig alig vállalnak: 17 százalékuk ugyan kötvénnyel vagy részvénnyel rendelkezik, de mindössze 3%-uk érezte úgy, hogy ékszerbe vagy műtárgyba fektetnének.

 

A bátorság és kockázatvállalás mértéke a felsőfokú végzettséggel rendelkező, magasabb jövedelmű válaszadóknál magasabb, a felsőfokú végzettségű, legfeljebb két fős háztartásokban élő férfiak pedig a nőknél bátrabban vállalnak be kockázatosabb befektetéseket.

Nem a magyar háztartások anyagi keretei (a felmérés legalább 300 ezer forintnyi családi jövedelemmel rendelkezők megkérdezésével készült) tehát az egyedüli gátjai annak, hogy a vásárlási kedv nem meredeken ível felfelé, hiszen az adatok szerint 45 százalékuk szinte soha

nem jár galériákba és aukciókra, sőt, múzeumokba sem,

noha a BÁV nevét 91 százalékuk ismeri – köszönhetően annak, hogy az 1951 óta ezen a néven létező, de számos alkalommal átalakult cég Magyarország legnagyobb múltú vállalkozása, jogelődjei pedig egészen az 1773-ban Mária Terézia által alapított Első Magyar Királyi Zálogházig nyúlnak vissza.

Zsolnay virágtartó díszedény, Pécs, 1898. Fotó: BÁV

A válaszadók elenyésző része, mindössze egyetlen százaléka állítja csak magáról, hogy ismeri a műtárgypiacot, tehát van még tere az edukációnak ezen a területen, noha azt elismerik, hogy néhány jól megválasztott tárgy igenis emeli az otthonok presztízsét.

A válaszokat különböző korosztályok szerint csoportosítva egyértelműen látszik, hogy

az 50-69 évesek bíznak leginkább a piacban, illetve ismerik el a műtárgyakat, mint jó befektetési lehetőséget, a legkevésbé pedig a 18-29-es korosztály fogékony a téma iránt.

Munkácsy Mihály: Bogrács. Fotó: BÁV

A piacban mindezen adatok ellenére igenis komoly potenciál rejtőzik, az elmúlt évek fejlődése pedig várhatóan tovább folytatódik majd, köszönhetően a fiatalabb korosztály anyagi helyzetük javulásával kapcsolatos optimizmusának.

De mit vesznek az emberek?

Az első kutatási hullám eredményei szerint egyértelmű a a favorit:

az 50-69 év közti korosztály kiemelt érdeklődésének köszönhetően a válaszadók 55%-a preferálja a nappali büszkeségévé váló festményeket,

a második és harmadik helyre pedig a főként nők által vásárolt ékszerek (35%), illetve az órák (24%) futottak be – derül ki a GfK által mért adatokból.

Némiképp meglepőnek tűnhet, de a papírrégiségek – grafikák, antik kéziratok, kéziratok és könyvek – két százalékkal (15%) megelőzik a kisebb-nagyobb szobrokra és kisplasztikákra vágyók arányát (13%), őket pedig a főleg a 18-29 éves korosztály által vágyott régi autók és motorok követik (11%), maguk mögött hagyva a bélyegeket (8%), illetve a fotót és plakátot (3%).

Fotó: BÁV

A főként magyar alkotók munkáira éhes válaszadók közül azonban csak minden ötödik tudott megnevezni olyan művészt, akitől szívesen vásárolna, így a döntés minden bizonnyal számos esetben impulzusszerű, bár a lehetséges vásárlók harmada az aukciósházak szakértőinél is tájékozódna a döntés előtt.

Kiemelt kép: BÁV, a fotón látható alkotások a BÁV május 14-i aukcióján kerülnek árverésre.

Szponzorált tartalom

A cikk a BÁV támogatásával készült.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.