Kultúra
People take part in an auction sale in front of a painting by French Charles Meynier (L) (1768-1832) acting 'Telemachus, urged by Mentor, leaving the island of Calypso' on March 27, 2018 in Nantes, western France. - The painting was sold at 2.232 millions of euros, 10 times more its estimate price (between 150.000 and 250.000 euros). (Photo by LOIC VENANCE / AFP)

Egyre jobb üzlet világszerte magyar műkincseket vásárolni

Szponzorált tartalom
Szponzorált tartalom

2018. 11. 08. 00:34

Mutatjuk, kik a csúcstartók.

A nemzetközi árveréseken gyakran előfordultak magyar alkotások, és az ázsiójuk sem volt soha alacsony, ám az utóbbi évek így is komoly előrelépést hoztak. A globalizáció egyre erősebben jellemzi a műtárgypiacot is, nem csak az információk mozognak könnyebben, de a műtárgyak fizikai mozgatása is jóval egyszerűbbé vált, főleg az EU-n belül. Ennek a folyamatnak a hatásai pedig itthon is érezhetők: a kialakulóban lévő műgyűjtői réteg jóvoltából Magyarországon is megnőtt az érdeklődés más országok művészete iránt, és vice versa, a magyar művek felé is fokozódó érdeklődéssel fordul a piac. Ma már nem csak alkalomszerűen kerülnek be a magyar alkotások az aukciókra, hanem tudatos tervezés eredményeképpen: a Sotheby’s aukciósház például már rendszeresen rendez kimondottan kelet- és közép-európai műalkotásokra fókuszáló árveréseket. Ennek következményeképp pedig a korábbinál jóval gyakrabban fordulnak elő magyar műalkotások a legnagyobb nemzetközi árveréseken , és rendre nagy sikerrel szerepelnek – főleg, ha olyan művészekről beszélünk, akik eleve külföldön futottak be.

Az abszolút csúcstartó jelenleg Moholy-Nagy László. Az ő 1923-ban készült alkotása, az EM 1 Telefonkép 2016 novemberében a Sotheby’s New York-i árverésén több mint hatmillió dollárért – vagyis több mint 1,75 milliárd forintért – kelt el. Ez az ár nem csak első ránézésre tűnik kimagaslónak: amellett, hogy életműrekord, a valaha volt legmagasabb összeg is, amelyet magyar művész alkotásáért adtak.

EM1 Telefonkép
Fotó: Sotheby’s

Hantai Simon sem sokkal marad el mögötte: ugyanabban az évben, csak éppen Párizsban szintén a Sotheby’s-nél 4,4 millió eurót – nagyjából 1,4 milliárd forintot – adtak a művész híres Mariale-sorozatának egyik darabjáért. Csak összehasonlításképpen: Hantai egy másik munkája, az Etűd című akvarell Magyarországon 2015-ben 20 millió forintért kelt el, és ezzel itthon rekorder. Reigl Judit munkái is óriási népszerűségnek örvendenek külföldön: 2016-os párizsi aukcióján a Sotheby’s 412 ezer eurót – 129 millió forintot – szedett be a Kitörés című sorozat egy darabjáért, míg itthon a legsikeresebb alkotása is 28 millió forintért kelt el.

Budapest, 2014. november 13.
Darabos Edit főrestaurátor mutatja a Lechner-kiállítás egyik műtárgyát, egy női portré rajzot a budapesti Iparművészeti Múzeum műhelyében 2014. november 13-án. A mester halálának századik évfordulója alkalmából rendezett kiállítás november 20-tól jövő júniusig tekinthető meg a múzeumban.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Értük adják majd a legtöbb pénzt: bemutatjuk a jövő műtárgypiaci sztárjait
Amellett, hogy szépek, érdemes befektetésként is rájuk tekinteni.

Kicsit más a helyzete azoknak a művészeknek, akik, bár nemzetközileg is ismertek, munkásságuk elsősorban Magyarországhoz köti őket: az ő képeik, főként, ha régebbi alkotókról beszélünk, ugyanolyan magas, sőt, néha magasabb áron kelnek el itthon, mint külföldön. Vajda Lajos Lámpaember báránnyal című munkája például 2016-ban Stuttgartban 55 ezer euróért, azaz több mint 12 millió forintért kelt el, míg hasonló technikájú és méretű, azonos időszakból származó munkáiért itthon már 19 millió forintot is fizettek.

Vajda Lajos – 1937 – Lámpaember báránnyal Fotó: Wikipadia

A kortárs magyar alkotók nemzetközi szereplése egyelőre nem ennyire kiegyensúlyozott, ugyanakkor egyes alkotók– Szűcs Attila, Fajó János, El Kazovszkij, Maurer Dóra, Nádler István, Lakner László vagy Bak Imre – népszerűsége jó hatással lehet a hosszabb távú folyamatokra.

Szponzorált tartalom

A cikk forrása Emőd Péter Magyarok a világ aukciósházaiban című írása. A cikk a BÁV támogatásával készült.

Kiemelt kép: Loic Venance / AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2018. november 5.
Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. november 5-én.
MTI/Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.