A nemzetközi árveréseken gyakran előfordultak magyar alkotások, és az ázsiójuk sem volt soha alacsony, ám az utóbbi évek így is komoly előrelépést hoztak. A globalizáció egyre erősebben jellemzi a műtárgypiacot is, nem csak az információk mozognak könnyebben, de a műtárgyak fizikai mozgatása is jóval egyszerűbbé vált, főleg az EU-n belül. Ennek a folyamatnak a hatásai pedig itthon is érezhetők: a kialakulóban lévő műgyűjtői réteg jóvoltából Magyarországon is megnőtt az érdeklődés más országok művészete iránt, és vice versa, a magyar művek felé is fokozódó érdeklődéssel fordul a piac. Ma már nem csak alkalomszerűen kerülnek be a magyar alkotások az aukciókra, hanem tudatos tervezés eredményeképpen: a Sotheby’s aukciósház például már rendszeresen rendez kimondottan kelet- és közép-európai műalkotásokra fókuszáló árveréseket. Ennek következményeképp pedig a korábbinál jóval gyakrabban fordulnak elő magyar műalkotások a legnagyobb nemzetközi árveréseken , és rendre nagy sikerrel szerepelnek – főleg, ha olyan művészekről beszélünk, akik eleve külföldön futottak be.
Az abszolút csúcstartó jelenleg Moholy-Nagy László. Az ő 1923-ban készült alkotása, az EM 1 Telefonkép 2016 novemberében a Sotheby’s New York-i árverésén több mint hatmillió dollárért – vagyis több mint 1,75 milliárd forintért – kelt el. Ez az ár nem csak első ránézésre tűnik kimagaslónak: amellett, hogy életműrekord, a valaha volt legmagasabb összeg is, amelyet magyar művész alkotásáért adtak.
Fotó: Sotheby’s
Hantai Simon sem sokkal marad el mögötte: ugyanabban az évben, csak éppen Párizsban szintén a Sotheby’s-nél 4,4 millió eurót – nagyjából 1,4 milliárd forintot – adtak a művész híres Mariale-sorozatának egyik darabjáért. Csak összehasonlításképpen: Hantai egy másik munkája, az Etűd című akvarell Magyarországon 2015-ben 20 millió forintért kelt el, és ezzel itthon rekorder. Reigl Judit munkái is óriási népszerűségnek örvendenek külföldön: 2016-os párizsi aukcióján a Sotheby’s 412 ezer eurót – 129 millió forintot – szedett be a Kitörés című sorozat egy darabjáért, míg itthon a legsikeresebb alkotása is 28 millió forintért kelt el.
Kicsit más a helyzete azoknak a művészeknek, akik, bár nemzetközileg is ismertek, munkásságuk elsősorban Magyarországhoz köti őket: az ő képeik, főként, ha régebbi alkotókról beszélünk, ugyanolyan magas, sőt, néha magasabb áron kelnek el itthon, mint külföldön. Vajda Lajos Lámpaember báránnyal című munkája például 2016-ban Stuttgartban 55 ezer euróért, azaz több mint 12 millió forintért kelt el, míg hasonló technikájú és méretű, azonos időszakból származó munkáiért itthon már 19 millió forintot is fizettek.
A kortárs magyar alkotók nemzetközi szereplése egyelőre nem ennyire kiegyensúlyozott, ugyanakkor egyes alkotók– Szűcs Attila, Fajó János, El Kazovszkij, Maurer Dóra, Nádler István, Lakner László vagy Bak Imre – népszerűsége jó hatással lehet a hosszabb távú folyamatokra.
Kiemelt kép: Loic Venance / AFP
