Budapestet az elmúlt években tűzfalfestmények egész sora árasztotta el: a Dob utcai zöldséges, az angolok elleni 6:3-ra emlékező Rumbach Sebestyén utcai festmény, a Király utcai kandeláber, vagy épp az újbudai óriáskócsag pillanatok alatt a városkép szerves részévé vált, léteznek azonban olyan, kedves darabok is, melyek évek óta velünk vannak, mégis csak kevesen ismerik – Ismeretlen Budapest sorozatunk mai részében egy ilyen példát mutatunk be.
A Batthyány tér, illetve Cseh Tamás és Bereményi Géza első lakásának környékén járva az ember a főváros építészettörténetének sűrűn egymás mellé dobált példáival találkozik: a Budapest ostroma szülte foghíjtelkek a kétezres évek és a szocializmus gyermekeként született sokszintes iroda- és társasházcsodái közt a két világháború közti modern építészet példái, valamint historizáló, szecessziós, romantikus és klasszicista épületek támaszkodnak egymáson.
Foghíjtelkek persze ma is vannak – ilyen például az Iskola és a Franklin utcák találkozásánál álló Kádár-kori épület mögött megbújó fás játszótér, ami már jó ideje vonzza a környék kisgyerekes családjait.
A 2006-2007-ben 16,5 millió forintból modernizált, azóta nem csak az önkormányzat, de önkéntesek – így a Budai Református Egyházközség és a Filadelfia Ház fogyatékkal élő fiataljai – által is karban tartott, árnyékos kertben a nagy felújítás idején született meg a város talán legkevésbé ismert tűzfalfestménye, a hangzatos nevű Magyar Rajzfilmhősök Emlékfala.
Fotó: Vincze Miklós/24.hu
A legendás grafikus-karikaturista, Pom Pom és A nagy ho-ho-horgász karakterét is megálmodó Sajdik Ferenc (1930-) által egy A4-es lapon megálmodott jókora falon az elmúlt hat évtized legtöbb legendája felbukkan, így a magyar rajzfilmipar egyik korai példája, A két bors ökröcske (1955), Háry János, a Kockásfülű nyúl, Vuk, Makk Marci, Mirr-Murr, Frakk, a rákospalotai kerítések egyikén is megörökített Dr. Bubó, Gombóc Artúr, Gusztáv, Vackor és a Mézga család háromnegyede – Paula rejtélyes módon ugyanis hiányzik – is felbukkan, hiányzók azonban vannak: hiába keressük például Süsüt, vagy a nemrég miniszobrot kapott Mekk mestert.
A mind egy szálig a Pannónia Filmstúdióban megszületett, szerethető figurákat a főleg absztrakt festményeken dolgozó Csóka László 2007 júliusában, két héten át tartó munkával örökítette meg a falon, azok pedig ma, tizenegy év után is ugyanúgy, kopásnyomok nélkül néznek vissza a gyerekekre.
Ez remélhetőleg a következő években is így lesz, a gyerekek pedig így még könnyebben megismerhetik a mára tetszhalott állapotba kerülő magyar rajzfilmipar fénykorában bemutatott, a mai szülőket és nagyszülők gyerekkorának oszlopát jelentő meséket.
