A védőoltások történetéből a legtöbbeknek csak a baktériumok kórokozó hatását feltáró, illetve a védőoltási módszereket, illetve az első veszettség elleni vakcinát kidolgozó Louis Pasteur (1822-1895) neve lehet ismerős, pedig nem ő volt az, aki elindította az emberiséget az addig halálosnak hitt betegségek legyőzésének útján.
Fél évszázaddal Pasteur munkássága előtt egy angol sebész, Edward Jenner (1749-1823) ugyanis óriási felfedezést tett: az 1796-os hímlőjárvány közepén egy tehenészlány ugyanis azt állította neki, hogy ő már nem kaphatja el a végzetes kórt, hiszen már átesett a tehénhímlőn.
A gondolat szöget ütött Jenner fejébe, majd egy fiúnak napokon át adagolta egy tehén hímlőhólyagjaiból származó váladékot, aminek következtében a fiú elkapta a tehénhímlőt, de sikeresen átesett rajta, később, a hímlővel megfertőzve pedig egészséges maradt.
A vakcinázás jelentőségéről a sebész azonnal írt is az orvosokat is tömörítő Királyi Természettudományos Társaságnak (Royal Society), hogy közölhesse a felfedezését a társulat lapjában, ők azonban elutasították a kérését, kijelentve, hogy
Jennert mindez persze egyáltalán nem érdekelte, így saját, Berkeleyben lévő birtokának kertjében az eredetileg gondolkodó- és pihenőhelyként használt apró kunyhóban megnyitotta a világ első ingyenes (!) oltóközpontját, környékbeliek tucatjait megmentve a haláltól.
Fotó: Atlas Obscura
Kitartásának köszönhető, hogy az Egészségügyi Világszervezet 1980-ban, egy világméretű immunizációs kampányt követően eltöröltnek bélyegezte a járványt, melynek utolsó természetes esetét 1977-ben, Szomáliában figyelték meg.
Az egykori otthon épülete / fotó: Geograph
A Jenner Hut (Jenner kunyhó), vagy Temple of Vaccinia (A védőoltás temploma) néven ismert apró kunyhó ma is áll a sebész egykori, ma múzeumként működő otthonának kertjében, de különleges történelmi értékké nyilvánításának ellenére ma nem örvend épp kitűnő állapotnak, Jenner létezéséről pedig jó eséllyel még a környéken élő britek közül is csak kevesen tudnak.
