Kultúra

Egy versenyló és egy rabló vitték idén a bankot

Jankovics Márton
Jankovics Márton

újságíró. 2017. 12. 30. 14:30

Arany Medvét érő szarvasok, közönségkedvenc versenyló, szuperhősként repkedő menekült, és Vajna Timit üldöző Korda György váltotta egymást a vásznon. Eseménydús éve volt a magyar filmnek, milliárdos támogatásokból, fontos díjakból, több százezres nézőszámokból, és kínos pillanatokból sem volt hiány.

Eleredt a díjeső

Elég erős felütéssel indult az év: Először a Testről és lélekről nyerte el a Berlinale fődíját, az Arany Medvét, majd egy hétre rá a Mindenki kapta meg a legjobb rövidfilmért járó Oscart, megismételve ezzel a Saul fia egy évvel korábbi bravúrját. A gonosz kórusvezetőt megleckéztető kislányok története persze azonnal végeérhetetlen és heves vitákat robbantott ki arról a meglehetősen értelmetlen kérdésről, hogy Deák Kristóf filmje vajon tényleg megérdemelte-e az Oscart. Számtalan cikkben, kocsmai asztalnál és Facebook-threadben csaptak össze a „milyen profi, megható és mély értelmű!” vs. „rettentő közhelyes, nyálas és önellentmondásos!”-típusú érvek, de legalább volt pár hét, mikor mindenki a magyar filmes sikerekről beszélt.

A Testről és lélekről nemcsak a berlini zsűrit vette le a lábáról, Enyedi Ildikó vágóhídi példázata egész évben folytatta diadalmenetét. Novemberben a film operatőre, Herbai Máté kapott Arany Béka díjat, Borbély Alexandrát pedig pár hete választották Európa legjobb színésznőjének, ezzel a francia film olyan nagy neveit előzve meg, mint Juliette Binoche vagy Isabelle Huppert. Különösen emlékezetes pillanat, mikor a Katona színésznője könnyeivel küszködve vette át a díjat, még a köszönőbeszédet is alig tudta elmondani. A Testről és lélekről amerikai forgalmazási jogaira a Netflix csapott le, és ugyan Golden Globe-ra végül nem jelölték, az Oscar-jelöléstől már csak egy hajszál választja el, mióta rákerült a 9 filmet tartalmazó szűkített listára. Már ez is hatalmas eredmény, tekintve, hogy 92 film közül választották ki, és a Netflix nem folytatott nagy Oscar-kampányt. Az igazi szenzáció persze az lenne, ha januárban bekerülne a jelöltek közé, az meg aztán végképp, ha ismét magyar film nyerné a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscart – három éven belül másodszor.

Borbély Alexandra: Most a szlovákok és a magyarok is ugyanúgy büszkék rám
Még nem volt ideje feldolgozni, hogy ő lett európa legjobb színésznője. Interjú Borbély Alexandrával, a Testről és lélekről főszereplőjével.

Két másik magyar film is nagy sikerrel turnézott külföldön, ráadásul mindkettő fontos társadalmi kérdéseket feszeget: az egyik Vranik Roland érzékeny menekültdrámája, Az állampolgár, amely sok egyéb mellett a legjobb szerelmesfilmnek járó Arany Aprhodité díjat is elnyerte. A másik pedig a második világháború után játszódó 1945, amelyben nemcsak a szerep kedvéért elhízott Rudolf Péter alakít hatalmasat, de Török Ferenc is bizonyítja, hogy sosem szabad leírni. Még akkor sem, ha a Moszkva tér óta nem rendezett igazán emlékezetes filmet, mert bármikor előrukkolhat egy sötét és tőle váratlan hangvételű remekművel.

Fórum Hungary

Tíz éve nem néztek ennyien magyar filmet

Az idei év egyik nagy kérdése az volt, hogy az olykor milliárdos költségvetésű közönségfilmek képesek-e becsábítani a magyar filmekről leszokott nézőket a moziba. A Filmalap megnyugodhatott, mikor a hazai filmek már november elején átlépték az egymilliós nézőszámot, amire utoljára 2008-ban volt példa. És A Viszkist ekkor még be sem mutatták, tehát a szám még jócskán növekedett az év végére. Antal Nimród akciófilmje ugyanis a várakozások szerint teljesített és nagyot robbantott a pénztáraknál, az év első felét pedig egyértelműen Herendi Gábor történelmi kalandfilmje, a Kincsem lökte be nagyon. Bár a kritikusoktól mindkét film kapott hideget-meleget, a Kincsem mára elhagyta a 450 ezer nézőt, az Ambrus Attila életét bemutató A Viszkisre pedig pár hét alatt csaknem 200 ezren voltak kíváncsiak. (Persze a rendszerváltás óta legnézettebb magyar film, A miniszter félrelép 660 ezer nézőjét jó eséllyel egyik sem fogja utolérni).

A kevésbé közönségbarát filmek között is akadtak olyanok, amelyek sok nézőt csábítottak a moziba. Az agyondíjazott Testről és lélekrőlt már 90 ezren látták, és egy esetleges Oscar-jelöléssel még bőven százezer fölé nőhet ez a szám jövőre. Ennél sokkal meglepőbb viszont, hogy Mészáros Márta igazán súlyos és sötét történelmi traumákat piszkáló drámája, a kissé nehézkes Aurora Borealis – Északi fény is átlépte az 50 ezres nézőszámot. Valószínűleg a tabudöntögető téma (a II. világháborúban megerőszakolt nők és gyermekeik sorsa), valamint az utóbbi években sokat gyengélkedő Törőcsik Mari megrázó alakítása vonzotta be a nézőket. Meglepően jól teljesített a tavasszal bemutatott Brazilok is a maga 75 ezer nézőjével, legalábbis a téma nem vetítette előre a nagy érdeklődést. M. Kiss Csaba kusturicás hangvételű vígjátéka érzékeny humorral mutatta be a falusi roma focicsapat viszontagságait, és könnyed vígjátékba csomagolta a rasszizmus és a cigány-magyar együttélés súlyos és nagyon is aktuális kérdéseit.

InterCom

Csalódásból sem volt hiány

Már a provincializmus és a kényszeres szójátékok nászából született címből is sejthető volt, hogy a Pappa Pia nem a könnyed és igényes nyári limonádék sorát gazdagítja majd, de a végeredmény még ehhez képest is sokkoló volt.  A magyar zenés vígjátékok és celebkultúra legrosszabb hagyományait csúcsra járató film annak ellenére is erős nyitóhetet produkált, hogy kifejezetten földbe döngölték a kritikusok. Később azért kezdett bezuhanni a nézettsége, így pár hét alatt jócskán lemaradt a Kincsem eredményeitől. Ennek ellenére már fontolgatják a folytatást a bő egymilliárdos állami támogatással készülő trashmusicalhez.

A Pappa Piától persze eleve nem vártunk semmi jót, ezért nem is volt igazán nagy csalódás, ellentétben a szintén milliárdos költségvetésből készülő Budapest Noir, amely nem tudta átültetni Kondor Vilmos magyar történelmi krimijének hangulatát a vászonra. Gárdos Éva inkább egy steril tévéfilmet csinált belőle, amelyből épp a 30-as évek Budapestje, és a regény lényegét jelentő atmoszféra maradt ki. Nem csoda, hogy maga Kondor Vilmos is elégedetlen volt a feldolgozással, és a nézőszámban is jócskán alulteljesített, főleg ha figyelembe vesszük a népszerű alapművet, és az itthon kiugrónak számító költségvetést.

AppleMark
Fotó: MTI / Kallos Bea

Ennél még sokkal kevesebb, mindössze 9 ezer embert érdekelt a 700 milliós támogatással készült Jupiter holdja. Pedig a cannes-i fesztiválon debütált Mundruczó Kornél látványos, de kissé zavaros példázata a szerb határon lelőtt menekültről, akiből repkedő szuperhős válik. Csalódás az is, hogy Az állampolgárra se sokkal többen ültek be, hiába a pozitív kritikák és a külföldi díjak tömkelege.

Ha tehát a díjakat és a nézőszámokat tekintjük, összességében sikeres évet zárt a magyar film, meglátjuk jövőre folytatódik-e ez a tendencia. Az nagyjából borítékolható, hogy a februárban debütáló Valami Amerika 3 nagy közönségsiker lesz, a legnagyobb szakmai várakozás pedig Nemes Jeles László filmjét, a Sunsetet övezi, amelynek nyárra tervezik a bemutatóját, de érdekesnek ígérkezik a Liza, a rókatündérrel feltűnt Ujj Mészáros Károly második filmje, az X is.

Borítókép: InterCom

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Bielik István/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.