Sword & sorceryt bírod? Jó eséllyel igen, csak nem tudod, hogy így hívják a dolgot. A szókapcsolat – kard & varázslat – azt a filmes szubzsánert jelöli, amibe a héten érkező csilliomodik Arthur király-feldolgozás, az Arthur király: A kard legendája is tartozik. A zsáner kétpetéjű ikertestvére a sword & sandal, amiben a kardozás mennyisége nagyjából ugyanaz, ám a varázslat helyett beérik némi ókori historizálással. Kinek a kardozás, kinek a kardot forgató férfitestek szépsége, kinek a misztikummal járó rácsodálkozás a természetfelettire – ezek a filmek egész gitárszólókat játszanak le az ösztöneinken. Lássuk a klasszikusokat.
A Gyűrűk Ura-trilógia
Igazi klasszikussal nyitunk – még ha egy kissé ki is lóg a listáról, ugyanis sok mindent lehet mondani rá, de szexinek nem igazán nevezhető. Megkockáztatom, a Gyűrűk ura-filmek a legaszexuálisabb blockbusterek, mióta (film)világ a világ. Viszont a kardozásban és varázserőben úgy dúskál, hogy amellett nem lehet elmenni egy ilyen lista esetében. Bármikor újranézhető, javaslom egy hosszúhétvégi programnak a kibővített változatot.
Willow
A zsáner sajnos a ZS-kategóriás filmesek nagy kedvence, így rengeteg legalja minőségű sword & sorcery film készül – ez viszont egy erős kivétel, ami egyenesen Oscar-jelölésig vitte, mindjárt kettőig. Kivételes darab abból a szempontból is, hogy nem ömlik patakokban a vér, simán családbarát verzióban lehet ismerkedni a műfajjal. a főhős Willow ráadásul törpe, ami önmagában izgalmas, mert hát a legtöbb hasonló filmben a varázslényeknek ez a fajtája erősen alulreprezentált. A kedves, ám kellően fordulatos sztorin túl komoly érv a film mellett, hogy a még ifjú és dögös Val Kilmer benne a fő kardozó ember.
Titánok harca
Az 1981-es filmet, ha másért nem, azért mindenképpen érdemes megnézni, mert Laurence Olivier-t Zeusznál stílusosabb szerepre egyszerűen lehetetlen. A film egyébként szerencsésen ötvözi a sword & sorceryt a sword & sandallal, ugyanis van harc is, természetfeletti is, és „szandál” is akad, hiszen az ókori görög istenek és félkegyelmű gyermekeik viselt dolgairól szól a film.
Bármelyik Conan-film
Ebből ugyanis van annyi, mint égen a csillag. És nem lenne szép tőlem kivételezni, mondjuk a csodálatos Jason Momoa-féle verzióval, ugye. A szex és vér abszolút kimaxolása, halomra gyilkolódnak a népek, jelentős emberáldozat a testté lett tesztoszteronbomba Conan által. Van benne némi erotika is, csak hogy végképp előrevetítse Momoa úr Trónok harca-beli karrierjét, szóval igazi kanbulis mozi, fogyassza ki-ki egészséggel.
Bármely Herkules-film
Ugyanez pepitában, csak épp más a kor és mítoszrendszer. Én speciel vagy a rajzfilmes verziót ajánlom, vagy a halálian szórakoztató Dwayne Johnson-féle Herkulest, ami nemcsak a műfaj stílusjegyeit maxolja ki – itt minden szexuális orientáció talál kedvére valót, ugyanis a nők és a férfiak is gyönyörűek, és ezt alaposan be is exponálja a film, soha ennyi tógán átsejlő mellbimbót nem láttunk.
Bármely Arthur király-film
Ha már itt tartunk, nem maradhat ki a zsáner alapdarabja sem, ami annyira alapdarab, hogy számosságánál fogva akár külön zsáner is lehetne: az Arthur mondakört annyi film dolgozta fel, hogy megszámolni is közel lehetetlen – épp a héten is jött egy, ugye, cikkünk ötletadója, a Guy Ritchie-féle A kard legendája. Ebben Charlie Hunnam alakítja Arthurt, így a duzzadó izmok pipa, de a misztikumra és a kardozásra sem lesz panasz, minthogy ugye az egész sztori egy kard körül forog.
Trója
Ugye, nem kell magyaráznom, mit keres a Trója a listánkon. Itt aztán összeér minden mindennel, és a végeredmény még nézhető is – mit nézhető, Oscar-jelölt volt a film! A csatajelenetek, mitológia, jelmezek, díszletek és hangulat mellett a férfiszépségnek annyi változata bukkan fel, hogy tényleg sose legyen nagyobb baja a női princípiumnak, mint hogy végig kelljen néznünk a pasinkkal ezt a mozit.
Macbeth
Klasszikus történet, ennek megfelelően ezer feldolgozása készült, a legutóbb a 2015-ös, Michael Fassbenderrel és Marion Cotillarddal operáló darab, ami sajnos jobbnak ígérkezett, mint amilyen végül lett, de azért még így is egy erős közepes. Boszorkányok, próféciák, ármány, gyilkosság, őrület, és sok-sok pengecsapkodás.
Gladiátor
A Gladiátor tovább megy, mint az átlag kardozós filmek, és komoly emberi mélységet is ad a karaktereinek, különös tekintettel a főszereplőre. A film öt Oscart nyert, köztük a legjobb filmnek járót, és Russell Crowe is megkapta a maga szobrocskáját, ezzel be is indult az addig inkább csak döcögő karrierje. Itt ugyan misztikum nincs, ez egy sword & sandal film, abból viszont a legerősebb, így mindenképpen must see darab.
A hegylakó
Az abszolút top-top-top ebben a műfajban, még ha ezt díjak és szakmai elismerések nem is nagyon erősítik meg, egyszerűen nem kérdés, hogy ezt Christopher Lambert erőszakos – romantikus – macsó filmje nyeri. Azért ha még nem láttad és most kaptál kedvet, csak óvatosan: amilye remek az első rész, annyira borzalmasak a folytatások.