A Japán északi csücskének gyönyörű rizsteraszai és gyümölcsösei közt megbúvó apró falvakról az ember azt hinné, hogy a mindennapok évszázadok óta a jól megszokott mederben folynak, és egyetlen okot sem találna arra, amiért valaki épp ide akarna utazni. Ennél nagyobbat viszont nem is tévedhetnénk, hiszen ezen falvak egyike, az Aomori prefektúrában fekvő, alig 2800 lakosú Singó rejti Jézus sírját – vagy legalábbis a helyiek erre esküsznek.
Az árnyas fák alatt megbúvó apró földhalom, valamint az abból kiemelkedő kereszt Ázsia legfurcsább, kereszténységhez kötődő történetét rejti, hiszen a
Azt hitték, ennél már nem lehet furább a történet?
Tévedtek, hiszen a leírás szerint
A sztori egy állítólag a harmincas években felfedezett (mármint “felfedezett”) dokumentumban, a Megváltó Bibliában nem taglalt életéről (valamint az emberek idegen bolygóról való származásáról, na meg Atlantisz sorsáról…) mesélő, héber nyelven írt Takenucsi-írásban bukkant fel először, melyről egy sintoista pap, Kiomaro Takenucsi azt állította, hogy saját családi könyvtárukban talált rá, felmenői pedig ezerötszáz évvel ezelőtt másolták azt le egy még régebbi dokumentumból. A papírok persze rövidesen elvesztek, így nem vizsgálhatták meg őket, de ez nem állhatta útját a japán és angol nyelvű fordítások megjelenésének.
A történetre természetesen sokan teljes képtelenségként tekintenek, de sokan furcsaságok egész sorára mutattak rá, és képtelenek száz százalékban legendaként beszélni az írásról – ez nem is csoda, hiszen a csecsemőket a környéken a japán hagyományokkal ellentétben kosárban hordják, az újszülöttek homlokára keresztet rajzolnak.
A faluban egyébként két sír található, ezek egyike természetesen magáé Jézusé, a másik viszont a hagyomány szerint a kereszthalált halt testvér, Isukiri egyik fülét, valamint Szűz Mária egy tincsét rejti.
