Az 1922-ben Kremeneczky János bécsi izzólámpagyáros által alapított Kremeneczky Elektromos Művek Rt. 1924-ben vette fel az Orion Villamossági Rt. nevet, és megszületett a legendás, Bottlik József által tervezett háromfejes logó, mely a következő több, mint hat évtizedben összeforrt a magyar rádió- és televíziógyártással.
A harincas évek derekán rádióik 90 százaléka már külföldön talált gazdára, sőt, 1942-ben az egész világ rádióexportjának 25-30 százalékát az Orion tette ki. Az ötvenes években ők fejlesztették ki az első magyar televíziókészülékeket: 1955 és 1975 közt majd negyven modellt dobtak piacra, köztük 1968-ban az első magyar színes tévét.
Az 1928-ban alapított Standard az Orionnal ellentétben csak két évtizeden át, 1948-as államosításáig működött saját néven. Ők készítették a posta egyik távíróadóját, de katonai megrendeléseik száma is számottevő volt, így a minden árkategóriát lefedő rádióik mellett többek közt lokátorokat, légvédelmi figyelő- és riasztóberendezéseket és a Botond gépkocsikba kerülő adóvevőket is ők gyártották. Az államosítás után Beloiannisz Híradástechnikai Gyár (BHG) néven működtek, egészen az 1991-es szétdarabolásig és megszűnésig.
Az 1938. november 2-án aláírt első bécsi döntés során 11927 négyzetkilométernyi, a trianoni döntés során tizennyolc évvel korábban elcsatolt terület tért vissza Magyarországhoz, így Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Beregszász, Rimaszombat, Érsekújvár, Komárom Léva és Losonc is. A terület 869 ezer lakója közül mintegy 86,5%, azaz 752 ezer volt magyar, akik kitörő örömmel fogadták a november 5. és 10. közt bevonuló honvédeket.
De vajon mivel hallgathatták a magyarok a “felszabadult testvéreink örömujjongását és a bevonulás történelmi óráit”? Természetesen a Standard rádiókon, vagy a “magyar rádión”, az Orionon, ami hozzásegített, hogy “minden házban zengjen magyar szó!”. És vajon milyen erősítők vitték jutatták el a katonák szavait és az öröm hangjait a néphez? Természetesen a Standard rádióerősítő autói! Az 1938-as magazinokban megjelenő reklámok szerint legalábbis így történt, amint ezt a Hozott szalonnával oldalán talált három, a Pesti Hírlapban egykor megjelent darab is bizonyít:
