Kultúra
Dalai Láma (Array)

Ünnepel a dalai láma

Farkas György
Farkas György

újságíró. 2015. 07. 06. 10:32

Éppen ma 80 éves a tibeti buddhisták száműzetésben élő, Nobel-békedíjas szellemi vezetője.

1935. július 6-án Lhamo Donrup (vagy Lhamo Thondup – szó szerint: „kívánságteljesítő istennő”) néven született Takcer („üvöltő tigris”) faluban. Édesanyja 16 gyermeket szült, de csak heten élték meg a felnőttkort. Legidősebb bátyját nyolcévesen ismerték el egy magas rangú láma reinkarnációjaként, ő pedig két és fél éves volt, amikor felismerték benne Buddha földi alakját. Dalai lámaként a Dzsepcun Dzsampal Ngagvang Loszang Jese Tendzin Gyaco (jelentése: szent egyetlen, gyengéd dicsőség, magasztosan szóló, könyörületes, a hit tanult védője, erényekkel ékes ragyogó óceán) vallási nevet kapta – írja a Wikipédia.

1940. február 22-én lett a tibeti buddhisták vezetője, a “Hó királyságának” uralkodója, a tizenhárom emeletes, ezerszobás lhászai Potala palota lakója. Tanulmányai végén, 1950 novemberében vette át a hatalmat, éppen akkor, amikor Kína “felszabadította” Tibetet, s neki alá kellett írnia a szerződést Tibet “visszatéréséről” a “Nagy Hazába”. A kínaiak több jelképes politikai tisztségbe kinevezték, de közben elkezdték a hagyományos tibeti társadalom és vallás felszámolását. Emiatt 1959 márciusában felkelés robbant ki, amelyet a kínaiak kegyetlenül levertek, a dalai láma is csak szerencsével tudott Indiába menekülni. A külvilágtól elzárt Tibetben ezután megtiltották a vallásgyakorlást, a templomok és kolostorok nagy részét elpusztították, a felbecsülhetetlen értékű könyvtárakat felégették.

Noha a dalai lámának az indiai kormány azzal a feltétellel adott menedékjogot, hogy nem politizál, kormányt alakított, majd 1963-ban deklarálta Tibet függetlenségét. Kína ma is a szeparatizmus vádjával illeti, noha szerinte ő csak szélesebb autonómiát követel, nem Tibet elszakadását. A dalai láma a 2008 tavaszán kitört, kegyetlenül levert tibeti zavargások idején az erőszakos cselekmények abbahagyására szólított fel, békés filozófiája alapja ugyanis a türelem, a megértés. Az erőszakról azt tartja, hogy ellentmond az emberi természetnek, és nem old meg semmit. A tibeti önégetéseket (2009 óta száznál többen gyújtották fel magukat tiltakozásul a dalai láma száműzetése és a kínai fennhatóság ellen) a kulturális népirtás elleni lázadás megnyilvánulásának nevezte.

A dalai láma 2011 márciusában bejelentette, hogy visszavonul a politikától. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy továbbra is az emigráns tibeti közösség buddhista szellemi vezetője marad. A száműzetésben működő tibeti parlament saját kérésére felmentette a kormány vezetése alól, s áprilisban egy 43 éves harvardi jogászprofesszort választottak meg kormányfőnek. Lobsang Sangay, aki már Észak-Indiában született, Tibetben még soha nem járt, a mélyen vallásos tibeti közösség első világi politikai vezetője. A dalai láma lemondásával 368 éves hagyomány szakadt meg, amely szerint a dalai láma egy személyben Tibet szellemi és világi-politikai vezetője.

Az utóbbi időben felröppent hírek szerint a dalai láma nem hivatalosan tárgyal Kínával arról, hogy engedélyezzék tibeti látogatását. Többször kijelentette azt is: elképzelhető, hogy nem reinkarnálódik, s hogy utódját a tibetieknek kell majd kiválasztaniuk.

A dalai láma számos kitüntetés birtokosa. A legrangosabb a Nobel-békedíj, amelyet 1989-ben ítéltek neki a Tibet felszabadítása érdekében minden erőszak elutasításával folytatott tevékenységéért, a díjat a “világ valamennyi elnyomottja” nevében fogadta el. 2007-ben megkapta az amerikai törvényhozás polgári személyeknek adható legmagasabb elismerését, a Kongresszusi Aranyérmet. Több európai város, köztük 2010 óta Budapest díszpolgára, számos egyetem díszdoktora. 2009-ben az amerikai kongresszus Tom Lantos-díjjal tüntette ki, 2012-ben pedig a Templeton-díjat, a világ egyik legrangosabb vallási elismerését vehette át. Idén októberben az amerikai alkotmánynak szentelt philadelphiai múzeum Szabadság-érmét kapja meg az emberi jogok és együttérzés pártolása érdekében végzett erőfeszítéseiért.

A mosolygós arcú, víg kedélyű, rendszerint a szerzetesek öltözékét viselő dalai láma hajnali négy órakor kel, naponta legalább négy órát meditál, és – lépést tartva a korral – már közösségi portálokon is elérhető. A világ első számú buddhista vezetőjeként rengeteget utazik, hirdeti az ökumenikus egyetértést, a jóindulatot a környezet, Tibet és mindenekelőtt a világbéke érdekében. Személyes varázsának hatására világszerte rengetegen tértek át a buddhizmusra. Hét alkalommal járt Magyarországon, először 1990-ben, legutóbb öt éve. Az ő életét dolgozza fel Martin Scorsese Kundun című, 1997-ben készült látványos filmeposza, Werner Herzog Kálacsakra című dokumentumfilmjében pedig a tibeti rituális Mandala szertartásról beszél. Az MTVA archívuma emlékeztet rá, hogy a dalai láma 80. születésnapja előtt néhány nappal ellátogatott az angliai Glastonbury fesztiválra, ahol a nagyszínpadon beszédet is mondott, a közönség pedig elénekelte neki a Happy Birthday-t.

A 14. dalai láma eddig hétszer járt Magyarországon. Legelőször 1982-ben, majd 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban, 2000-ben és 2010-ben. 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 1968. április 12.
Mátrai Zsuzsa énekesnő részt vesz az Egy óra Majláth Júliával című műsor felvételén. A műsort húsvét hétfőn mutatják be a Magyar Televízióban Kalmár András rendezésében.
MTI Fotó: Patkó Klári
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.