A maradványokat azért hantolták ki 2013-ban, hogy tisztázzák a költő megmérgezéséről felmerült gyanút. A vizsgálatok során nem találták jelét annak, hogy a Nobel-díjas szerzőt megmérgezték a kórházban, ahol rákbetegsége miatt kezelték. A chilei kormány azonban idén januárban újranyitotta az ügyet, új vizsgálatokat rendelt el, méreg nyomai helyett azt kutatták, hogy szervetlen anyagok vagy nehézfémek okozhatták-e közvetetten a költő halálát.
További vizsgálatokat kezdeményeztek egy svájci laboratóriumban is. Bár egy bíró februárban elrendelte a vizsgálat végleges lezárását és a költő április végi eltemetését Neruda egykori lakhelyén, Isla Negrában, családtagok és mások azt kérték a bíróságtól: akadályozza meg a szertartást, hogy további vizsgálatokat lehessen végezni a maradványokon a halál körülményeinek tisztázására.
Vissza kell térnie, békében kell pihennie
A Pablo Neruda Alapítvány eddig nem kommentálta az ügyet, most azonban kijelentette, ellenzi a jogi civakodást, ami megakadályozza Neruda újratemetését.
“Nem akarunk beleszólni az igazságszolgáltatás dolgába, hiszen mindig is együttműködtünk, de túl sok idő telt már el, a költőnek vissza kell térnie és békében pihennie otthonában, Isla Negrán” – áll az alapítvány közleményében.
Pablo Neruda 1973-ban, röviddel az Augusto Pinochet vezette katonai államcsínyt követően hunyt el. A 1904-ben született Neruda Latin-Amerika egyik legjelentősebb költője volt. Szerelmesversei és a Canto General című kötete révén ismerte meg a világ. 1971-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. A baloldali költő műveit Pinochet katonai diktatúrának ideje alatt, 1973 és 1990 között betiltották Chilében.
