Kultúra

Ilyen giccskiállítást még biztos nem látott

A világ képzőművészetének egyik legvitatottabb sztárjának, Jeff Koonsnak nyílt kiállítása a párizsi Pompidou Központban: lufikutya, órásszív és Michael Jackson a műremekek között.

Korábban a témában:

A több mint száz művet felvonultató retrospektív tárlat azt kívánja bemutatni, hogy a provokatív amerikai pop-art művész miként szüntette meg a populáris kultúra és a magas művészet közti határokat, hogyan értelmezte újra a sztereotípiákat.

 
MTI/AP/Jacques Brinon 

Az 59 éves Koons alkotásai csillagászati áron kelnek el, Balloon Dog (Lufikutya) című szobra élő művész esetében rekordot jelentő 58,4 millió dollárért talált gazdára 2013 novemberben a Christie’s árverésén.

„Ne érezzék magukat méltatlannak a műhöz”

Koons valamennyi botrányt kiváltó alkotása látható a tárlaton, köztük a Celebration (Ünnep) című sorozat rozsdamentes acélból készült gigantikus, állatokat ábrázoló lufiszobrai. Bernard Blistene, a tárlat kurátora szerint a felfújható tárgy Koons munkásságának állandó eleme. Ez lett a művész munkáit 1979-től időrendben és módszeresen haladva bemutató kiállítás vezérfonala is.

Legkorábbi, a neont és a porszívókat ötvöző munkáinak a művész az Inflatables (Felfújhatók) címet adta, 1985-ben pedig a Nobel-díjas fizikus, Robert Feynman közreműködésével hozta létre Equilibrium (Egyensúly) című sorozatát, amelyben kosárlabdák lebegnek egy akváriumban.

 
MTI/AP/Jacques Brinon 

A kiállítás arra is rávilágít, hogy Koons számára mennyire fontos a populáris művészet formáinak kiemelése.

“Amikor létrehozok egy alkotást, mindig azt szeretném, hogy azok, akik megnézik, bármilyen környezetből is származnak, ne érezzék magukat méltatlannak a műhöz” – mondta Koons a párizsi tárlat megnyitása előtt.

Az 1986-ban készült Luxury and Decadence (Luxus és dekadencia) című sorozatához reklámplakátokat felhasználó művészt a kurátor szerint “elképeszti az, hogy minél inkább hétköznapi egy termék, annál figuratívabb a plakát. A kifinomultabb tárgyak esetében viszont a plakát absztrakt”. Koons számára “az absztrakt a felsőbb osztályok művészete” – hangsúlyozta a kurátor.

Videók a témában:

 
MTI/AP/Jacques Brinon 

Ezt a gondolatot viszi tovább az 1988-as Banality (Banalitás) című sorozat, amelyben a populáris kultúra személyiségeit ábrázolja három dimenzióban olyan hagyományos technikákkal, amelyeket a vallási szobrokhoz vagy az királyi udvarokban használtak. Ebben az esetben a triviális témák és a kifinomult anyag szembesítése érdekelte.

Cicciolina volt a felesége

Volt feleségével, a pornósztár Cicciolinával (a magyar származású Staller Ilonával) 1991-ben készített, nagy vitát kiváltó műveiben a giccs kérdését vizsgálta. A fotókból, festményekből és szobrokból álló Made in Heaven című sorozatban Koons különféle szexuális pózokban ábrázolta magát a pornósztárral. Az alkotások kétértelműsége abból fakad, hogy nem lehet tudni: szerelmes párt vagy profi pornósztárokat lát-e a befogadó.

 
MTI/AP/Jacques Brinon 

Az 1993-ban elkezdett Celebration sorozatban Kroons szokatlan formákból, például lufiból készített tökéletesen kivitelezett monumentális szobrokat. A személyes vonatkozásokon túl (a művész ekkoriban vált el Cicciolinától és nem találkozhatott többet a fiával), a sorozat váltást jelent munkásságában, ekkor fordult a konceptuális művészettől a vizuális művészet felé.

Legutóbbi, 2013-ban készült Gazing Balls (Bámuló golyók) című sorozata életműve sajátos összefoglalása: az amerikai kertek díszítésére használt kék golyók antik szobrok giccses másolatain egyensúlyoznak.

Koonsban nincs haláltudat

Philippe Dagen művészettörténész szerint az üzletember megjelenésű és ma már példás családi életet élő Kroons “az állandóan fejlődő digitális technikákra épülő kapitalizmus művészi megtestesítője”.

“Szobrai olyan tökéletesen megrajzoltak és kivitelezettek, mint egy rakéta prototípusa, a festményei olyan gondosan készülnek, ahogy egy filmstúdió hozza létre a látványos képeit. Munkáit mindenhol a világon kiállítják, a leggazdagabb magángyűjtők vásárolják fel, akik maguk is a kapitalizmus megtestesítői” – írta a szakértő a Le Monde című napilapban.

 
MTI/AP/Jacques Brinon 

Tény, hogy Koons művei a 20. és 21. század fordulójának ikonikus alkotásaivá váltak, Dagen szerint azonban túlzó Andy Warhol utódaként kezelni Koonst. “Alapvető különbség, hogy Warholt a haláltudat vezérelte. Koons munkásságában semmi nem utal arra, hogy sötétebb irányban is megindulna”.

A tárlat 2015. április 27-ig tekinthető meg Párizsban, majd június 5-től a bilbaói Guggenheim Múzeumban lesz látható – írja az MTI.

Ajánlott videó mutasd mind

„Ne keresd a logikát!” – járványügyi védekezés egy magyar iskolában

Salgótarjáni diákok mesélték el lapunknak, milyen kaotikus helyzetet okozhat, ha felüti a fejét a koronavírus egy iskolában. A kormány az őszi szünettől vár megváltást, a szakszervezet szerint viszont számos európai országhoz hasonlóan itthon is digitális oktatásra lenne szükség a felsőbb évfolyamokon.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.