Abraham Lincoln, vámpírvadász
Ez az a film, amit nagyon várhatnánk, hisz a rendezését tehetséges, egyéni látványvilággal és nézőponttal bíró orosz rendező, Timur Bekmambetov (Wanted, Nappali őrség, Éjszakai őrség) kapta meg, hogy producerileg a kreatív szempontból kissé megöregedett Tim Burton segítségével vigye sikerre Seth Grahame-Smith szintén sikeres regényét. A történet szokatlan: az amerikaiak legendás 16. elnöke, a címbéli, jellegzetes arcú, hórihorgas Lincoln (testi sajátosságait a vélelmezhető Marfan-szindróma is okozhatta) titokban vámpírokra vadászik, mivel azok még (Lincoln) gyerekkorában megölték anyját. A vámpírellenes harc pedig szorosan összefonódik az elnök-politikus szabadságjogi, rabszolgaság-ellenes attitűdjével.Ez az a film, amit a jelek szerint nagyon elrontottak, legalábbis az eddigi kritikai visszhang elhibázottnak, laposnak, humortalannak látja a filmet, amit az alapötlet furcsaságának kéne elvinnie a hátán. Az előzetes alapján úgy tűnik, sima, szokásos hivatalos amerikai ideológiával leöntött akciófilm kerekedett belőle, látványos akciójelenetekkel (nyilván az ideológiai máz is kellett, hogy ezt a filmet vetítsék sok száz amerikai katonának). Talán Burtonnek kellett volna pár poént és lazaságot átadnia az Éjsötét árnyékból, ami inkább komolytalan semmiség, ellenben vehette volna kicsit komolyabban magát. Akárhogy is, bár Amerikában ritka, hogy történelmi személyiségeikből, hőseikből vicces figurát csináljanak, lehet, hogy meg kellett volna kockáztatni egy kis blaszfémiát – persze lehet, hogy 65 millió dollárból a Fox nem óhajtott kísérletezni (csak kísértetezni).
Amit még mindig tudni akarsz a szexről
Magyarországon a házasságok fele válással végződik, tehát a filmben adott 31 éves házasságot, melyre Key (Meryl Streep) és Arnold (Tommy Lee Jones) ébred egy nap, csak kevesek élik át. A problémájukat viszont rengetegen: az elhidegülést. A rutin vezette együttélés vagy inkább egymás mellett élés természetesen a nőt készteti arra, hogy megpróbáljon csinálni vele valamit. A pár párterápiára megy, szerencsére a szakembert Steve Carell játssza, aki két hete még megcsalt férjként próbált meg valakit találni a világvége előtt (Míg a világvége el nem választ). A Szex és New York tévésorozat, illetve Az ördög Pradát visel rendezője, David Frankel nyilván otthonosan mozog a párkapcsolatok világában, bár nekem megnyugtatóbb a tudat, hogy a két főszereplő a telefonkönyvet is humoros, emberi és bölcs történetként tudja a vászonra varázsolni. Carellnek pedig van humora, azaz minden adott ahhoz, hogy a filmre beülő párok (és szingli hordák) egy kedvesen érzelmes másfél órát töltsenek el.
Magic Mike
Channing Tatum nagyjából a mai késő tizenéves korosztály férfibálványa, sajnos néha elhiszi magáról, hogy színész (A dilemma), de a felsőteste (sőt az egész) vitathatatlanul kidolgozott. És 19 évesen chippendale-fiú volt, avagy vetkőzött – ez a magja ennek a filmnek, amely Tatum emlékeire építve mesél el egy történetet egy amerikai fiúról, aki amellett, hogy esténként a nőket szórakoztatja, napközben vállalkozóként próbál érvényesülni. A night club tulajdonosa (Matthew McCanaughey, kevésbé kidolgozott test, jobb színész) megpróbálja a sikeres vetkőzős vonalat jobban kiaknázni, míg egy új szerelem a más irányokat helyezi jobb megvilágításba. Szerencsére Soderbergh most nem akart valamiféle Amerika-ellenes üzenetet a filmjébe erőltetni, ahogy mondja, „ez nem humoros film, mégis vicces”. Szóval buli, vetkőzés, lányok, előre.
Bogyó és Babóca – 13 mese
Ismét itt van a katicalány (Babóca) és a csigafiú (Bogyó), hogy újabb tizenhárom epizódot láthassunk az életükből. Bartos Erika történetei kinek tetszenek, kinek nem, kinek laposak, kinek nem, az biztos, ezekben a mesékben nem látunk golyószóróval lövöldőző szuperhősöket, vagy akár csak egymást csépelő egér-macska kettőst. A gyerekek pedig szeretik a Pogány Judit hangján megszólaló történeteket, ráadásul a kisebbeknek könnyebben befogadható a moziban tizenhárom kicsi, mint egy nagy történet. Aztán pedig a kedves szülők nem fogják tudni leállítani a kisdedeket az Alma együttes fülbemászó dallamainak előadása tekintetében.
